Nagy Márton: öt nagybank kell csak Magyarországon
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke többek között az alábbiakról beszélt a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciáján:
Csúcsévet zárt tavaly a magyar bankszektor, ilyenkor azt kell üzenni a szektornak, hogy a legnagyobb veszély az ellustulás, az elkényelmesedés. Sok feladatot kell elvégezni ahhoz, hogy a jó évek megismétlődjenek.
A bankrendszernek három fontos feladatot kell tejesítenie: 1. a gazdasági növekedés fenntartható támogatása (az eurózónához képest 2-3 százalékpontos GDP növekedési többlethez a hitel/GDP évi 3 százalékpontos növekedési többlete társul, az eurózóna hiteldinamikáját 8-10 százalékponttal meghaladó, 12-14 százalékos hosszú távú hitelállomány-bővülés szükséges), 2. hatékonyság és innováció (duplázódó banki penetráció, 5 univerzális nagybank, kevesebb és funkcionalitásában átalakított bankfiókok, digitalizáció, fintech megoldások alkalmazása, core IT rendszerek fejlesztése/cseréje), 3. önfenntartó jelleg.
A válság óta alacsony a szektor értékeltsége a világon, egyedül az USA-ban és Közép- és Kelet-Európában nyerték vissza, illetve tartották meg a bankok a könyv szerinti érték feletti piaci értékeltségüket.
2018-ban a magyar bankrendszer profitja 2,2 milliárd dollár, a V6-régió profitja 13 milliárd, a CEE-régióé 16 milliárd dollár volt. Utóbbi megelőzi az HSBC profitját, és a 9. helyre lenne jó a világon. A régió összességében érdekes a világ nagybankjai számára.
A magyar vállalatok profitegyenlege (nálunk befektetett és tőlünk kifektetett tőke által realizált profit) -7 milliárd euró volt tavaly (ennyivel többet értek el nálunk a külföldi vállalatok, mint a magyar vállalatok külföldön), ami romlást mutat az elmúlt éveket tekintve, ezen belül a magyar bankrendszeré viszont javult, és már csak -0,1 milliárd euró volt tavaly.
Az MNB azt gondolja, hogy 10-12%-os tőkearányos megtérülésre képes a magyar bankrendszer. Magyarországon ez a szám 15% körüli, de sok egyedi tényező torzítja. Tisztítva 6-7%-on áll a szektor, vagyis ha ma nem csinálna semmit a bankrendszer, nagyjából erre a szintre menne vissza.
Erősen túlbankosodott a magyar bankszektor, hasonlóan több európai országhoz. A finn, a szlovák és a svéd bankrendszer jó példa számunkra, a bankfiókok és az alkalmazottak száma a GDP-arányos hitelállomány tekintetében magas nálunk hozzájuk képest.
10-20 százalékkal javulhatna a költség/mérlegfőösszeg arány a jelenleg közel 2,5%-hoz képest, ha 5-6 univerzális nagybank maradna, és ezt csak javítaná a hitelpenetráció emelkedése.
Makroszinten egyszerűen "semmi", ami történt a magyar bankrendszer konszolidációjában, egyedül a takarékszövetkezetek összeolvadása csökkentette érdemben a szereplők számát.
Probléma, hogy a nagybankoknál a 46% azok aránya, amelyek elavult core rendszereket alkalmaznak.
Az azonnali fizetési rendszer bevezetésének a pénz forgási sebességének irdatlan mértékű megemelése lehet a fő makrogazdasági hatása.
Nemzetközi összehasonlításban is drága a magyar lakossági pénzforgalom, magas jövedelemarányos díjak jellemzik az értékpapír-szolgáltatásokat, és nagyon magasak a hitelkiváltási költségek. Európa nagy részén ingyenes a hitelkiváltás.
A Magyar Nemzeti Bank rövid távon az alábbiakkal kíván foglalkozni:
A meglévő lakáshitel-állományban is el kell érni a magas fix kamatozású hitelarányt, ehhez a lakosság döntése és kockázattudatossága is kell. A bankok tájékoztató levelet fognak kiküldeni a lakosságnak, minden évben fel fogják ajánlani, hogy a változóból a fixbe mehessenek át. Az MNB célja, hogy a változó kamatozású lakáshitelek aránya 10-15% környékére csökkenjen a jelenlegi közel 60%-ról.
A vállalati kötvénypiac élénkítése többlet forrást jelenthet az egyébként nem eladósodott magyar vállalati szférának.
A lakáspiacot a megtakarítási boom, és nem a hitelezés hajtja Magyarországon, a hitelből történő lakásvásárlások aránya 46% Magyarországon. Széles réteg adósodik el, de nem túlzottan.
A kereskedelmi ingatlannak fedezett hitelállomány devizaaránya csökkent a közelmúltban, de még mindig magas, az MNB dolgozik azon, hogy valamiféle határt szabjon ennek.
Újabb jelentős lépét teszünk az önfinanszírozás felé, a lakossági állampapír-állomány megduplázódhat, a nettó aukciós kibocsátás viszont negatívvá válhat. Ez sok mindenben befolyásolhatja a bankrendszert.
A jegybank a társadalmi felelősségbiztosításra is nagy hangsúlyt kíván fektetni: a zöld finanszírozás, a családbarát jelleg
Nyakunkon a következő globális recesszió, de Magyarország megúszhatja
Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója előadása során három kérdésre adott választ: jön-e rövidtávon (2019-2020) a válság, mekkora lehet ez a válság, illetve hogy mi az, ami Magyarországon történhet.
Összességében nagyon nagy baj nincsen Tardos szerint. Hasonló a kép, mint 2001 előtt: akkor is volt orosz, török és argentin válság, majd egy hosszú növekedési ciklus után a Fed emelései dobták be a csavarkulcsot a fogaskerekek közé. Nincsenek jelei annak, hogy 2008-ashoz hasonló globális összeomlás lenne a nyakunkon, 2001-et többnyire nem éltük meg kataklizmaként. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy lassulás lesz, nem lesz recesszió, nem sokat fogunk érezni a régióban az egészből.
Magyarországon erős a növekedés, a ciklus viszont még fiatal, nincs hiteloldali túlfűtöttség, nincs külső egyensúlyi probléma, nincs jelentős devizális kitettségünk. A következő években további bővülés várható, a reálkamatok nyomottak maradnak, Magyarország nem sokat fog érezni egy nemzetközi sokkból.
Egyre több vadász ólálkodik a Budapest Bank körül
Elsősorban a vállalati hitelezésben vállalnak túlzott kockázatot a magyar bankok, különösen a projekthitelezésre kell odafigyelni, emellett a működési kihívások is jelentősek - értettek egyet a Porfolio mai Hitelezés 2019 konferenciáján a bankvezéri és vezérhelyettesi panelbeszélgetés résztvevői. A Budapest Bank vonzó (a panel visszatérő szóhasználatával élve "vadászati") célpont több magyar nagybank számára is, a Takarék, az Erste és a KBC mellett ma a Raiffeisen is az érdeklődők közé került. Egy közönségszavazás szerint 2 éven belül hármas Takarék-MKB-Budapest Bank fúzió jöhet.
Meddig tart még a hitelezés növekedése?
Balog Ádám (MKB) szerint lakossági és a vállalati hitelezésben is számos pozitív tényező fogja támogatni a következő években is a növekedést. Kementzey Ferenc (Raiffeisen) ezzel egyetértve felhívta a figyelmet: a külföldi hitelek kiváltásában is versenyképes már a magyar bankszektor. Kovács Antal (OTP) elmondta: Európában a legnagyobb organikus növekedést érte el az OTP a hitelezésben, ezt akvizíciókkal is megfejelik. A hitelpenetráció MNB által vizionált duplázása kemény dió lesz, de az irány megvan hozzá. Simák Pál (CIB) szerint négy iparág (ingatlan és építőipar, kereskedelem, autóipar és az agrárium) húzza a vállalati hitelezést, ezek teszik ki növekedés mintegy felét. Szerinte a lakossági hitelkihelyezések 2020-2021-ben tetőzhetnek. Vida József (Takarék) szerint a lakossági eladósodottsági mutatók nagy növekedésre adhatnak lehetőséget, visszaesés talán csak a projekthitelezés területén lesz, középtávon sem látható jelentős kockázat. A működési kockázatok, a humán erőforrás és a digitalizáció területén viszont lát problémákat a bankrendszerben.
Hol épülnek kockázatok a hitelezésben?
Tóth Viktor (Budapest Bank) a szabályozásnak köszönhetően a lakosság esetében kisebb problémákat érzékel, a vállalati oldal mellett a core banki tevékenységek területén lát nagyobb kockázatokat. Simák Pál (CIB) elmondása szerint a lakossági üzletág miatt ők sem aggódnak, a vállalati ingatlanfinanszírozás területén lát kockázatokat. A bankok működésének az átállítása a legnagyobb kihívás. Kovács Antal (OTP) felhívta a figyelmet, hogy veszélyesen szűkülnek a jelzáloghitelzési marzsok, ezeknek a rossz idők kockázati költségeit is fedezniük kellene. A kereskedelmi ingatlanfinanszírozás területét látja túlfűtöttnek. Kementzey Ferenc (Raiffeisen) a forint kamatpálya legutóbbi változásából fakadó kockázatokra hívta fel a figyelmet, ami nyomást helyez a profitra.
Miért nincsenek sztrájkok a bankrendszerben, és mit vált ki a digitalizáció?
Nagyon nehéz a munkaerős megszerzése, megtartása, de alapvetően lojális a banki munkaerő - húzta alá Kovács Antal (OTP). Kementzey Ferenc (Raiffeisen) szerint nemcsak bérharccal, hanem a digitalizációval is lehet például munkaerőt vonzani. Balog Ádám (MKB) a bank közelmúltbeli alaprendszer-cseréjéről elmondta: a rendszer robosztus és erős, lényegesen csökkent a hibák száma, és a munkaerőhöz hasonlóan az ügyfélkör is nagyot nyert vele.
Kell, lesz konszolidáció a bankrendszerben? Mi lesz a Budapest Bankkal?
Vida József (Takarék) hangsúlyozta, ők folyamatosan konszolidálnak, májustól további kisbankjaik maradhatnak, a végén csak egy maradhat, "mint a Hegylakó című filmben". A Budapest Bank esetleges megvásárlásáról elmondta: van egy kormányzati akarat, ha ez komolyra fordul, ők is tudnak róla beszélni. "Szeretünk vadászok lenni, erről van papírom" - mondta. Tóth Viktor (Budapest Bank) szerint nagyon erős tulajdonosi szemlélettel vezetett bank az övék, a korábbi pesszimista jövőképek miatt nem futottak bele nagy kockázatokba és a terveiket rendszeresen sikerül felülteljesíteniük. Amikor a GE kilépett a bank életéből, teljesen önfinanszírozóként folytatták működésüket. Simák Pál (CIB) szerint lassú organikus hatékonyságjavulás jellemzi a bankszektort, a régiós konszolidáció pedig elsősorban az informatikai rendszerek heterogenitása miatt halad nehezen. A magyar bankszektor konszolidációja nem új külföldi bankok megjelenésével, hanem "viszonylag szűkebb körben" valósulhat meg. A CIB univerzális nagybankként képzeli el a jövőjét továbbra is. Kovács Antal (OTP) szerint valószínűleg tényleg 5-6 magyar nagybank marad majd. Kemenztey Ferenc (Raiffeisen) szerint fontos, hogy transzparens és korrekt módon történjen meg a Budapest Bank tulajdonosváltása, a Raiffeisen Bank International is ajánlatot készül tenni rá. Balog Ádám (MKB) szerint egészségesebb lenne, ha egy magyarországi döntési központú nagyobb bank jöhetne létre, hogy mikor lesz ez, arról a megfelelő időben értesülni fogunk.
