Változnak az adóellenőrzés irányai: előtérben a jogkövetés ösztönzése

„A másodfokú eljárás szerepe egyre inkább formalitássá válik. A cégeknek folyamatosan felkészültnek kell lenniük egy adóellenőrzésre, ellenkező esetben a peres eljárás kockázatával kell számolniuk” – hívta fel rá a figyelmet Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere az EY Agenda podcast legutóbbi adásában. A szakember ezzel utalt arra, hogy a két éve elfogadott adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények hatására jelentősen felgyorsultak a NAV-ellenőrzések és lerövidültek a cégek rendelkezésére álló határidők. „A gyakorlatban ez részben azért is alakult így, mert másodfokon már nincs lehetőség új érvet, bizonyítékot beterjeszteni. Sokkal fontosabbá válik tehát, hogy a NAV ellenőrzés első pillanatától teljes felkészültségben álljanak az adózók, és minden fontos ügyletről rendelkezésre álljanak azok a dokumentációk, amiket szinte azonnal át lehet adni a revizoroknak” – tette hozzá a szakember.
 
A különböző digitalizációs törekvéseknek köszönhetően, mint például az EKÁER vagy az Online Számla rendszer, a hivatal ráadásul egyre több adathoz fér hozzá, amelyek elemzésével már célzott ellenőrzésekre képes. Ennek eredményeként a NAV többnyire akkor rendel el revíziót, ha valószínűsíthető az adókötelezettség megszegése vagy az adóhiány megállapítása.

Mennyi adójóváírást tudnék igénybe venni éves szinten? Nézd meg ITT!

Ügyfélbarát NAV? Folyamatosan nő a jogkövetési eljárások szerepe

A NAV fókuszváltásával és a digitalizáció révén felszabaduló erőforrásoknak köszönhetően a hivatal egyre több, úgynevezett jogkövető eljárást indít azzal a céllal, hogy felhívja a cégek figyelmét az adózás során elkövetett hiányosságokra. Amennyiben a vizsgálat végéig javítják ezeket hibákat, abban az esetben a hatóság eltekint az akár súlyos bírsággal is járó adóellenőrzéstől.
 
„Fontos tudni, hogy jogkövető eljárás során a problémák javítását vagy a félreértések bizonyítását a cégektől várja el az adóhatóság, ami figyelembe véve a lerövidült határidőket – ebben az esetben általában 30 nap – jelentős nehézséget okozhat azoknak a vállalatoknak, amelyek nem készülnek fel előre egy potenciális vizsgálatra. Mulasztás vagy az együttműködés hiánya esetén ugyanis máris indítják a célzott ellenőrzést a revizorok” – emelte ki Heinczinger Róbert.