Így reagált a magyar kkv-szektor a koronavírus járványra

A koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások kevésbé érintették a tervezetten működtetett kis- és középvállalkozásokat. Az innovációs készséget viszont a járvány sem pörgette fel – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) friss, reprezentatív kutatásából.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.

Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!

Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.

Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.

Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.

Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.

A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k

A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.

Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.

A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.

Tényleg mindenki home office-ba ment?

Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. Bár valamennyi iparág esetében látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, meglepő módon az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25%, ahol a legmagasabb arányban említik – az információ, kommunikáció területén.

Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!

Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.

Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.

„Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.

Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.

A krízishelyzet se vitte előre az innovációt

A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.

A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés. Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7%-nál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.

A felmérést a Budapesti Gazdasági Egyetem megbízásából a Scale Research végezte 2020. május 13. és május 26. között telefonos megkérdezéses módszerrel. A mintába azok a cégek kerülhettek, amelyek 2019-es árbevétele elérte az 50 millió forintot, de nem haladta meg a 14,9 milliárdot, valamint az alkalmazottak megkérdezéskori száma legfeljebb 249 fő volt. A minta régiók, árbevétel és alkalmazottak száma szerint reprezentálja a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Az interjúk során a kérdezőbiztosok a vállalkozások döntéshozóját, azaz tulajdonosát, ügyvezetőjét, illetve az 50 főnél nagyobb cégek esetén a gazdasági igazgatót kérdezték meg, többek között cégük irányításáról, pénzügyi és stratégiai helyzetéről, kilátásairól, a járvány okozta kihívásokról.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására. 
 
  
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.
Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a
kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.
Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.
Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.
Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.
Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.
A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k
A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.
Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.
 
  
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.
A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.
Tényleg mindenki home office-ba ment? 
Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. Bár valamennyi iparág esetében látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, meglepő módon az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25%, ahol a legmagasabb arányban említik – az információ, kommunikáció területén.
Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.
Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.
„Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.
Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.
A krízishelyzet se vitte előre az innovációt 
A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.
A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés. Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7%-nál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.
A felmérést a Budapesti Gazdasági Egyetem megbízásából a Scale Research végezte 2020. május 13. és május 26. között telefonos megkérdezéses módszerrel. A mintába azok a cégek kerülhettek, amelyek 2019-es árbevétele elérte az 50 millió forintot, de nem haladta meg a 14,9 milliárdot, valamint az alkalmazottak megkérdezéskori száma legfeljebb 249 fő volt. A minta régiók, árbevétel és alkalmazottak száma szerint reprezentálja a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Az interjúk során a kérdezőbiztosok a vállalkozások döntéshozóját, azaz tulajdonosát, ügyvezetőjét, illetve az 50 főnél nagyobb cégek esetén a gazdasági igazgatót kérdezték meg, többek között cégük irányításáról, pénzügyi és stratégiai helyzetéről, kilátásairól, a járvány okozta kihívásokról.

A japán mérnöki ötletek nyomában

A motorkerékpárok történetét nem csupán a nagyobb teljesítmény alakítja. A kezelhetőség, a tartósság és az eltérő használati helyzetekhez igazodó műszaki megoldások legalább ilyen fontosak. A Honda több olyan fejlesztést mutatott be, amely a nyolcvanas években új irányt jelölt ki a motorépítésben.
2026. 11. 17. 14:30
Megosztás:

Megkezdődik a másodfokú eljárás a Quaestor-ügyben

Ma kezdődik a másodfokú tárgyalása a több mint tíz évvel ezelőtt kirobbant Quaestor-ügynek a Fővárosi Ítélőtáblán. A cégcsoport vezetői, elsősorban fiktív kötvények értékesítésével, több 77 milliárd forinttal károsítottak meg mintegy 32 ezer ügyfelet.
2026. 11. 17. 14:00
Megosztás:

Szorosabb együttműködésre törekszik Kína és Kanada

A kétoldalú kapcsolatok és a gazdasági együttműködés erősítését szorgalmazta Hszi Csin-ping kínai elnök és Mark Carney kanadai miniszterelnök kedden a dél-kínai Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vezetői csúcstalálkozója előtti napon folytatott tárgyalásán.
2026. 11. 17. 13:30
Megosztás:

A magyarok egyharmadának van egymillió forint feletti megtakarítása

Új személyi jövedelemadó szabályok, az év végi költekezések időszaka, továbbra is sok bizonytalanságot rejtő geopolitikai helyzet, de a tavalyihoz képest erősebb forint – ilyen környezetben kell most a lakosságnak a jövőt terveznie. Nem mindegy persze, kinek milyen lehetőségei vannak. Tízből három embernek ugyanis egyáltalán nincs félretett pénze, a fennmaradók közt pedig fele-fele arányban vannak azok, akiknek egymillió forint alatti, illetve ezen összeg feletti a megtakarítása, de ők sem feltétlenül bánnak ezzel tudatosan. Akik alaposabbak, és pénzügyi tanácsot kérnek, ma már a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják, de a döntést nem bízzák csak rá. Pozitív fejlemény, hogy a lakosság több mint kétharmada úgy látja, tud majd félretenni a következő években – derült ki a Groupama Biztosító országos reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 17. 13:00
Megosztás:

Szemes kávé akció: így válasszunk tudatosan

A kávé otthoni elkészítésénél az íz mellett a frissesség, a gépünk és a fogyasztási szokásaink is számítanak. A szemes változatot közvetlenül főzés előtt őrölhetjük meg, így mi állíthatjuk be a szemcseméretet az italhoz. Akció idején könnyű a csomag árát nézni, de a jó vételhez azt is mérlegeljük, mennyi fogy majd el belőle, és milyen ízvilágot keresünk.
2026. 11. 17. 12:30
Megosztás:

A dollár erősödött az inflációs és kamatvárakozások hatására; az olajárak jelentősen csökkentek

Az amerikai állampapírpiacon enyhe hozamcsökkenés volt megfigyelhető hétfőn. A 2 éves amerikai államkötvény hozama 4 bázisponttal 4,83%-ra, a 10 éves referenciahozam 3 bázisponttal 5,12%-ra csökkent. A piac továbbra is teljes bizonyossággal árazza a decemberi 25 bázispontos Fed-kamatemelést, miközben a januári ülésen is 70% feletti valószínűséggel számít újabb szigorításra. A mai kereskedés során több Fed-döntéshozó megszólalása is iránymutatást adhat a kamatpályával kapcsolatban. Európában a 2 éves német államkötvény hozama 2 bázisponttal 3,14%-ra emelkedett.
2026. 11. 17. 11:30
Megosztás:

Rengeteg ezüstkincset találtak a föld alá elásva

Több mint kétezer éves ezüstkincs, egy római kori kutya lábnyomát őrző téglatöredék, különleges ékszerek és őskori eszközök is előkerültek az E.ON új szombathelyi alállomásának építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások során a közelmúltban.
2026. 11. 17. 11:00
Megosztás:

A technológiai részvények húzták le a Wall Streetet; az Nvidia gyorsjelentésére figyel a piac

Negatív hangulat uralkodott az amerikai részvénypiacokon, elsősorban az AI- és félvezetőszektor körüli bizonytalanság miatt.
2026. 11. 17. 10:45
Megosztás:

Banki kézbe kerülhet a stabilcoinok kibocsátása Tajvanon

Tajvan a bankokra bízná stabilcoinpiacának kiépítését: az új szabályozási tervezet szerint kezdetben bankok és banki többségi tulajdonban álló vállalkozások kaphatnának kibocsátási engedélyt. A javaslat teljes tartalékfedezetet, szigorú ügyfél-azonosítást és rendszeres pénzügyi ellenőrzést írna elő, miközben a nem bankként működő kibocsátóknak legalább 300 millió tajvani dollár befizetett tőkével kellene rendelkezniük.
2026. 11. 17. 10:30
Megosztás:

Felébredtek az altcoinok: az ICP vezeti a rohamot, de a ZRO és LIT is nagyot megy

Tizenegy százalék egyetlen nap alatt: az Internet Computer látványos emelkedése mellett a LayerZero, a Lighter, az Injective és a Pieverse is felkerült a megadott kriptopiaci nyerteslistára. Az öt token összesített napi kereskedési forgalma megközelítette a félmilliárd dollárt.
2026. 11. 17. 10:00
Megosztás:

Korrekció érkezett a rekordzárások után az európai piacokon

Az európai részvénypiacok gyengüléssel zárták a hét első kereskedési napját, miután a múlt heti emelkedést követően profitrealizálás indult a piacokon, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság is rontotta a befektetői hangulatot. A STOXX600 index 0,3%-kal csökkent, miután pénteken történelmi csúcson zárt, míg a technológiai és alapanyagipari papírok alulteljesítettek. Az alapanyag-szektor 2,5%-ot esett a fémárak többhavi mélypontra történő visszaesésével párhuzamosan, míg az egészségügyi szektor 0,8%-kal emelkedett.
2026. 11. 17. 09:30
Megosztás:

Csökkenéssel indulhat a kereskedés a tőzsdén az elemző szerint

Csökkenéssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kedden az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. A BÉT részvényindexe, a BUX 751,86 pontos, 0,51 százalékos emelkedéssel, 146 907,54 ponton zárt hétfőn.
2026. 11. 17. 09:00
Megosztás:

Erősödött a forint kedd reggelre

Emelkedett a forint jegyzése kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 17. 08:30
Megosztás:

A brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia a Brexittel felégette a hidakat, amelyek összekötötték barátaival

Andy Burnham brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) Nagy-Britannia felégette azokat a hidakat, amelyek régi barátaival és szomszédaival kötötték össze, de London hamarosan tárgyalásokat kezd az Európai Unióval a kétoldalú kapcsolatok hosszú távú jövőjéről.
2026. 11. 17. 08:00
Megosztás:

Folytatódik a 2027-es költségvetés vitája

Folytatódik a 2027-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlés rendkívüli ülésén.
2026. 11. 17. 07:30
Megosztás:

Középtávon a GDP 3 százalékával növekedhet a költségvetés mozgástere az új gazdaságpolitikával

A gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillére, az új növekedési modell, a felelős költségvetési gazdálkodás és az euró bevezetése egyenként a bruttó hazai termék (GDP) egy-egy százalékával megegyező mértékben növeli a büdzsé mozgástérét középtávon, a felszabaduló forrásokat infrastrukturális beruházásokra, és az állami szolgálatások javítására lehet majd fordítani - mondta Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy hétfői szakmai konferencián, Budapesten.
2026. 11. 17. 07:00
Megosztás:

89 milliárd forint jut a magyar turizmusra jövőre

A kormány jövőre 89 milliárd forintot tervez turisztikai feladatokra a 2027-es költségvetési tervezet értelmében, továbbá új, igazságosabb támogatási rendszert vezetnek be, ahol nem a kapcsolatok, hanem a valódi eredmények számítanak - jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hétfői Facebook-videójában.
2026. 11. 17. 06:30
Megosztás:

Budapest belvárosán kívül is egyre többen használják a rugalmas irodákat

Az International Workplace Group (IWG) legfrissebb irodahasználati adatai szerint Budapesten és a fővároson kívül is nő a vállalat rugalmas irodáinak igénybevétele. A helyi irodaközpontok támogatják a vállalkozások működését, és lehetőséget kínálnak az otthonhoz közelebbi munkavégzésre. Ezt két eltérő adottságú helyszín, Szeged és Szentendre példája is szemlélteti.
2026. 11. 17. 06:00
Megosztás:

Az egymilliomodik vendégéjszakát ünnepelték Hajdúszoboszlón

A hajdúszoboszlói szállásadók az idén november közepéig már egymillió vendégéjszakát regisztráltak, év végére ez a szám várhatóan még százezerrel emelkedik - mondta a fürdőváros polgármestere hétfőn, a Hungarospa Aqua-Palace-ban rendezett ünnepségen.
2026. 11. 17. 05:30
Megosztás:

Újra megverték az inflációt a nyugdíjkasszák, rekordévet zárhat a pénztárszektor

Az idei harmadik negyedévben sem vesztett lendületéből sem az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi befizetések növekedése, sem pedig a taglétszám gyarapodása, így az év egészében új rekordokra van kilátás. A Pénztárszövetség legfrissebb szektorelemzése szerint a nyugdíjkassza-tagok ismét jelentős reálhozamot könyvelhettek el, az egészségpénztárak esetében pedig tovább nőtt a lakáshitel-törlesztési célú kifizetések népszerűsége, miközben a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra kevesebbet költöttek a tagok.
2026. 11. 17. 05:00
Megosztás: