Így néz ki a hazai nyugdíjrendszer jelenleg
A nyugdíjrendszer rövid bemutatása Magyarországon
A nyugdíjbiztosítás rendszerének átfogó reformjára utoljára 1997-ben került sor. A reform következtében kialakult a nyugdíjrendszer úgynevezett hárompilléres modellje, amelyben az első pillért, a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszert (1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (TnyR.)), kiegészítette a tőkefedezeti elven működő, ugyancsak kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (1997. évi LXXXII. törvény) illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere (1993. évi XCVI. törvény), mely később kiegészült a negyedik pillérként emlegetett, szintén önkéntes, nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (2005. évi CLVI. törvény).
Nyugdíj korhatár Magyarországon - ITT írunk róla
Az első pillér - Felosztó kiróvó rendsze
Az első pillérnek nevezett kötelező nyugdíjbiztosítás, felosztó-kirovó elven működik. Ebben az időskori ellátások a társadalmi szintű szolidaritáson alapulnak, amelyben az aktív korosztályok mindenkori járulék-befizetései teremtik meg a nyugdíjak fedezetét.
A rendszerbe befolyó pénzt azonnal felosztják azok között a nyugdíjasok között, akik jogosultságukat aktív korukban a korábbi járulékfizetésükkel teremtették meg.
Nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjáról ITT olvashat
A magán nyugdíjpénztárak gyakorlatilag megszűntek
Az Országgyűlés által elfogadott 2010. évi C. és CI. törvények nyomán jelentősen átalakult a magán-nyugdíjpénztári rendszer. Az intézkedések eredményeképpen a magán-nyugdíjpénztárak tagságának túlnyomó hányada átlépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, ezzel gyakorlatilag megszűnt a nyugdíjrendszer 2. pillére.
Háromfajta pénztár működik ma
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiegészítésére továbbra is alapvetően változatlan feltételekkel működnek az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárak, amelyek egyösszegű, vagy járadékszolgáltatást nyújthatnak.
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé - nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíj-szolgáltatást nyújthat - önsegélyező pénztár, amely a munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezését végzi, valamint kiegészítő, szociális, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-, illetve hátramaradotti támogatást nyújt, - egészségpénztár, mely egészségvédelmi programok szervezését és finanszírozását, valamint egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
Öregségi nyugdíj számítás - ettől függ a nyugdíja valakinek
Mely állami szervek dolga a nyugdíjak kezelése?
A nyugdíjbiztosítással összefüggő feladatokat az alábbi szervek látják el:
A Kormány nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
- a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
- a fővárosi és megyei kormányhivatalt a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével (a továbbiakban: kormányhivatal),
- a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot
- a Kincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.
A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.
A Kormány központi nyugdíjbiztosítási szervként a Központot jelöli ki.
