2017. 06. 28. 09:00
A Világbank felmérése szerint a magyar városok az üzleti környezet több szegmensében jobbak az uniós átlagnál - mondta Thomas Bender, az Európai Bizottság csoportvezetője kedden Székesfehérváron, a jelentés bemutatóján.
Az intézet a Vállalati működési környezet versenyképessége az Európai Unióban 2017 felmérésében a vizsgált magyar városok az ingatlan nyilvántartásba vételekor és a szerződések érvényesítésekor jobban teljesítettek, mint az európai uniós átlag, ugyanakkor a vállalkozás indítása és az elektromos áramhoz való hozzáférés tekintetében még szükségük van fejlődésre.
Ez a tanulmány Magyarország, Bulgária és Románia 22 nagyvárosának üzleti környezetét vizsgálta, de nemcsak egymással hasonlította össze a városokat, hanem az uniós átlagokkal is. A világbanki vizsgálatok 187 országra vonatkoznak. Magyarországon hét városra: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Székesfehérvár.
Thomas Bender tájékoztatása szerint a kis- és középvállalatokra vonatkozó szabályozásokat vizsgálták a vállalkozás indítása, az építési engedélyek ügyintézése, az elektromos áramhoz való hozzáférés, az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése szempontjából. A jelentés mindegyik területen bemutatja a jól bevált gyakorlatokat, amelyek a helyi vállalkozók és cégek megerősítése érdekében felhasználhatók - tette hozzá.
Kiemelte, az öt vizsgált területből négyben magyar városok állnak az első helyeken, Székesfehérvár pedig az egyetlen a 22 város közül, amely négy területen is a jobbak között van. Megjegyezte, hogy Budapest minden tekintetben lemarad a hat magyar nagyváros mögött.
Közölte, az egyedüli mutató, amiben Magyarország elmarad Bulgáriától és Romániától, az a vállalkozás indításának a költsége, amely majd kétszerese az uniós átlagnak, a törzstőke követelmény pedig a legmagasabb az egész EU-ban.
Megemlítette, hogy világszinten is a Top 15-ben vannak magyar városok a szerződések érvényre juttatásában: Debrecen a harmadik, Miskolc az ötödik, Székesfehérvár a hatodik, Pécs a tizedik, míg Szeged a tizenegyedik helyen áll.
Cecile Fruman, a Világbank igazgatója hangsúlyozta, hogy legutóbbi globális gazdasági jelentésük 2,7 százalékos növekedést jelez az ide évre világszinten, jövőre 2,9 százalékot, míg Magyarország esetében 3,9 százalékot és 2018-ra 3,6 százalékot. Mint mondta, ezek a növekedései előrejelzések igen törékenyek, mert sok a bizonytalansági tényező.
Közölte, a legnagyobb aggályt a romló demográfiai mutatók, a lassuló termelékenység, az állami intézmények gyenge teljesítménye váltja ki, s ezek érvényesek Közép-Európára és Magyarországra is. Hozzátette: Magyarország tőke-termelékenységi mutatója kétharmada a lengyelnek, a munkaerő felhasználás hatékonysága pedig stagnál, míg Lengyelországban 15 százalékkal nőtt egy év alatt.
Úgy vélte, Magyarországon az egyik eszköz a külföldi közvetlen tőkeberuházások elősegítése lehet, a hozzáadott értéken kellene növelni innovációval, a helyi cégeknek pedig jobban részt kellene venniük a globális értékláncban.
Mierta Capaul, a Világbank programmenedzsere elmondta: az üzleti környezetet vizsgáló jelentésük az egész világgal összehasonlítható adatokat tartalmaz, a városok egymással és a világ 187 országának városaival is összemérhetik teljesítményüket a kkv-k segítése terén.
Vittoria Alliata di Villafranca, az EB európai strukturális alapokért felelős igazgatója azt javasolta a résztvevő városoknak, hogy 2-3 év múlva újra vegyenek részt a felmérésben, mert akkor világosan látható lesz, sikerült-e a gyengeségek kijavítása vagy azok fennmaradtak. A kimutatott problémák orvoslása valóban segít, ezt mutatják a korábbi mérések is - fűzte hozzá.
Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára szerint a felmérés azt mutatja, javulni nemcsak jogszabályok bevezetésével vagy módosításával lehetséges, hanem például az állami intézményrendszer hatékonyságának javításával.
Kiemelte: az eredmények azt mutatják, a három vizsgált ország nagyvárosai között a magyar városok szisztematikusan és az összes területen jobban teljesítenek, mint román és bolgár társaik.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy ugyan a város előkelő helyen végzett, mégis látható, hol kell előrelépniük, hogy még jobbak legyenek a szolgáltatásaik és vonzóbb üzleti környezetet teremtsenek.
A kiadott jelentés szerint a magyar városok erős teljesítménye ellenére még mindig szükség van fejlődésre. A megfogalmazott ajánlások között van a vállalkozások beindításának gördülékenyebbé tétele a minimum tőkebefizetés csökkentésével vagy eltörlésével, illetve az építési engedélyeknél az eljárások összevonásával.
A jelentés az elektromos áramhoz való csatlakozás gyorsítása érdekében csökkentené a tanúsítványkiadási határidőket, valamint az ingatlan nyilvántartásba vételének gördülékenyebbé tétele érdekében az ingatlan átruházására létrehozott elektronikus felületet (TakarNet) megnyitná a lakosság számára.
A regionális tanulmány az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága kérésére és finanszírozásával készült.
Az intézet a Vállalati működési környezet versenyképessége az Európai Unióban 2017 felmérésében a vizsgált magyar városok az ingatlan nyilvántartásba vételekor és a szerződések érvényesítésekor jobban teljesítettek, mint az európai uniós átlag, ugyanakkor a vállalkozás indítása és az elektromos áramhoz való hozzáférés tekintetében még szükségük van fejlődésre.
Ez a tanulmány Magyarország, Bulgária és Románia 22 nagyvárosának üzleti környezetét vizsgálta, de nemcsak egymással hasonlította össze a városokat, hanem az uniós átlagokkal is. A világbanki vizsgálatok 187 országra vonatkoznak. Magyarországon hét városra: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Székesfehérvár.
Thomas Bender tájékoztatása szerint a kis- és középvállalatokra vonatkozó szabályozásokat vizsgálták a vállalkozás indítása, az építési engedélyek ügyintézése, az elektromos áramhoz való hozzáférés, az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése szempontjából. A jelentés mindegyik területen bemutatja a jól bevált gyakorlatokat, amelyek a helyi vállalkozók és cégek megerősítése érdekében felhasználhatók - tette hozzá.
Kiemelte, az öt vizsgált területből négyben magyar városok állnak az első helyeken, Székesfehérvár pedig az egyetlen a 22 város közül, amely négy területen is a jobbak között van. Megjegyezte, hogy Budapest minden tekintetben lemarad a hat magyar nagyváros mögött.
Közölte, az egyedüli mutató, amiben Magyarország elmarad Bulgáriától és Romániától, az a vállalkozás indításának a költsége, amely majd kétszerese az uniós átlagnak, a törzstőke követelmény pedig a legmagasabb az egész EU-ban.
Megemlítette, hogy világszinten is a Top 15-ben vannak magyar városok a szerződések érvényre juttatásában: Debrecen a harmadik, Miskolc az ötödik, Székesfehérvár a hatodik, Pécs a tizedik, míg Szeged a tizenegyedik helyen áll.
Cecile Fruman, a Világbank igazgatója hangsúlyozta, hogy legutóbbi globális gazdasági jelentésük 2,7 százalékos növekedést jelez az ide évre világszinten, jövőre 2,9 százalékot, míg Magyarország esetében 3,9 százalékot és 2018-ra 3,6 százalékot. Mint mondta, ezek a növekedései előrejelzések igen törékenyek, mert sok a bizonytalansági tényező.
Közölte, a legnagyobb aggályt a romló demográfiai mutatók, a lassuló termelékenység, az állami intézmények gyenge teljesítménye váltja ki, s ezek érvényesek Közép-Európára és Magyarországra is. Hozzátette: Magyarország tőke-termelékenységi mutatója kétharmada a lengyelnek, a munkaerő felhasználás hatékonysága pedig stagnál, míg Lengyelországban 15 százalékkal nőtt egy év alatt.
Úgy vélte, Magyarországon az egyik eszköz a külföldi közvetlen tőkeberuházások elősegítése lehet, a hozzáadott értéken kellene növelni innovációval, a helyi cégeknek pedig jobban részt kellene venniük a globális értékláncban.
Mierta Capaul, a Világbank programmenedzsere elmondta: az üzleti környezetet vizsgáló jelentésük az egész világgal összehasonlítható adatokat tartalmaz, a városok egymással és a világ 187 országának városaival is összemérhetik teljesítményüket a kkv-k segítése terén. Vittoria Alliata di Villafranca, az EB európai strukturális alapokért felelős igazgatója azt javasolta a résztvevő városoknak, hogy 2-3 év múlva újra vegyenek részt a felmérésben, mert akkor világosan látható lesz, sikerült-e a gyengeségek kijavítása vagy azok fennmaradtak. A kimutatott problémák orvoslása valóban segít, ezt mutatják a korábbi mérések is - fűzte hozzá.
Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára szerint a felmérés azt mutatja, javulni nemcsak jogszabályok bevezetésével vagy módosításával lehetséges, hanem például az állami intézményrendszer hatékonyságának javításával.
Kiemelte: az eredmények azt mutatják, a három vizsgált ország nagyvárosai között a magyar városok szisztematikusan és az összes területen jobban teljesítenek, mint román és bolgár társaik.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy ugyan a város előkelő helyen végzett, mégis látható, hol kell előrelépniük, hogy még jobbak legyenek a szolgáltatásaik és vonzóbb üzleti környezetet teremtsenek.
A kiadott jelentés szerint a magyar városok erős teljesítménye ellenére még mindig szükség van fejlődésre. A megfogalmazott ajánlások között van a vállalkozások beindításának gördülékenyebbé tétele a minimum tőkebefizetés csökkentésével vagy eltörlésével, illetve az építési engedélyeknél az eljárások összevonásával.
A jelentés az elektromos áramhoz való csatlakozás gyorsítása érdekében csökkentené a tanúsítványkiadási határidőket, valamint az ingatlan nyilvántartásba vételének gördülékenyebbé tétele érdekében az ingatlan átruházására létrehozott elektronikus felületet (TakarNet) megnyitná a lakosság számára.
A regionális tanulmány az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága kérésére és finanszírozásával készült.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?
