Mol-INA-ügy: 'ököllel az asztalra kell csapni'
Darko Horvat az interjúban az INA-Mol-ügy lezárását sürgette, és továbbra is kiállt amellett, hogy fel kell hagyni a döntőbírósági eljárásokkal, helyette tárgyalni kell a Mollal. Kiemelte: az államnak "ököllel az asztalra kell csapnia", és azt kell mondania, hogy ez nem mehet így tovább. A per öt évig és elhúzódhat, és hol lesz akkor az INA - mondta, majd hozzátette: "nem tudom nézni, hogy a Mol tönkreteszi az INA-t, mi pedig ezen egy olyan eljárásban akarunk változtatni, ami ellenünk szól".
Kijelentette: azt sajnálja, hogy partnerekként már korábban nem vizsgálták felül a Mol szerződésben foglalt kötelezettségeit, és nem ragaszkodtak annak tiszteletben tartásához. "Arról van szó, hogy el kell dönteni, stratégiai partnerek vagyunk vagy sem" - hangsúlyozta. Amennyiben a Mol nem mutat készséget, hogy kompromisszumos megoldást találjon a problémára, megkérdőjeleződik, hogy stratégiai partnernek tekinthető-e - mondta, hozzáfűzve: ebben az esetben pedig újra kell gondolni a partnerséget. "Amennyiben a Mol nem hajlandó teljesíteni kötelezettségeit, egyszerűen felbontjuk a szerződést" - jelentette ki.
A Mol-INA-vita 2013 végén kezdődött azzal, hogy a Mol nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz.
A horvát álláspont szerint viszont a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt Mol-befektetések a horvát olajfinomítókba, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A két cég körüli vitában egyre több a feszültség a horvát kormánykoalíció két pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és Híd Függetlenek Listája között (Most), az elmúlt néhány hétben számos cikk és kijelentés látott napvilágot. Bozo Petrov, a Híd elnöke újságíróknak nyilatkozva korábban azt hangoztatta, hogy érdekcsoportok meg akarják dönteni a kormányt, és arra utalt, hogy ez az INA horvát olajipari vállalat miatt van.
A Híd kitart az Mol-INA-ügy döntőbírósági rendezése mellett, ugyanakkor Darko Horvat, aki pártjában az energetikai ügyekért felelős, a horvát közszolgálati televízióban annak a véleményének adott hangot, hogy fel kéne hagyni a választottbírósági eljárásokkal, mert Horvátország álláspontja "bizonytalan talajon áll", és mielőbbi tárgyalásokat sürgetett a Mollal. A horvát sajtóban ezt úgy tolmácsolták, hogy Horvat enyhébb álláspontot képvisel a Mollal szemben, emiatt a miniszter védekezni kényszerült. Egyes politikusok egyenesen nemzetárulónak nevezték Ivo Sanader volt kormányfőt és Jozo Petrovicot, a Mol horvátországi tanácsadóját, amiért Londonba utaztak, hogy tanúvallomást tegyenek a horvát kormány által a Mol-INA-ügyben indított nemzetközi döntőbírósági eljárásban. Petrovicot a sajtó Tomislav Karamarko miniszterelnök-helyettessel, a HDZ elnökével is összefüggésbe hozta, a tanácsadó ugyanis Karamarko régi barátja, akitől a Híd felszólítására sem volt hajlandó elhatárolódni.
Olajipari szakemberek szerint Horvátország szempontjából nézve mindenképpen káros, hogy az INA-t egyesek politikai célokra használják fel. Az ügy rendezésébe szerintük a szakmát kell bevonni, nem pedig a politikát. Ivan Brodi gazdasági elemző a horvát közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy a Mol három vállalat tulajdonosa Horvátországban, és nagyon sok adót fizet. Amennyiben a horvát állam nem tud megegyezni a Mollal, az katasztrofális következményekkel járhat a GDP-re - hangsúlyozta. "Remélem, hogy meg tudnak egyezni a felek, és az idő alatt, amíg nem veszekszünk, az INA elkezd befektetni" - mondta, egyúttal hozzátette, hogy a horvát olajipari vállalat befektetési ereje a GDP egy százaléka évente.
