Törlesztünk és spórolunk, de emelett többet is fogyasztunk
Németh Dávid az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutat: a 2009-es mélypont óta néhány kilengéstől eltekintve folyamatosan javul a háztartások nettó pénzügyi vagyonának bruttó hazai termék arányos értéke.
Míg 2009 első negyedévében, a mélyponton, GDP-arányosan 56 százalékos volt a mutató, az idei első negyedévben 97,3 százalékos, a másodikban pedig már több mint 98 százalékon állt.
A nagyon jelentős emelkedés magyarázata az elemző szerint egyrészt az, hogy a lakosság 3700 milliárd forint hiteltartozást fizetett vissza: míg 2009 első negyedévében 10 800 milliárd forint volt a hiteltartozás, az idei második negyedévben ez az összeg alig haladta meg a 7100 milliárdot.
A másik fontos tényező a megtakarítások növekedése a K&H vezető elemzője szerint. Nőtt a készpénz- és a folyószámlabetétek állománya is. Ismertetése szerint durván emelkedett az úgynevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban, jellemzően állampapírokban lévő megtakarítások állománya: 2009 első negyedévében 1415 milliárd forint volt ez az összeg, az idei második negyedévben azonban már 4202 milliárd forintot tett ki.
Az átértékelődés is javította a mutatókat, egyebek között a részvényárfolyamok emelkedésén keresztül - jegyezte meg.
A jegybanki adatok szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a második negyedévben 33 724 milliárd forintra rúgott, ez 2,3 százalékos javulás az első negyedévhez képest. A nettó pénzügyi vagyon a háztartások valós pénzügyi helyzetét tükrözi, hogy mekkora a háztartások adósságokkal csökkentett megtakarításainak összértéke - mutatott rá Németh Dávid.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 477 milliárd forint volt a második negyedévben, ami GDP-arányosan 5,5 százalék. Ez utóbbi mutató folyó tétel, és azt mutatja meg, hogy a háztartások a második negyedévben 477 milliárd forintot fordítottak az adósságaik törlesztésére vagy a megtakarításuk növelésére - magyarázta a K&H vezető elemzője.
