Magyar kutatók is közreműködtek az új Mars-szonda egyik műszerének elkészítésében
Az űrszonda a Schiaparelli leszállóegységgel az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) és a Roszkozmosz orosz űrügynökség közös programja keretében indult el hétfőn egy Proton hordozórakétával. A felbocsátás során minden művelet a tervek szerint zajlott, a két űreszköz elindult közel féléves útjára a Mars felé. A Schiaparelli a tervek szerint október 16-án válik le a TGO-ról, és lép be a bolygó légkörébe. Ha a küldetés sikerrel jár, ez lehet az első európai űreszköz, amely eléri a Mars felszínét.
A TGO űrszonda a Mars légkörében alacsony koncentrációban jelen lévő gázok előfordulását, azok térbeli és időbeli változásait kutatja. Küldetésének fő célja a Mars légkörében lévő metán vizsgálata, mely egyaránt származhat vulkáni és esetleges biológiai folyamatokból. A 2,4 méter átmérőjű Schiaparelli a leszállás után akkumulátorról üzemelve mintegy 8 napig fog statikus mérőállomásként szolgálni, és a meteorológiai mérések mellett a mágneses tér jellemzőit is vizsgálja. Fő célja nem annyira a tudományos mérések végzése, mint inkább annak technológiai demonstrációja, hogy az ESA képes sikeres landolást végrehajtani a vörös bolygón. A TGO keringőegység fedélzetén található CaSSIS nagy felbontású színes sztereókamera szoftverrendszerét az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő SGF Kft. mérnökei készítették.
Az MTA szerint eredményük jó példa arra, miként tud az akadémiai szféra technológiai kisvállalkozásokkal együttműködni úgy, hogy a háttértudás a gyakorlatban eladható termékként jelenjen meg. "A Berni Egyetem szakembereivel, a CaSSIS detektor vezető kutatóival dolgozunk együtt, akiknek a műszeréhez fedélzeti szoftvert fejlesztettünk. Viszonylag rövid idő alatt kellett elkészíteni magát a programot - gyakorlatilag 2014 végén kerestek meg bennünket, és mindössze 10 hónapunk volt a feladat elvégzésére" - idézte a közlemény a kutatócsoport tagjaként dolgozó Tróznai Gábort. A magyar mérnököknek a fejlesztésnél mindvégig szem előtt kellett tartaniuk a megbízhatóságot és az alacsony fogyasztást.
Ez utóbbi persze kisebb számítási kapacitást is jelent, ami a számításigényesebb műveleteknél (például képtömörítés) komoly kihívás. Bizonyos műveleteket szigorú időzítéssel kell végrehajtani, ami valós idejű operációs rendszer alkalmazását tette szükségessé. Mindezek megvalósításában elsősorban Sódor Bálint, a kutatócsoportot vezető Szalai Sándor és Tróznai Gábor működött közre - az ő munkájukon is múlik a TGO szonda küldetésének sikere, mely közelebb vihet a marsi metán eredetének megfejtéséhez - olvasható a közleményben.
