Nagy sztorik formálják át az energiaszektort
A szektorban megvalósuló beruházások egyre nagyobb része a megújulók energiaforrásokba áramlik, ennek megfelelően a megtermelt energiának is egyre nagyobb hányada jön a megújuló forrásokból. A globális nap- és szélenergia kapacitások évről évre bővülnek, Magyarország ugyan nincs az első sorban, de változások itt is elindultak. A hazai megújuló energia támogatási rendszerben, a KÁT mérlegkörben 840 MW megújuló kapacitás volt telepítve 2018 második negyedévében, amiből a kis naperőművek 200 MW körüli tételt képviselnek, míg az összes telepíteni tervezett kapacitás 2100 MW körül alakul.
Nemzetközi összevetésben még van hová fejlődnie Magyarországnak e tekintetben is: míg például a vezető szerepet betöltő Németországban a teljes villamosenergia-termelés 38 százaléka teljesült megújulókból, addig Magyarországon ez még csak 7 százalék.
A megújulók terjedése a világban még mindig nagyrészt támogatásokkal valósul meg. A brit rendszer ("Contract for Difference") például jelentős eredményeket hozott: a szén szerepe az áramtermelésben a 2013-as 37%- ról 2017-re 7 százalékra csökkent, a megújulók aránya 19-ről 30 százalékra nőtt, a CO2 kibocsátás 463 megatonnáról 381-re csökkent. A változások a felhasználói oldalt is érintik, az egyik legnagyobb változást pedig az e-mobilitás folyamatban lévő térnyerése jelenti.
Mennyibe kerül 1 kwh villamos energia 2018-ban?
Az új autók piacán 2017-re 1,1 millióra nőtt az értékesített elektromos autók száma, ebben Kína dominál (580 ezer), az Európai Uniót és az Egyesült Államokat megelőzve. Az elektromos autók terjedésének alapvető feltétele a töltőhálózat kiépítése; EU direktívák alapján az ideális sűrűség 10 elektomos autónként 1 kút. Magyarországon ez körülbelül az ideális szám körül alakul, de itthon jelenleg még kevés elektromos autó van használatban. Az e-mobilitási történet alapja az akkumulátor - e téren minden fontos paramétert tekintve folyamatos a javulás: az árak, a méretek csökkennek, a hatótávolságok nőnek. Az éllovas itt is Kína, de az elektromos autógyártó kapacitásokat vizsgálva Magyarország sem áll rosszul, hiszen az ide települt gyártók is rendelkeznek elektromos modellek gyártására vonatkozó tervekkel.
Bármilyen jövőképet is gondolunk el, az energetikai szektor meghatározó lesz annak kialakításában; az E.On-nál a jövő tervezésekor két fő dologra fókuszálnak az infrastruktúrára és ami ezt lehetővé teszi - mondta Kiss Attila, az E.On Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Mi az infrastruktúra valójában? - tette fel a kérdést. A jövő idegrendszere az energiát szállító hálózat, amely alapvetően meghatározza mennyire tudunk majd versenyképesek lenni, mert a vállalkozásokon keresztül az egész gazdaságot befolyásolja. Lehet, hogy ez a változás nem lesz olyan gyors, de a hatékony hálózatfejlesztés ennek a motorja lesz.
A hálózatokon Kiss víziója szerint a jövőben robotok dolgoznak majd a szélsőséges időjárási viszonyok közt az emberek helyett, amik látnak a sötétben, egyből össze tudják vetni az adatokat a tavalyival és el tudják dönteni, hogy cserélni kell valamit, vagy nem. Akkor is tudják majd, hol fekszik a gázcső, ha nem néznek rá a térképre. Kiss az előadás közben felvette a Hololens virtuális valóság szemüvegét, amely szerinte meghatározó lehet majd a munkavégzéshez a jövőben. Az E.On vezérigazgatója egy kisfeszültségű üzemirányítás rendszert is bemutatott, amivel az ellátás biztonság növelhető.
A személyre szabottság a cél az energiaszektorban is, ahogyan például a cipőgyártóktól is lehet olyan cipőt rendelni, amelybe a saját nevünk van beleírva. Szektorbeli példaként hozta fel a sharing rendszerben elérhető elektromos közrobogót, a Blinky-t, aminek 13 ezer felhasználója van Budapesten és naponta 400-an használják. Kiss hangsúlyozta az oktatás fontosságát is, amelyhez az E.On is hozzájárul két egyetemen is működő tanszékükkel.
A dinamikus alkalmazkodás az energiacégek növekedésének kulcsa
A fenntartható energia koncepció keretében az ügyfél energiastratégiája áll a középpontban, amit a klímatudatosság, az energiahatékonyság és a megbízható energiaellátás változó súlyú szempontjai határoznak meg; az ezekhez való dinamikus alkalmazkodás során az energiavállalatoknak kiemelten kell kezelniük a befektetési fókuszt is – mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo csoport vezérigazgatója, aki a saját vállalata példáján szemléltetve a beruházástervezés és a tőkepiaci aktivitás összehangolásának folyamatát.
Az Alteo-sztori főbb állomásai:
Az Alteo egy kezdeti, 2008-ban megvalósított 1,4 milliárd forintos tulajdonosi tőkejuttatást követően kizárólag tőkepiaci és banki finanszírozásra támaszkodik.
A modell alapja a hosszú távú tervezés, amelynek egyik első lépése 2009-ben az energia kiskereskedelem elindítása, erőművek akvirálása volt.
Ezek után következhetett az Alteo részvényeinek bevezetése 2010-ben a BÉT-re, ami az európai működési modell kialakításának is feltétele volt.
A következő évben megvalósított, 1 milliárd forint körüli zártkörű kötvénykibocsátást 2012-ben egy 310 millió forintos tőkeemelés követte, majd 2014-ben egy 3,5 milliárdos kötvénykibocsátás követte.
Közben 2012-2013-ban szélerőmű akvizíciókat hajtott végre a társaság, amelyet 2015-ben a Synergy akvizíciója követett.
A 2016-ban megvalósított, 1,4 milliárd forintos részvénykibocsátást 2017-ben egy 2,8 milliárd forintos kötvény-refinanszírozás követte, majd újabb beruházások - depóniagáz, naperőmű, Zugló-Therm akvizíció, k+f energiatároló projekt - valósultak meg.
A társaság ezt követően újabb forrásbevonásokat, kötvényfinanszírozást, új kötvény kibocsátását, illetve másodlagos részvénykibocsátást tervez.