Öt év lassulás után az idén élénkülés várható az átalakuló térség gazdaságaiban

A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására negyedszázada alapított bank, amely Londonban rendezett éves közgyűlésének nyitónapján tette közzé új prognózisát, 1,4 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2016-ra tevékenységi területének egészében a tavaly mért 0,5 százalékos átlagos növekedés után, és jövőre 2,5 százalékig gyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít.

Az EBRD elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a régiós átlagon belül jelentős eltérések várhatók: a folytatódó - bár valószínűleg enyhülő - orosz recesszió és az alacsony nyersanyagárak átszűrődő negatív hatásai elsősorban a bank működési országcsoportjának keleti felét terhelik, a közép-európai és a balti EU-gazdaságokban, valamint Délkelet-Európában a növekedési lendület fenntartását viszont éppen az olcsó energiahordozó-import segíti.

Ezt a térségi különbséget tükrözi az új EBRD-prognózis, amely Oroszországban 1,2 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít 2016-ra a tavalyi 3,7 százalékos visszaesés után, Magyarországon ugyanakkor 2,1 százalékos növekedést jósol az idei év egészére. Ukrajnában az EBRD a tavalyi 9,9 százalékos GDP-zuhanás után az idén és jövőre is 2 százalékos növekedést vár, és azzal számol, hogy 2017-ben az orosz gazdaság is növekedésnek indul.

A bank Oroszországban 1 százalékos növekedést valószínűsít 2017 egészére. Az idei magyar gazdasági növekedésre adott előrejelzését az EBRD nem módosította a novemberben közzétett előző prognózishoz képest. A bank - amely most közölt először előrejelzést a jövő évre - 2,4 százalékos magyar GDP-bővüléssel számol 2017-ben.

A magyar gazdaságról szóló fejezetben az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a tavaly elért 2,9 százalékos növekedéssel a reálértéken számolt nominális magyar hazai össztermék meghaladta a globális pénzügyi válság előtt, 2008-ban mért legutóbbi csúcsot. A növekedés fő hajtóereje a hazai fogyasztás, amelyet a háztartások elkölthető jövedelmi hányadának erőteljes növekedése is segít.

A magánszektorban ugyanakkor továbbra is nyomott a beruházási érték növekedési üteme a válság előtti szintekhez képest, és az idei első negyedévben tovább csökkent a vállalati szektor hitelellátása, annak ellenére is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több kedvezményes hitelkonstrukcióval igyekezett élénkíteni a kis- és középvállalati szféra hitelezését - áll a szerdai EBRD-jelentésben. Az EBRD szerint azonban a nem teljesítő követelések és kereskedelmi ingatlanportfóliók felvásárlására létrehozott új eszközkezelő (MARK) hozzájárulhat a magyar bankszektort terhelő nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökkentéséhez.

Az EBRD a közép-európai és a balti EU-gazdaságokban átlagosan 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósol 2016-ra. Ez javított előrejelzés, a novemberben ismertetett előző prognózisban ugyanis még 2,9 százalékos növekedési várakozás szerepelt erre az országcsoportra. Az EBRD az új előrejelzést terhelő kockázatok közé sorolja az orosz és a kínai gazdaságot érő esetleges negatív növekedési sokkot.

A bank modellszámításai szerint az orosz gazdaság növekedési ütemének egy százalékpontos lassulása egy évnyi távlatban 0,5 százalékpontos lassulást okozhat például a balti gazdaságokban. A kínai gazdaság hasonló mértékű lassulása 0,16 százalékponttal fogná vissza a balti köztársaságok növekedési ütemét. A kockázatok között említi az EBRD annak lehetőségét is, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozik az Európai Unióból. A bank szerint egy ilyen népszavazási eredmény piaci felfordulást okozhat, amelyet az EBRD tevékenységi területén belül elsősorban a közép-európai és a balti EU-gazdaságok szenvednének meg.

Más nagy londoni házak szerint a közép-európai EU-gazdaságokra elsősorban az euróövezet közvetítésével szűrődnének át brit népszavazás potenciálisan negatív piaci és reálgazdasági hatásai.

A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének legutóbbi átfogó tanulmánya a cég modellszámításai alapján azzal számol, hogy ha a júniusi népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest.

Ennek átszűrődő hatásai a Morgan Stanley londoni elemzőinek becsélése szerint 2017 végéig halmozottan számítva 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, mindenekelőtt a gyengülő euróövezeti importkereslet miatt.