Sok más mellett a szakmai tudás és tudatosság is hiányzik a magyar mezőgazdaságból
Sajnálatos, de régóta ismert tény, hogy a hazai műtrágya-felhasználás messze elmarad a kívánatostól. Míg nálunk az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás 65-70 kilogramm közé tehető, addig a gabonatermesztésben élen járó termelők jellemzően 110-120 kilogrammot juttatnak ki. És ez nem csak a szigorú nitrát rendelet miatt van így.
Ennek pedig az a következménye, hogy míg a kukorica ötéves hazai termésátlaga hektáronként 6,9 tonna, 12 tonna Új-Zélandon, 11 tonna az USA-ban, 11 tonna Chilében vagy 9 tonna Törökországban? És még sorolhatnánk…
Vagy a búzánál: itthon a hektáronkénti termésátlag hozzávetőlegesen 5 tonna, alig több, mint az 1970-es években, miközben az akkor velünk azonos szintről induló Franciaország már 7-8 tonnánál tart. Igen, lehet, hogy a miénk sokkal jobb minőségű, csak éppen a piac ezt nem fizeti meg.
Ráadásul az itthoni, eleve alacsony tápanyag mennyiség kijuttatásának időzítése és hatóanyag szerinti megoszlása sem jól átgondolt sok esetben – tárta fel egy korábban lezajlott piackutatás a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezésében. Az eredmény számos igen meglepő adatot tartalmaz.
A gazdák 10%-a nem tudta megmondani, milyen talajtípus található a földjén.
A termelők hozzávetőlegesen 40%-a egyáltalán nem ismeri a saját szántóföldjének az adottságait, mert nem rendelkezik adattal annak sem a nitrogén-, sem a foszfor- sem a káliumellátottságáról. Találomra kiszórják, például, a 8-21-24-es műtrágyát évről-évre, miközben előfordulhat, hogy az egyik hatóanyag a szükségesnél több, így pénzkidobás, a másik pedig az optimálisnál alacsonyabb, így a potenciális termésmennyiségnél kevesebb gabona betakarítását eredményezi.
Hiába a gyártók és forgalmazók ajánlása és a bizonyítottan nagyobb hozam ígérete, a gazdák negyede nem végez őszi alaptrágyázást a kalászosoknál.
Következtetés
A hazai gazdák tudásszintje és tápanyag utánpótlási gyakorlata messze van az optimálistól és a kívánatostól, de hasonló figyelhető meg a növényvédő szerek használatának gyakorlatában is. Ha optimistán szemléljük a helyzetet, van tere tehát a fejlődésnek.
A megoldás a képzés és a szakmai tudásszint emelése
„Semmi okunk arra, hogy a továbbiakban is mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig. Közös érdekünk, hogy a helyzeten javítsunk. Ennek érdekében a Magro.hu idén már harmadszor rendezi meg a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatát, ahol szakmai partnereivel bemutatja a kukorica- és búzatermesztés teljes ciklusát. A legújabb fejlesztéseket és technológiákat a tápanyag utánpótlás és fajtaválaszték tekintetében éppúgy, mint a növényvédelemben. A cél az, hogy a tudásszint emelkedjen, és a gyakorlat közelítse az optimálisat.” – mondta Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője.
A konferencia témái:
-Hogyan orvosolja az aszály okozta problémákat már a vetőmagválasztáskor és a vetés időzítésével?
-Mit veszt, ha a lombtrágyát és a növénykondicionálót kihagyja a technológiából?
-Hogyan optimalizálja a szerves trágya kijuttatását?
-Egy vetőgép működésének költségelemzése és összehasonlítása a hagyományos, vagy minimum till művelési technológiák költségelemzésével
-Milyen változások tapasztalhatók a kukorica kártevői között és hogyan védekezzünk ellene?
-Hogyan nyerhet százezreket csupán csak az értékesítés jobb időzítésével?
-Melyek a terménytárolásban elkövetett legnagyobb hibák?
-Hogyan termeljen olyan gabonát, amit aztán könnyen el lehet adni?
-Mit jelent, hogy a termény jó minőségű és hogyan tudja ezt biztosítani, valamint megőrizni?
-Hogyan tudja kiválasztani a helyi adottságoknak leginkább megfelelő, energiatakarékos és a fenntarthatóságot szolgáló öntözési technológiát?
A KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozat teljes programja itt érhető el:
https://www.magro.hu/konferencia/