Kamatdöntés: latolgatások
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői hétfői prognózisukban hangsúlyozták, hogy az árazásokból következtethetően a piaci szereplők számolnak egy 0,10-0,15 százalékos MNB-kamatcsökkentéssel a következő két-három negyedévben.
A ház szerint a makrogazdasági alapmutatók ezt ugyan nem indokolják, de ha a forint az MNB "komfortszintjén" túli szintekre erősödik, az később valóban kamatcsökkentésre késztetheti a monetáris tanácsot.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint a ház tapasztalati elemzései arra vallanak, hogy az MNB reagál a forintárfolyam-dinamika változásaira, és 10 százalékos forinterősödés jó eséllyel 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést eredményezne. Mivel a piaci várakozások 285-295 forint/eurós sávba erősödő forintárfolyamról szólnak, a 0,10-0,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés piaci árazása erre az időtávra valószínűleg helytálló - hangsúlyozták a Goldman Sachs londoni elemzői.
Hasonlóan vélekedtek a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői. A ház elemzői felidézték, hogy az MNB augusztustól az irányadó három hónapos jegybanki betétre havi egy tendert hirdet az eddigi heti gyakoriság helyett, és októbertől korlátozza a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét.
A JP Morgan londoni elemzői szerint a három hónapos betéti eszköz mennyiségi korlátozása azzal a kockázattal járhat, hogy csökken a monetáris politika áttekinthetősége, ám a cég szerint az MNB mindenképpen törekszik arra, hogy az alapkamat releváns monetáris eszköz maradjon.
Ennek érdekében a jegybank várhatóan úgy kalibrálja az ajánlati elfogadási plafont, hogy az ne engedje a rövid távú kamatok jelentősebb és a hosszabb távú eltérését az alapkamattól - jósolták a JP Morgan elemzői.
Hangsúlyozták: ők sem zárják ki az MNB-alapkamat csökkentését, de véleményük szerint ehhez a forint markáns erősödésére lenne szükség.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor az MNB - a térség többi jegybankjával együtt - várhatóan a Brexitre is reagál, vagyis arra, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics elemzői a brit referendum hatására 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket.
A ház ennek nyomán 0,25-0,50 százalékpont közötti mértékben visszavette a keleti EU-gazdaságok jövő évi növekedésére adott prognózisait is, arra a véleményére hivatkozva, hogy a gyengébb euróövezeti növekedés valószínűleg negatív hatást gyakorol a közép- és kelet-európai exportra.
A Capital Economics Magyarországon az általa eddig várt 2,3 százalék helyett 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, de 2018-ban 2,3 százalékig visszagyorsuló növekedést valószínűsít.
A cég Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Csehországban 3,3 százalék helyett 2,8 százalékos, Romániában 3,5 százalék helyett 3,3 százalékos növekedést vár 2017-ben.
A Capital Economics elemzői szerint a térség több országában várható a monetáris politika reakciója is. A ház Magyarországon további 0,30 százalékpontos, Lengyelországban 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár még az idén.