Az EU nemet mond a Brexit újratárgyalására
A londoni alsóház előző este hatalmazta fel a kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a Brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások megnyitását.
A brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop-záradék helyett kíván egyelőre nem részletezett "alternatív megoldásokról" tárgyalni az EU-val.
E backstop-mechanizmus rendkívül népszerűtlen mindenekelőtt a keményvonalas tory Brexit-táborban, mivel vámuniós viszonyrendszert irányoz elő az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha nem sikerül időben olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely e mechanizmus alkalmazását feleslegessé tenné.
A Brexit-megállapodást az alsóház nem kis részben e backstop-záradék miatt utasította el két hete, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azonban az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén felszólalva kijelentette, hogy a megállapodást tavaly mindkét fél elfogadta, és nem fogják újranyitni a szöveget.
Barnier megerősítette: az EU nem fog olyan megoldásokat sem elfogadni, amelyek kikezdik az egységes belső piacot, de nem is látni sehol semmilyen működőképes alternatív javaslatot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló backstop-mechanizmus helyett.
Hozzátette: a backstop-garancia a megállapodás szerves eleme.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szerdai EP-ülésen szintén leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a Brexit-feltételekről szóló szerződés, sem külön az ír-északír tartalékmegoldás.
"Készen kell állnunk minden forgatókönyvre, a legrosszabbra is" - hangsúlyozta, hozzátéve: növeli a szabályozatlan Brexit kockázatát a brit parlament alsóházának előző napi szavazása az újratárgyalás kezdeményezéséről.
Ugyanettől tartanak a brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei.
A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) vezérigazgatója, Adam Marshall szerdai nyilatkozatában, az újratárgyalási kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy "újabb nap veszett kárba, miközben az óra ketyeg", a brit kormány és a parlament pedig "egy helyben forgolódik".
Hozzátette: a brit politika vég nélküli civódásának piaci bizonytalanság, árufelhalmozás, valamint munkaerő, pénz és befektetések átirányítása a következménye.
Adam Marshall szerint ha Nagy-Britannia zűrzavaros, szabályozatlan körülmények közepette távozik március végén az Európai Unióból, az komoly károkat okozna a brit üzleti szektornak. A kamarai szervezet vezetője szerint nincs sok olyan üzleti vállalkozás, amely készen állna a két hónapon belüli, megállapodás nélküli Brexitre.
Carolyn Fairbairn, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója a BBC rádió szerdai hírmagazinjában hazárdjátéknak nevezte a Brexit-megállapodás újratárgyalását célzó kezdeményezést.
Fairbairn szerint nem valószínű, hogy lenne olyan brit üzleti vállalkozás, amely e kezdeményezés hatására leállította volna a megállapodás nélküli Brexit esetére kezdett előkészületeit, sőt inkább annak nagyobb az esélye, hogy a cégek felgyorsították ezeket az előkészületeket.
A CBI vezetője szerint különösen aggályos a helyzet a kis- és középvállalati szektorban, mivel ezeknek a vállalkozásoknak talán a 10 százaléka kezdett eddig hozzá egyáltalán bármiféle készenléti tervezéshez kemény Brexit esetére.
Carolyn Fairbairn kijelentette: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból a brit üzleti szektor számára kezelhetetlen helyzetet teremtene.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics szerdai helyzetértékelésében közölte: az eddigi 25 százalék helyett most már 30 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, mivel megítélése szerint az újratárgyalási kezdeményezés "egyszerűen csak a dolgok halasztgatása".
Szerda este négyszemközti tárgyalást tartott Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, először azóta, hogy a londoni alsóház két hete elvetette a Brexit-megállapodást.
A 45 perces megbeszélésről a Munkáspárt szóvivője azt mondta, hogy a két vezető különös részletességgel megvitatta a vámuniós viszonyrendszerről, illetve az EU egységes piacához fűződő majdani kapcsolatokról kialakított nézeteiket.
A kormány a vámunióból és az egységes piacról is ki akar lépni, a Munkáspárt azonban a kilépési megállapodás támogatása fejében ragaszkodik ahhoz, hogy London a Brexit után is szoros kapcsolatban maradjon az EU e két integrációs szerveződésével.
Arra a kérdésre, hogy a kormányfő utalt-e nézeteinek esetleges módosulására a jövőbeni vámuniós kapcsolatrendszer ügyében, a Munkáspárt szóvivője szerda esti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "úgy tűnt", hogy Theresa May "érdeklődést tanúsít e kérdés részleteinek feltárása iránt".
