Az idei az építkezés éve az agráriumban

A miniszter szerint most tudnak megvalósulni azok a beruházások, amelyek a rendszerváltás óta hiányoznak az agráriumból.
   
Kifejtette: a rendszerváltás idején a feldolgozóüzemek privatizálásakor azt gondolták, hogy azokat az új tulajdonosok majd fejleszteni fogják, a korszerűbb technológiát hozzák majd Magyarországra és hozzájárulnak a magyar élelmiszeripar, agrárium fejlődéséhez. Ezzel szemben ezeket az üzemeket bezárták és a magyar gazdaságot a befektetők piacként használták a saját termékeik behozatalára - jegyezte meg.
    

Hozzátette: a jelenleg a magyar agráriumba érkező források a versenyképességet segítik elő.
    

A miniszter szólt arról is, hogy az aszály miatt az idei évtől meghosszabbodik a mezőgazdasági öntözési idény, amely március 1-jétől október 31-ig tart az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett. Hozzátette: az öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük.
   
Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a jelenlegi rendkívüli szárazságban már április 1-jétől meghirdették a tartósan vízhiányos időszak kezdetét, így ekkortól a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük sem az öntözési, sem a halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után - mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy az elmúlt két hétben történt vízkivételekhez kapcsolódóan pedig a vízkészletjárulék összege 20 százalékkal csökken.
    

Nagy István kitért arra, hogy a Közös agrárpolitika (KAP) minden gazdát érint. "Brüsszel mai javaslata, ami az asztalon van, az a magyar gazdák számára elfogadhatatlan" - jelentette ki, hozzátéve: ez a javaslat a földalapú támogatások 15 százalékos, a vidékfejlesztési támogatások 25-26 százalékos csökkentését irányozza elő. Hangsúlyozta: ezért támogatják a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által indított petíciót, hogy a magyar gazdák összefogásával határozottan jelezzék, nem fogadható el mindez számukra.
   

Az Agrárminisztérium azért keresi a szövetségeket a V4-es országokkal, a baltikumi és balkáni országokkal kiegészülve, hogy együtt közösen meg tudják akadályozni ezt a tervet - fűzte hozzá.
    

A miniszter arra biztatta a gazdákat, hogy vegyék komolyan az európai uniós választásokat, hiszen nagyon komoly tétje van számukra.
    

Boldog István, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: a térségben nagyon sok család él a mezőgazdaságból, nem mindegy, hogy az európai uniós támogatásokat megkapják-e olyan vagy akár nagyobb mértékben, mint eddig, vagy elvonnak ezekből a támogatásokból és másra használja fel az Európai Unió, az Európai Bizottság.
    

Kitért arra is, hogy véleménye szerint a családvédelmi akcióterv is szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz, hiszen ha vidéken, illetve a Kárpát-medencében sok magyar gyermek születik, akkor sok dolgos kéz lesz a mezőgazdaságban is.