Egyszer élünk, csak a mának – szemléletváltásra van szükség a nyugdíjrendszerben
A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54 százalékát) az államtól, 29 százalékát a saját megtakarításaikból és befektetéseikből, míg 16 százalékát a munkaadójuktól várják - derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) 2019-es kutatásából. Korcsoportok szerint azért van eltérés: míg a baby boom idején születettek az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, addig a millenniumi generáció már csak 42 százalékosra, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás csökkenő határaival. Ez a jelenség ráirányítja a figyelmet az egyéni felelősség növekedésére és a nyugdíjcélú takarékosság fontosságra, még akkor is, ha az út elején járunk.
Öt megkérdezettből kettő úgy vélte: a növekvő élettartam és a fogyó népesség következtében emelkedő társadalombiztosítási kiadásokat az adók emeléséből kell finanszírozni. Csak minden tizedik magyar – kevesebben, mint a világátlag – gondolta úgy, hogy az államnak csökkentenie kellene a társadalombiztosítás kiadásait.
A magyar dolgozók csupán alig több mint negyede (27 százalék) takarít meg rendszeresen. Ez messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem a harmaduk (30 százalék) tervezi a nyugdíjcélú megtakarítást - a világátlag e tekintetben csak 18 százalék. A magyar dolgozók mindössze 7 százaléka rendelkezik „nyugdíjstratégiával”, vagyis írott nyugdíjtervvel, ugyanakkor csaknem a felüknek (46 százalék) van nem írásos tervük. A dolgozók negyede nem rendelkezik semmilyen tartaléktervvel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt munkaképtelenné válna – ez alatta van a 35 százalékos világátlagnak.
Mikor leszel nyugdíjas? ITT kiszámolhatod!
A nyugdíj-felkészültséget mutató ARRI pontszám esetében Magyarország idén alacsonyabb értéket kapott: az 5,3-as végeredmény a tavalyi 13.hely után a 14. pozícióra lett elegendő a többi vizsgált országhoz képest. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a magyarok pénzügyi jártassága – amely feltétele a megvalósítható nyugdíjtervezésnek – a világátlag alatt van. A kamatokat, a kockázatokat és az inflációt érintő pénzügyi kérdésekre csak a magyarok egynegyede tudott helyesen válaszolni. A pénzügyi jártasság a millenniumi generáció és a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint az alacsony jövedelműek körében a legalacsonyabb.
Szorongás az idős kor miatt
A nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált, hogy – a felmérésben részt vevő más országok lakóihoz képest – a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak. Mindösszesen csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A megkérdezettek 35 százaléka állította, hogy legalább havonta egyszer nyomasztja őket a nyugdíjas korra való hosszú távú felkészülés. A nők ráadásul jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást.
A magyarok idős korral kapcsolatos legnagyobb félelme a hanyatló egészségi állapot (54 százalék) és az anyagi ellehetetlenülés (51 százalék). Döntő többségük bizonytalan azt illetően, hogy nyugdíjas korában képes lesz-e fedezni jelenlegi életminőségét, tízből kilencen gondolják úgy, hogy nem tudnak majd eleget költeni az egészségükre. Ennek ellenére a magyarok azok a világátlaghoz képest, akik kevésbé hajlamosak egészséges életmódot folytatni: csupán 58 százalékuk kerüli az olyan káros szokásokat, mint a túlzott alkoholfogyasztás, valamint dohányzás, és csak 43 százalékuk veszi komolyan az egészségét,vagyis jár rendszeresen orvosi felülvizsgálatra. A férfiak és a nők is 80 éves medián életkorra számítanak, amiből 70 évet remélnek jó egészségben eltölteni. Miközben a nők átlagos várható élettartama Magyarországon 80 év, a férfiaké csupán 73 – tehát a férfiak túlbecsülik az élettartamukat.
Idősbarát közösségek és a család
Az aktív korú magyarok élete a család körül forog: ötből hárman (63 százalék) állították, hogy ez a legfontosabb szempont jövőjük tervezésénél. Ezt követi az anyagi biztonságuk megalapozása és megteremtése (49 százalék), valamint az élet élvezete (49 százalék). Élvezni a nyugdíjas kor adta szabadidőt, több együtt töltött pillanatot megélni a családdal és a barátokkal, valamint utazgatni a világban – ez az aktív korú magyarok mintegy kétharmadának a fő célja nyugdíjas korára.
A kutatás szerint az aktív korúak fontosnak tartják az idősbarát közösségeket, a nyugdíj melletti munka lehetősége viszont kevéssé preferencia számukra. Honfitársaink az idős kori otthonkiegészítők közül az orvosi műszereket (39 százalék) és a segélyhívó pánikgombot (38 százalék) értékelik a legfontosabbnak. Az idősek saját otthonukban maradását mind érzelmileg, mind a függetlenség megőrzése szempontjából fontosnak tartják.
Újragondolt nyugdíjrendszerek
A hazai és a nemzetközi kutatási adatok ismeretében a nyugdíjrendszert illető alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement. Országspecifikus, holisztikus nyugdíjkonstrukció megalkotását tartja szükségesnek, amely figyelembe vesz olyan szempontokat, mint munka, aktív életmód és független életvitel, s amelyben fontos az idősbarát közösségek szerepe. A nyugdíjrendszerek újratervezésének az ajánlás szerint része kell, hogy legyen – a többi közt – az állam és a munkaadók együttműködése, az egyén takarékoskodása és felelőssége, valamint a közösségek szerepe. A ma dolgozói ugyanis kizárólag olyan közösségtől remélhetnek boldog és értékes idős kort, amely a szükségleteiktől függetlenül, egyformán támogat minden korosztályt. A kormányzatok, a munkaadók és az egyének közötti együttműködés – a nyugdíjrendszerek esetében – a világon mindenhol központi szerephez jut - világított rá a jelentés.
A modern nyugdíjrendszer 9 meghatározó sajátossága:
1.Fenntartható társadalombiztosítási ellátások, amelyek elégséges garantált idős kori jövedelmet biztosítanak, megelőzve ezzel a nyugdíjasok elszegényedését.
2.Egyetemes hozzáférés a munkavállalók számára a nyugdíj-megtakarítási konstrukciókhoz, és alternatív konstrukciók az önfoglalkoztatottak és azok részére, akik főállású szülőként, gondozóként vagy más tevékenység ellátójaként nem állnak alkalmazásban.
3. Automatikus megtakarítások és a viselkedési közgazdaságtan egyéb alkalmazási formái, amelyek könnyebbé és kényelmesebbé teszik az emberek számára a megtakarítást és a befektetést.
4. Az emberek edukációja arra vonatkozóan, miként kezeljék megtakarításaikat stratégiai szemlélettel oly módon, hogy ne fussanak ki a pénzből.
5. Pénzügyi oktatás és jártasság, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek tudatos pénzügyi döntéseket hozhassanak. Ezt a tárgykört be kell építeni a tantervekbe, hogy a fiatalok megtanulják a költségvetés-készítés, a befektetés és a megtakarítások kezelésének alapjait.
6. Élethosszig tartó tanulás, hosszabb aktív kereső kor, rugalmas nyugalomba vonulás, hogy az emberek hosszabb ideig maradhassanak gazdaságilag aktívak, és a saját feltételeik szerint, fokozatosan vonulhassanak nyugdíjba – ugyanakkor megfelelő pénzügyi védelemmel rendelkezzenek arra az esetre is, ha nem lennének képesek tovább dolgozni.
7. Hozzáférhető és megfizethető egészségügyi ellátás az egészséges öregedés lehetőségének érdekében. A kormányzatok játsszanak központi szerepet az egészségügyi rendszerek fenntartásában és/vagy felügyeletében. A munkaadók feladata, hogy egészséges munkakörülményekről és – lehetőség szerint – munkahelyi wellness programokról gondoskodjanak.
8. Az idősödés pozitív szemlélete, amely rávilágít az idős emberek értékeire, és lehetővé teszi a hosszabb élet nyújtotta lehetőségek teljes körű kibontakoztatását.
9. Idősbarát világ, amely gondoskodik arról, hogy a közösségekben bármely életkor számára megadasson az értelmes, aktív élet lehetősége – életben tartva és előmozdítva ezzel a gazdasági növekedést.
KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:
- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?
- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?
- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?
