Hírek > A BÉT igazgatósága elfogadta az új, ötéves stratégiát >

A BÉT igazgatósága elfogadta az új, ötéves stratégiát

2016.03.09 15:40
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatósága elfogadta a társaság ötéves, 2016-2020-ra vonatkozó stratégiáját, ennek célja egy olyan átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési program megvalósítása, amelynek eredményeként a tőzsde hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez és versenyképessége javításához közép- és hosszú távon - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a BÉT igazgatóságának elnöke szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón.
A BÉT igazgatósága elfogadta az új, ötéves stratégiát

Az elnök kiemelte: a stratégia megvalósítását a BÉT a kormány támogatásával kívánja végrehajtani, így tárgyalásokat kezdeményezett a nemzeti tőzsde fejlesztésének lehetőségeiről.

 

Rámutatott: a tőkepiac fejlesztésének megkezdése napjainkban rendkívül aktuális, mivel várhatóan már 2020 előtt jelentősen csökkennek az uniós források, a kormány nullszaldós költségvetés megvalósítására törekszik, és a jegybank is visszavonul a vállalati hitelezés támogatásától. A cégeknek tehát fel kell készülniük arra az időszakra, amikor nem támogatott hitelekre, vagy uniós pályázatokra alapozzák majd a növekedésüket, hanem a piaci forrásokra - mondta Nagy Márton.

 

Hozzátette: most a BÉT kapitalizációja a magyar GDP 18 százalékát éri el, ezt az arányt 30 százalékra akarják növelni.

 

A stratégia megvalósítását szolgáló eszközök tekintetében még folynak a tárgyalások a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal - mondta Nagy Márton.

 

Az MNB alelnöke kifejtette: GDP-arányosan magas a hazai vállalatok banki finanszírozásának aránya Magyarországon, ugyanakkor a banki hitelezés növekedési hatása korlátozott, előbb-utóbb az erre alapozott gazdasági növekedés lefékeződik.

 

A BÉT elnöke egy IMF-felmérést idézett, amely szerint a hitelek állományának egy bizonyos szint fölé jutása már nem támogatja kellőképpen a gazdasági fejlődést, a tőkepiacok fejlődése esetén ugyanakkor minél gyorsabban bővül egy tőkepiac, annál erőteljesebb a gazdasági növekedés.

 

Kiemelte: a magyar tőkepiac napjainkban gyenge, a stratégiai cél az, hogy a tőkepiaci kapitalizáció a hazai GDP 30 százalékára növekedjék, ennek elérése a reál GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékpontos többletbővülést adhat.

 

Elmondta: a tőzsde forgalma 2015 eleje óta 43 százalékkal bővült, a Budapesti Értéktőzsde a világ egyik legjobban teljesítő börzéje, a teljesítménynek így inkább kínálati gondjai vannak, kevés cég szerepel a BÉT-en.

 

Ismertette: a cégek számára is komoly érték a tőzsdei jelenlét. A jelentések szerint a tőzsdei vállalatok négyszer magasabb sajáttőke-arányos nyereséget tudnak kimutatni, mint a hozzájuk hasonló, nem nyilvános társaságok. A transzparencia a dolgozók számára is kedvező, a kimutatások szerint a tőzsdei cégeknél 70 százalékkal magasabbak az egy főre jutó személyi jellegű kiadások - mondta.

 

Nagy Márton kiemelte: a BÉT stratégiája öt pilléren nyugszik, a sikeres tőzsdei bevezetéseken, illetve szeretnék a cégeket stabilan a BÉT-en tartani. Nyitni akarnak a kis- és középvállalati szektor és a jó ötletekkel rendelkező startup vállalkozások felé, önálló kkv-piacot terveznek, s így mintegy 30 kiscég lenne a BÉT kkv-piacán. Emellett az állami vállalatok tőzsdei bevezetéséről is tárgyalnak a kormányzattal. Az állami vállalatok megjelenése a tőzsdén nemcsak csökkentheti a költségvetés kiadásait, de számottevő bevételt is hozna a büdzsébe - fűzte hozzá.

 

Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója kiemelte: a stratégia részeként évi 5 részvényt, vagy vállalati kötvényt szeretnének bevezetni a BÉT-re, megteremtenék a tőzsdeképes cégek klubját, a tőzsde előszobáját, ebbe 50 vállalkozást szeretnének meghívni. Ezek a cégek adatszolgáltatásaikban, működésükben az átmeneti időszakban alkalmazkodnak a tőzsdei elvárásokhoz, és 1-2 éven belül tőzsdére léphetnek. A koncepció szerint számos szolgáltatást ingyen, vagy kedvezményesen kapnak majd a vállalatok - jelezte a vezérigazgató.

 

Elmondta: kormányzati támogatás is kell a BÉT-nek, a kabinetnek a tőzsdei jelenléthez kapcsolódóan érdemes lenne adókedvezményeket nyújtani az érintett cégeknek, ugyancsak kedvezményekkel, támogatásokkal lehetne segíteni a tőzsdei bevezetésben, kibocsátásban gondolkodó cégeket. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az EU megítélése alapján nehogy tiltott állami támogatásnak minősüljenek ezek a lépések, még akkor is, ha közben bizonyítható, hogy a tőzsdei cégek átláthatósága számottevő többletbevételt okoz - közölte.

 

Végh Richárd szerint a befektetői szerkezetben fontos, hogy erősödjön a hazai lakossági befektetői kör aránya. A piacon több vállalat minősítésének elérése a cél, legalább 20 cég papírjaira szeretnének árjegyzést/elemzést kérni a piactól. Ha egy cég tevékenységét elemzik a brókerek, nagyobb sikerrel ajánlhatóak a befektetők figyelmébe. Emellett legalább 5 új, nagy forgalmú, komoly likviditással bíró részvény piaci támogatását szeretnék megvalósítani - mondta.

 

Jelenleg a BÉT forgalmának több mint 85 százalékát 4 papír adja, az OTP egymaga a tőzsdei forgalom felét - közölte a vezérigazgató.



És erről mit gondolsz?
A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. A hozzászólások tartalmáért azok írója felel. A szerkesztőség fenntartja magának a mindenkori jogot arra, hogy saját megítélése szerint, részben vagy egészben töröljön, illetve ne töröljön hozzászólásokat vagy regisztrált felhasználókat. A szerkesztőség ezen döntéseit nem köteles indokolni.