Nehéz négy év várhat Merkelre

Ha jövő  ősszel Merkel győz, megismételhetné nagy elődje, Helmut Kohl teljesítményét, aki 1982 és 1998 között, összesen tizenhat évig volt hatalmon. Ezért a kancellári tisztséget 2005 ősze óta betöltő Merkel sikere önmagában nem lenne páratlan, a szakértő szerint azonban mindenképp rendkívüli teljesítmény.
       
Kiss J. László szerint több tényezőt kell említeni azzal kapcsolatban, hogy valójában "mi hajtja" a most 62 esztendős  kancellárt.  Az első az egykori NDK-ból származó Merkel személyisége, a második az, hogy milyen körülmények között jelentette be döntését, a harmadik a pártjához, a CDU-hoz való viszony,  a negyedik tényezőt pedig a nemzetközi összefüggések jelentik.
       
Angela Merkel - mint a szakértő emlékeztetett - 2016-ban öt tartományi választást veszített el, és mindegyik elvesztésében lényegében kulcsszerepet játszott a menekültkérdés. Az idei választások kudarca után után mindig általános volt a vélemény, hogy a hivatalban lévő kancellár alternatíva nélküli vesztes.
       
Közben más is történt. Merkel - ha korlátozottan is - önkritikát is gyakorolt. Egyfelől utalt arra, hogy ha az idő kerekét vissza lehetne forgatni, akkor a menekültválság kezelésében nem úgy járna el, mint ahogy 2015-ben tette. Eltávolodott a nevéhez fűződő, "híressé" vált  "wir schaffen das" (sikerülni fog, megoldjuk) kijelentéstől is. Sőt azt is megfogalmazta, hogy 2015 eseményei még egyszer nem ismétlődhetnek meg.
       
Angela Merkel  tehát elindult az önkritika útján, még akkor is, ha ennek határai voltak. A  2015.  szeptember 4 -i döntést például,  amellyel  a magyarországi menekültek előtti utat megnyitotta, nem tartja történelmi  hibának.
        

Rendkívül fontos elem az is, hogy a kancellár a nevével fémjelzett befogadási kultúrától, az úgynevezett "Willkommenskulturtól"   eljutott egy szabályzott migrációs politikáig. Ezzel kapcsolatban a szakértő utalt arra, hogy két menekültügyi csomagot, továbbá egy integrációs törvényt fogadtak el. Ezekben nagyon kemény megfogalmazások vannak, amelyek lényeges korrekciót jelentenek a német menekültpolitikában. Megvonhatják például a szociális támogatásokat azoktól, akik az integrációs tanfolyamokon nem vesznek részt, továbbá a menekült nem választhatja meg letelepedési helyét. Tehát a hivatalos politikában ugyancsak  korrekció következett be.
       
A Corvinus Egyetem tanára felhívta a figyelmet a mostani bejelentés körülményeire is. A CDU elnöksége az elmúlt hét végén egyfajta programot, egy úgynevezett  "Leitantragot" fogalmazott meg, amit a 2016. decemberi, esseni kongresszuson terjesztenek elő hivatalosan.

Ez az indítvány olyan elemeket is tartalmaz,  amelyek egy választási  program fő elemeit jelenthetik. Azokhoz fordul, akik a modernizáció vesztesének érezhetik magukat. Kimondja, hogy vissza kell hódítani a CDU-tól elpártolt választókat. Olyan elemek is szerepelnek azonban benne, hogy a CDU védi a vallásszabadságot, de a radikális iszlám ellen lép fel, továbbá ellenőrzés alatt kell tartani, illetve be kell zárni azokat a  mecseteket, amelyekben erőszakot és gyűlöletet prédikálnak.
       
A szóban forgó indítvány utal arra, hogy az elmúlt  időszakban hozott intézkedések következtében drasztikusan csökkent a menekültek száma. Ezzel kapcsolatban említi a  balkáni  migránsútvonal lezárását is.
       
A szakértő szerint az esseni kongresszuson minden bizonnyal jóváhagyandó program teljes mértékben Angela Merkel személyiségére szabott. Ugyanakkor egyértelműen utal arra, hogy a hivatalban lévő kancellár egyéni ambícióin kívül rendkívül fontos az is, hogy pártja mellette van. A CDU összezárt mögötte, nincs már az a megosztottság, amely a menekültválság különböző szakaszai során tapasztalható volt.
    

A CDU személyiségközpontú kampányt indít el, és ez a személyiség Angela Merkel. "A programot Merkelre szabták" - jelentette ki Kiss J. László,  amit szerinte jelez az a kitétel is, hogy a felelősséget nem csak Németországért, hanem Európáért is vállalni kell. Azaz - mint azt Merkel korábban többször is megfogalmazta -  Németország csak akkor lehet sikeres,  ha Európa is sikeres. Merkel  bejelentésével kapcsolatban a szakértő  emlékeztetett  a legfrissebb felmérésekre.

Ezek szerint a németek  55 százaléka  akarja, hogy Angela  Merkel maradjon a kancellár, míg 39 százalék ellene van. Augusztusban még csak a megkérdezettek 42  százaléka volt  mellette,  míg 50 százalék ellenezte maradását. A tizenegy éve hivatalban lévő kancellár támogatottságának megnövekedésében ugyanakkor kifejeződik a német társadalom hagyományos igénye a biztonságra a mostani  zűrzavaros világban, azaz egyidejűleg a folytonosság igénye is.
   
Kiss J. László szerint ha Angela Merkelt 2017 őszén ismét - immár negyedszer kancellárrá választják  -  rendkívül  rendkívül nehéz négy év vár rá. Nem csak az Egyesült Államokban, de Európában is  minden valószínűség szerint szerint új kormányokkal, új  vezetőkkel  kell együttműködnie, míg belpolitikai téren egy megosztott  jobboldallal, a CDU-tól erősen jobbra álló, bevándorlásellenes, az AfD-vel kell számolnia, amely immár kilenc tartományi parlamentben van jelen.  A hivatalban maradásával szembeni  39 százalékos ellenkezés ezt is jelzi  - vélekedett a szakértő, aki arra is utalt, hogy ha újraválasztják, nem csupán Merkel marad, de a jelenlegi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció is.