Miért nem isszuk az ásványvizet COVID-idején?

Bikfalvi Istvánné ismertette, hogy koronavírus-járvány miatt vállalatonként eltérő mértékben, összességében 6,4 százalékkal esett vissza az ágazat forgalma a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben nőtt ugyan a piaci forgalom a második negyedévhez képest, de - egy-két kivételtől eltekintve - nem érte el 2019. harmadik negyedévének az értékeit.

A természetes ásványvizek forgalma 12 százalékkal, az ízesített vizeké és szénsavas üdítőitaloké 0,9 százalékkal, a jeges teáké 10 százalékkal csökkent, a 100 százalékos gyümölcsleveké 0,3 százalékkal, a gyümölcsitaloké 10 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest - fejtette ki.

Emlékeztetett, hogy az első negyedéves forgalom az előző években kialakult trendeknek megfelelően alakult, 2019. első negyedévéhez képest csaknem 10 százalékkal nőtt az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák eladott mennyisége.

A koronavírus márciusi megjelenését követően azonban a második negyedévben drasztikusan visszaesett az ágazat értékesítése a kereskedelmi egységekben, illetve lényegében lenullázódott a vendéglátóiparban.

Átalakult az értékesítés szerkezete is: a kisebb kiszerelések forgalma jelentősen lecsökkent, a nagyobb, gazdaságosabb kiszerelések iránti kereslet pedig emelkedett. A szövetség a jelenlegi bizonytalan járványügyi helyzet miatt továbbra is úgy látja, hogy az ágazat a legoptimistább üzleti forgatókönyv esetén is visszaeséssel számolhat idén a tavalyi évhez képest.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség a magyarországi ásványvíz-palackozók több mint 95 százalékát, az üdítőital- és a gyümölcslégyártók mintegy 80 százalékát képviseli. Tagvállalatai évi mintegy 250 milliárd forint termelési értéket állítanak elő, és közvetlenül 4 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon.