Miért balhézik egymással az USA és Kína? Elmagyarázzuk röviden!

Ehhez még hozzájárul az a – becslések szerint évi 300 milliárd dollárra rúgó – kár, ami a szellemi termékek eltulajdonításából keletkezik. Ez a három pont volt az, ami miatt 2018-ban az USA kereskedelmi háborút hirdetett Kína ellen. Donald Trump – kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren – többször posztolta, hogy a folyamat elfajulása miatt elődeit hibáztatja.

Ő ugyanakkor már a nyolcvanas évek óta komoly problémaként kezeli a kínai kereskedelmi befolyást, és áldásosnak tartja a kereskedelmi vámok bevezetését és a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozását. A kereskedelmi háború célja a kínai katonai fejlesztések fékezése is. A nyílt ellentét ugyan már 2018-tól ismert tényező, de idén eszkalálódott igazán, és mutatta meg, hogy mind a reálgazdaság, mind a tőkepiacok területén ez egy hangsúlyos és máig lezáratlan fejezet. Ugyanakkor, egyik félnek sem érdeke a kereskedelmi háború teljes eszkalálása.

Kína gyorsan lassul, a magánszektor eladósodottsága pedig igen magas, aminek nagyon nem tesz jót a lassulás. Az USA-ban pedig az elhúzódó kereskedelmi háborút a mezőgazdasági cégek és az importtermékek drágulása miatt a fogyasztók is megsínylették. Ráadásul jövőre elnökválasztás lesz, így az amerikai félnek is fontos a gazdasági növekedés fenntartása és a tőzsdei indexek alakulása sem mellékes az amerikai elnök számára.

Ha a kereskedelmi háború eldurvul, azt az amerikai gazdasági növekedésen és a részvénypiacok esésén keresztül az ő újraválasztási esélyei is megszenvedhetik. Emiatt arra lehet számítani, hogy bár a téma terítéken marad, de valamiféle részmegállapodásra sor kerülhet a közeljövőben.