Egyre többen költöznek ki Budapestről az agglomerációba. Miért?

Fővárosi lakás áráért, akár kertes házat is

Néhány kifejezetten drága Pest megyei települést leszámítva a házak és lakások négyzetméterenkénti átlagára valamelyest alatta marad a fővárosi áraknak. Ebből az következik, hogy amennyiben valaki a fővárosból kiköltözést tervezi, viszonylag nagy számban talál olyan települést, ahol a budapesti ingatlana áráért nagyobb lakást vagy éppen kertes házat vehet. Budapest lakásárai évek óta emelkednek, igaz a legfrissebb adatok szerint a drágulás mérték kissé megtorpanni látszik. Nem túlzás azt állítanunk, hogy jelenleg a budapesti átlagérték alapján 20 millió forintból egy nagyságrendileg 39-40 m2-es lakás vásárolható.

És bár utóbbi természetesen kerületenként változhat, – például a belvárosban ugyanebből az összegből csak egy 23 m2-es lakásra telhet, míg a XX. kerületben már 80 m2-es ház is elérhető lehet az ingatlant keresők számára – az ingatlanvásárlók többsége szívesen lemond a nagyobb négyzetméter érdekében a budapesti kerületekről. Míg az agglomeráció legfelkapottabb településein – legyen szó Budaörsről, Érdről, Diósdról, Törökbálintról, Biatorbágyról, vagy éppen Pátyról – 20 millió forintos összegből nem kapunk ingatlant, némi önerővel, esetleg valamilyen jó konstrukcióban felvett hitellel már 30-40 millió forintért találunk újépítésű lakást, esetleg kisebb telekkel rendelkező családi házat.

Ingázni sem feltétlenül kell

A kiköltözésben gondolkodók számára persze joggal vetődik fel a dilemma az ingázásból adódó költségnövekedés miatt. Az ingázás következtében a mindennapi költségek ténylegesen megnövekedhetnek, hiszen a Budapest bérlet mellett valamilyen távolsági tömegközlekedési eszközre váltott bérlettel is számolni kell. Tény ellenben az is, hogy a közszférában nagy részét megtérítik, így az agglomerációba költözés bizonyos esetekben csak kevés többletköltséggel jár a munkába, iskolába járás tekintetében.

Az agglomerációba költözés után persze sokan igyekeznek függetleníteni magukat munkahelyválasztás tekintetében korábbi lakhelyétől. Az agglomeráció települései nemcsak viszonylag jól elérhető távolságra van Budapest belső városrészeitől, de a legtöbb helyen nagyságrendekkel magasabb az óvodai férőhelyek aránya is, ráadásul az agglomeráció településein egyre több kiváló szolgáltatást nyújtó óvoda és iskola található.

Jobb közbiztonság

A fővárosban és a nagyobb városokban tapasztalható bűnözési formák csak kisebb számban fordulnak elő, magyarán a közbiztonság lényegesen jobb. Egészen nyugodtan tervezhetünk esti sétát önvédelmi oktatóleckék nélkül is úgy, hogy nem fogunk félni a szembe jövő sötét alakoktól.

Fő a tisztább levegő a csend és a nyugalom

Sokan persze mindenekelőtt azért költöznek ki a fővárosból az agglomerációba, hogy egy csendes, nyugodt környéken éljen távol a szmogtól és a rohanástól. Ennek szellemében tény, hogy az agglomerációba költöző, valami olyasvalamit is megvesz a budapesti lakásárakhoz képest méltatlanul olcsón, amire a legtöbben azonnal szinte nem gondolunk. Ez a fővárosi levegőhöz képest valamelyest frissebb levegő.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy vannak olyan falvak, ahol a vegyes tüzelésű kazánok sokasága miatt a fővárosi kerületekhez képest viszonylatokhoz képest lényegesen tisztább levegőt lélegezhetünk be mindennapjainkban.  Ez nem mindenkinek fontos előny elsőre, de amikor valaki gyermekvállalásban is gondolkozik, mindjárt sokat ugorhat előre ez a szempont. Az agglomeráció településeinek többségében észrevehetően friss a levegő, mivel a lakosság egyre kisebb mértékben fűt szénnel vagy fával.