Így mérhető fel a gazdálkodás hatása a klímaváltozásra
A GLEAM-i (Global Livestock Environmental Assessment Model – interactive) révén számtalan kérdésre kaphatunk választ: kistermelőként vagy állattenyésztőként, hogyan tudok az élőállatomból például húshoz vagy tejtermékekhez jutni? Milyen megoldásokat kell döntéshozóként előnyben részesítenem, ha csökkenteni szándékozom az üvegházhatású gázkibocsátást?
Használata egyszerű, elegendő hozzá az Excel program ismerete és elérhetősége, így akár az elmaradottabb vidékeken élők számára is elérhető. Beállítható rajta ország vagy régió, az állatok száma és típusa (hús vagy tejelő, háztáji vagy ipari, legeltető vagy vegyes tartású).
Emberek százmilliói élnek állattartásból világszerte. Különösen a fejlődő országokban fontos a szektor, ahol nő a kereslet az állati fehérjére és ahol sokak számára a napi fehérjeszükséglet fedezésére nincs is más alternatíva. Az állattartás azonban az emberiség teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 14,5 %-ért felelős.
FAO kutatások azonban igazolták, hogy már kis ráfordítással is úgy lenne növelhető a termelés, hogy közben harmadával csökkenne a káros gázkibocsátás.
„Kormányzati szakértők a GLEAM-i használatával felmérhetik a nemzeti tartalékokat és döntéseikben az állattartás és a hozzá kapcsolódó ágazatok hatékonyságát célozhatják,” mondta Anne Mottet, FAO haszonállat szakértő.
Az interaktív eszköz alapját képező GLEAM módszert már jelenleg is több nemzeti és nemzetközi program használja, többek között Ecuadorban, Nigériában, Zambiában és Malawiban. Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció egyik kezdeményezése is ezen alapszik, amely a metánkibocsátást igyekszik csökkenteni Dél-Amerikában, Dél-kelet Ázsiában, továbbá Kelet- és Nyugat-Afrikában.