Versenyképességi rangsor: Hongkong vette át az USA tavalyi első helyét

A svájci IMD üzleti főiskola WCC (IMD World Competitiveness Center) kutatóintézete 1989 óta évi rendszerességgel teszi közzé "IMD World Competitiveness Yearbook" tanulmányát a világ legnagyobb nemzetgazdaságainak versenyképességi rangsoráról.
   
A lista azt mutatja, hogy az egyes országok milyen hatékonysággal állítják gazdasági és humán erőforrásaikat a jólét növelésének szolgálatába. A sorrend több mint 340 gazdasági kritérium alapján alakul ki, az elemzők négy fő tényezőt tartanak szem előtt: a gazdasági teljesítményt, a kormányzás hatékonyságát, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúra állapotát.
   
Ennek szellemében az idén Hongkong került az élre, a második helyet Svájc szerezte meg, az Egyesült Államoknak pedig most be kellett érne a harmadik hellyel (tavaly még az első helyen szerepelt, akkor Hongkong és Szingapúr foglalta el a másodikat, illetve a harmadikat).
   
Arturo Bris, az IMD World Competitiveness Center igazgatója a központ honlapján olvasható nyilatkozatában elmondta: Hongkong sikerében jelentős szerepet játszott a kedvező üzleti környezet kialakítására összpontosító irányítás. Hongkong - mint vezető banki és pénzügyi központ - hatékonyan ösztönözte az innovációt az alacsony és egyszerűsített adókkal, és nem korlátozta a tőke ki- vagy beáramlását - mondta a professzor. Svájc második helyezéséhez pedig az ország kis méretéből fakadó gyors reagálóképesség járult hozzá, akárcsak az, hogy a minőségre helyezte a hangsúlyt a gazdaság fejlesztésében.
   
Az Egyesült Államok továbbra is büszkélkedhet azzal, hogy a világ legjobb gazdasági teljesítményét nyújtja, de a rangsor felállításában, a versenyképesség megítélésében az elemzők számos más tényezőt is figyelembe vettek.
   
Eltekintve Hongkongtól és az idén negyedik helyezett Szingapúrtól az idei ragsorból az derül ki, hogy összességében Ázsia versenyképessége tavaly óta egyértelműen hanyatlott. Tajvan, Malajzia, Dél-Korea és Indonézia jelentősen visszaesett tavalyi helyezéséhez képest, Kína viszont csak kis mértékben rontott, megtartva helyét a legjobb 25 között.
   
Néhány kelet-európai ország figyelemreméltó fejlődést produkált a professzor szerint, aki kiemelte Lettországot, Szlovákiát és Szlovéniát. Szlovákia hat hellyel előbbre került - a negyvenedikre - a tavalyi besorolás óta. Csehország két hellyel előbbre lépve a huszonhetedik, Lengyelország maradt a harmincharmadik helyen.
   
Magyarország - a csehekhez hasonlóan - két hellyel javított, így most a 46. helyen áll.
Arturo Bris elmondta: a nyugat-európai országok gazdasága továbbra is erősödik, amiben kulcsszerepet játszanak az állami szektor válság utáni talpra állását segítő intézkedések.
   
A professzor felhívta a figyelmet: az évről évre nyilvánosságra hozott rangsorolásból kiderül, hogy ha egy országban éppen gazdasági növekedés tapasztalható, az még nem szavatolja, hogy a jövőben fennmarad vagy javul a versenyképessége. Az olyan országok, mint Kína vagy Katar kétségkívül jól állnak a gazdasági tejesítőképesség terén, de gyengék maradnak a gazdaság más pilléreit illetően, mint amilyen a kormányzati hatékonyság vagy az infrastruktúra.
   
A leggazdagabb országokban a jólét évről évre növekedett, kivéve az elmúlt két esztendőt, miközben a legszegényebb államok az ezredforduló óta némileg erősödtek - mondta a professzor. Csakhogy számos országban problémát jelent, hogy a felhalmozott gazdagság nem hoz javulást a szegény rétegeknek. A legszegényebb országok versenyképességét valóban növeli az innováció által gerjesztett gazdasági növekedés, ugyanakkor ez a társadalmi egyenlőtlenségeket is fokozza - hangsúlyozta Arturo Bris.