Így lehet a nyugdíj másfélszerese az átlagkeresetnek
Egy mostanában készült OECD-kutatás szerint a magyarok 27 százaléka takarékoskodik. Ez a szám meglehetősen alacsony ahhoz képest, hogy az állami nyugdíjrendszer jelenlegi formájában maximum 20 évig lesz fenntartható. Bár most még nagyjából 110.000 forint az átlagnyugdíj, az idő előrehaladtával ez az összeg csökkenni fog, azt pedig még nem tudjuk, pontosan mi lesz 20 év múlva.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy bár csak az ország negyede öngondoskodik, akik takarékoskodnak, azok akár a jelenlegi megyei átlagbér másfélszeresét is megkaphatják majd nyugdíjas korukban. Felmérésében a Nyugdíjbiztosítás.com 4,5 év alatt közvetített, közel 2000 db rendszeres díjas, adókedvezményes nyugdíjbiztosítását és nyugdíjcélú megtakarításos életbiztosítását vette vizsgálódásai alapjául. Kiderült, hogy átlagosan a legtöbbet Baranya, Hajdú-Bihar és Zala megyében takarékoskodnak, a legkevesebbet pedig Somogy, Békés és Vas megyében. A legelső és a sereghajtó megye között a havi megtakarításbeli különbség nagyjából 11.000 Ft.
A megyeszékhelyek átlagmegtakarításai között is jelentős különbségek születtek. A legtöbbet takarékoskodó megyeszékhely Pécs, a második Békéscsaba, a harmadik pedig Debrecen. Ezen lista utolsó három helyén Veszprém, Szekszárd és Kaposvár áll. A megyeszékhely és a megye más településeinek érdekes viszonyát mutatja az, hogy míg a megyei megtakarítási listán Békés megye az utolsó előtti, a megyeszékhelye (Békéscsaba) a saját listáján az előkelő 2. helyet szerezte meg. Viszont a megyeszékhelyek eredményei is messze elmaradnak a legnagyobb átlagmegtakarítást jegyző településektől, azaz Felcsúttól és Bordánytól, ahol az átlag éves megtakarítás 650.400 Ft.
A felmérésben szereplő közel 2000 ember összesen 491.038.609 forintot takarít meg évente, az átlag havi megtakarításuk pedig körülbelül 20.600 forint. Izgalmas adat, hogy a férfiak és a nők éves megtakarítási átlaga között alig van eltérés. Mivel már nemcsak a férfi lehet családfenntartó, és a bérekben sem ütköznek ki talán jelentős különbségek, ma már a nők is megtakaríthatnak annyit, mint a másik nem. Az állami nyugdíj összege nem válogat, vagyis jövedelem, nem pedig nemi alapon határozzák meg, ezért valószínűleg a nők és a férfiak is ugyanolyan fontosnak érzik az öngondoskodást.
A felsorolt adatokból már sejthető, hogyan lehet a nyugdíj másfélszerese a megyei átlagbérnek. Ha megnézzük, mi történne, ha az adott megye átlagkeresetével rendelkező, 35 éves dolgozó elkezdene havonta félrerakni annyit, amennyi a megyéjének megtakarítási átlaga, máris láthatóvá válik, hogy a keresetének valóban legalább máfélszerese lenne a nyugdíja (ami az állami nyugdíjának és a megtakarításából származó havi járandóságának együttes értéke). Például ha ez a 35 éves dolgozó Baranya megyei, ahol a legnagyobb a megtakarítási arány, akkor a nettó bére 130.676 Ft, nyugdíj előtakarékosságra fordított havi összege 26.269 Ft, a várható nyugdíja pedig 237.740 Ft.
Az öngondoskodás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ha a nyugdíjcéllal megtakarítók száma nem növekszik, 20 év múlva azt tapasztaljuk majd, hogy mondjuk Baranya megyében egészen jól megél a nyugdíjából az átlag, ott viszont, ahol nem takarékoskodnak, akár a felére is csökkenhet az életszínvonal.