Pánikra nincs ok, azonban lassuló gazdasági növekedést jósol 2019-re az Euler Hermes
Az Euler Hermes Hitelbiztosító közzétette legfrissebb világgazdasági kockázati jelentését. Ennek legfőbb megállapítása, hogy a világgazdasági növekedés tekintetében a 2018-as 3,1 százalékos növekedést követően egyértelműen fordulópont következik. A lassulás mértékét nagyban befolyásolják azok a kockázatok, amelyek már 2018-ban is érzékeltették hatásukat: az amerikai-kínai kereskedelmi háború, az amerikai, és egyes európai országok fiskális politikájának következményei, a hitellufi esetleges kipukkadása, illetve a politikai kockázatok felerősödése.
A világgazdaság általánosságban sokkal jobb állapotban van, mint a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása előtt, így pánikra semmi ok – állapítja meg az Euler Hermes jelentése. A mostani folyamatokat sokkal inkább a gazdaság ciklikussága befolyásolja, mintsem valamilyen mély, strukturális probléma. Ennek megfelelően a hitelbiztosító úgynevezett „soft landing”-re számít 2019-ben a világgazdaságban.
A „soft landing” forgatókönyv
Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban jelenleg tűzszünet van: Trump elnök márciusban dönt arról, hogy tovább emeli-e a kínai termékekre kivetett vámtarifákat. Az Euler Hermes szakértői a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy a pragmatizmus felülírja majd a politikai érzelmeket, és nem lesz további eszkalálódás. Ennek megfelelően a világkereskedelmi forgalom a tavalyi 7,2 százalékos növekedés után 2019-ben mérsékeltebb ütemben 6,3 százalékkal bővül majd.
Az amerikai fiskális politika 2019-ben is sok bizonytalanságra adhat majd okot, amely mérsékelheti az adócsökkentések gazdaságösztönző hatásait. A várható kiadáscsökkentés rövid távon fájdalmas lesz (főleg az év utolsó negyedében) és negatívan hathat a hitelpiacokra, ám középtávon hozzájárulhat az amerikai vállalati szektor hitelbuborékjának apasztásához.
Európában a kormányok lazítani fognak fiskális politikájukon, egyrészt azért, hogy ellensúlyozzák a világkereskedelmi hatásokat, másrészt, hogy a szociális kiadások növelésével válaszoljanak a populista kihívásra. Kínában szintén keresletösztönzés várható az amerikai protekcionizmus miatti hatásokra válaszul. Összeségében az európai és kínai fiskális politika stabilizálóhatással lesz a növekedésre, míg az amerikai fiskális politika továbbra is komoly kockázati tényező marad.
Az USA-ban a 2018-as 2,9 százalékos GDP-növekedés után 2019-re 2,5 százalékot prognosztizál az Euler Hermes, amely tovább lassul 1,7 százalékra 2020-ban. Ennek megfelelően az amerikai jegybank várhatóan lazít majd szigorú monetáris politikáján, amely a dollár árfolyamának enyhe leértékelődését eredményezheti.
A negyedéves rendszerességgel készített szektorelemzései alapján az Euler Hermes megállapítja, hogy az építőipart, az autóipart és a szállítmányozási szektort érinti majd legnegatívabban a lassuló növekedés Európában. Ugyanakkor egyelőre ez a folyamat csupán a gazdaság normális ciklikusságával van összefüggésben, amely rövid távon fájdalmas lehet, de hosszabb távon megakadályozza, hogy a vállalati hitelbuborék veszélyes méretűre nőjön. A változásokat a belföldi kereslet csökkenése, az EU-n kívüli export visszaesése és a Brexit következményei is indukálják, és leginkább az autóipari beszállítókat állítja kihívások elé Németországban, Ausztriában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. Másrészt az Euler Hermes szektorelemzései alapján a legjobb kilátásokkal a gyógyszer-, élelmiszer- és vegyipar vállalatai bírnak majd 2019-ben.
Ami az országkockázatokat illeti, változatlan körülmények esetén idén leminősítésre számíthat Brazília (gazdaságpolitikai bizonytalanságok), a Dél-Afrikai Köztársaság (alacsony növekedés, emelkedő államadósság) és Oroszország (szankciók, olajár). Jóval stabilabb helyzetben van, ám egyes kockázatok miatt az Euler Hermes szakértői folyamatosan elemzik Indiát, Indonéziát és a Fülöp-szigeteket (magas folyó fizetési mérleghiány), Mexikót (politikai bizonytalanság), illetve Romániát és Magyarországot (az esetleges gazdasági túlfűtöttséget mérséklő intézkedések hiánya). Ugyanakkor elmondható, hogy a legtöbb európai és ázsiai ország kilátásai stabilak, amennyiben a világkereskedelemben nem történik sokkszerű negatív változás.
Vészforgatókönyvek
Az Euler Hermes öt olyan fiktív vészforgatókönyvet vázolt fel, amelyek bekövetkezése további negatív hatásokkal lehet a világgazdaság növekedésére.
A kereskedelmi háború eszkalálódása. Amennyiben a vámtarifák átlagos mértéke az Egyesült Államokban 12 százalékra emelkedne, akkor a globális kereskedelem 6 százalékponttal esne vissza, a globális növekedés pedig 2 százalékponttal lenne alacsonyabb a „normál” prognózisban jelzettnél.
Hitel lufi kipukkadása Amerikában. Ebben az esetben kiterjedt állami beavatkozásra lesz szükség, amely tovább növeli az amerikai költségvetési hiányt. Ez romboló hatással lenne a dollár árfolyamára és az amerikai állampapírokra.
Olasz fizetésképtelenség. Az olasz adósság nemteljesítése szintén negatívan befolyásolhatja a nemzetközi gazdasági folyamatokat. Amennyiben Olaszország kormánya folytatja az expanzív fiskális politikáját és az államadósság finanszírozhatatlanná válik, akkor a hitelleminősítéseket követően az olasz bankok elveszítik az EKB likviditásukat, és Olaszország mély recesszióba zuhan, magával rántva az eurozóna más országait is.
Kínai tőkepiac befagyása. A nagy, állami tulajdonú pénzügyi intézmények nemteljesítése a monetáris és tőkepiacok befagyását idézheti elő. Ezt jelentős tőkekiáramlás követné, amíg a kínai jegybank nem tudja stabilizálni a jüan gyengülését. A globális részvénypiacokon nagymértékű eladás kezdődne.
A karbonbuborék kipukkadása. A pénzpiacok veszteségeket könyvelhetnek el a fosszilis tüzelőanyag-tartalmú befektetési eszközökön. A karbonbuborék kidurranása miatti vagyonveszteség becslések szerint 1-4 ezer milliárd dollár között lenne.
A világ és benne Magyarország
A világgazdaság egészéhez hasonlóan a magyar gazdaság is stabilabb pénzügyi helyzetben van, mint a 2008. évi világgazdasági válság előtt, de a kockázatok nálunk is folyamatosan nőnek. A korábbi évek fellendülő ciklusa után egyértelmű lassulás kezdődik idehaza is. Ennek legfőbb oka, a magyar gazdaság nyitottsága, amelyben 92 százalék az export GDP-hez viszonyított aránya, illetve, hogy a növekedésben mindig fontos szerepet játszik a külkereskedelem (a magyar árukivitel 2010 óta több mint 40 százalékkal emelkedett). Emiatt nem lehet a magyar gazdaságot a geopolitikai eseményektől és a világgazdasági hatásoktól függetlenül kezelni.
Hazánkat leginkább az autóipari fellendülés lassulása és a fennálló markáns munkaerőhiány érinti, valamint a várható Brexit-hatás is kockázatokat rejt magában. Ennek köszönhetően hazánkban is lassul a gazdasági növekedés, a reálkereset-növekedés és a fogyasztásbővülés. A középtávú növekedésre pedig az európai uniós támogatási rendszer reformja jelentheti a legfőbb rizikófaktort. Fiskális politika terén a kamatemelés elkerülhetetlen, így 2019 év végére 1-1,5 százalék körüli alapkamatot vár az Euler Hermes.
