Így reagált a magyar kkv-szektor a koronavírus járványra

A koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások kevésbé érintették a tervezetten működtetett kis- és középvállalkozásokat. Az innovációs készséget viszont a járvány sem pörgette fel – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) friss, reprezentatív kutatásából.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.

Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!

Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.

Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.

Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.

Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.

A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k

A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.

Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.

A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.

Tényleg mindenki home office-ba ment?

Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. Bár valamennyi iparág esetében látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, meglepő módon az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25%, ahol a legmagasabb arányban említik – az információ, kommunikáció területén.

Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!

Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.

Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.

„Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.

Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.

A krízishelyzet se vitte előre az innovációt

A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.

A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.



Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem

Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés. Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7%-nál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.

A felmérést a Budapesti Gazdasági Egyetem megbízásából a Scale Research végezte 2020. május 13. és május 26. között telefonos megkérdezéses módszerrel. A mintába azok a cégek kerülhettek, amelyek 2019-es árbevétele elérte az 50 millió forintot, de nem haladta meg a 14,9 milliárdot, valamint az alkalmazottak megkérdezéskori száma legfeljebb 249 fő volt. A minta régiók, árbevétel és alkalmazottak száma szerint reprezentálja a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Az interjúk során a kérdezőbiztosok a vállalkozások döntéshozóját, azaz tulajdonosát, ügyvezetőjét, illetve az 50 főnél nagyobb cégek esetén a gazdasági igazgatót kérdezték meg, többek között cégük irányításáról, pénzügyi és stratégiai helyzetéről, kilátásairól, a járvány okozta kihívásokról.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8%-a kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására. 
 
  
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.
Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7%), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3%), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6%) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9%), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9%), valamint a
kereskedelem (7,6%) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.
Az eltérő megélések megmutatkoznak abban is, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30%-ának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza, amit eredetileg tervezett. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán kb. tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.
Az ágazat természetesen hatással van a várakozásokra. Míg a járvány által csak kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8%-os visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.
Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy örvendetes módon a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.
Bár statisztikailag is alátámasztható különbség – feltehetően a vállalkozók jövőre vonatkozó bizonytalansága következtében – nem mutatható ki, látható, hogy azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként, vagy épp stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.
A munkaerő megtartásán dolgoztak a kkv-k
A cégek több mint harmada (38,7%) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2%), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2%-os válasz aránnyal. Regionális eltérés is tapasztalható. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5%) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7%) nem lépett.
Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – a kkv-k alig 15%-ában került sor.
 
  
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Örvendetes tény, hogy az adatok alapján a cégek leépítés helyett nagyobb arányban a munkaerő megtartásán dolgoztak, inkább munkarend változtatással igyekeztek átvészelni a karantén időszakot.
A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott ennek érdekében. Közel negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9%), csökkentette a munkaidőt (8,2%), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6%). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6%). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerőmegtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben – de ez mindössze 2,2% esetében fordult elő.
Tényleg mindenki home office-ba ment? 
Szintén nem meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint szignifikáns összefüggés van a távmunka alkalmazása és az ágazat között – hisz vannak olyan ágazatok és tevékenységek, ahol ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megoldható. Bár valamennyi iparág esetében látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, meglepő módon az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25%, ahol a legmagasabb arányban említik – az információ, kommunikáció területén.
Az is jól látható, hogy a nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18%-a használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze valamivel több, mint 5%- a élt vele. A fenti adat értelmezésénél azonban fontos látni, hogy a különböző árbevételű cégek ágazati megoszlása sem egyenletes, és a válság által leginkább érintett ágazatokban működő cégek árbevétele rendre kisebb.
Az eredményekből az is látható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság – vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel – nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16% vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3%.
„Az elmúlt években több kutatás is megmutatta, hogy a hazai kkv-szektor, miközben léteznek kitűnő példák, átlagosan nem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr stb.) A professzionalizálódásnak ezen a szintjén érte kkv-kat a járvány okozta sokk. Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét” – mondta Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.
Regionális eltérések is tisztán láthatók. A BGE reprezentatív kutatásának eredményei szerint kizárólag a közép-magyarországi valamint észak- és dél-alföldi régióban említették a távmunka bevezetését, szabadságolást a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon (29,4%), de Nyugat- és a Közép-Dunántúlon is átlag feletti arányban (rendre 18,2 ill. 13,0%) alkalmaztak.
A krízishelyzet se vitte előre az innovációt 
A vállalkozások túlnyomó többsége a járvány hatására a működésen szigorított egészségügyi szabályok bevezetésével (42,5%) változtatott, az egyéb bevezetett újítások említése drasztikusan alacsonyabb. A digitális ügyfélkiszolgálás relatív alacsony jelentőségét feltehetően az magyarázhatja, hogy számos nagy jelentőségű szektorban (mezőgazdaság, ipari termelés) kivitelezhetetlen. Mindenesetre jól láthatóan inkább a nagyvárosi cégek éltek ezzel a lehetőséggel. Az új beszállítók, partnerek, beszerzési utak szerepét a kényszer szülhette, amennyiben a cég máshonnan a szükséges készletet nem tudta beszerezni. Új szolgáltatást, terméket, vagy marketing eszközt 5,1%, említett, de az új fizetési módok bevezetése sem volt sokkal népszerűbb újítás. 40,9% semmit nem változtatott a működésén a járvány hatására – ezen vállalkozások aránya a cég méretének növekedésével párhuzamosan csökken.
A BGE Budapest LAB korábbi kutatása is megmutatta, hogy a magyar kkv-k nem járnak élen a tágan értelmezett innovációban. A 2017-es adatok szerint két év alatt a cégek egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre sem a szervezet működésében, sem az elért piacok, vagy a termék-szolgáltatás fejlesztése területén. Bár a COVID-19-hez hasonló krízisek számos negatív hatásuk mellett motorjai lehetnek az ilyen típusú fejlődésnek, a magyar kkv-k esetében nem mérhető ilyen típusú innovatív változtatás.
Forrás: Budapesti Gazdasági Egyetem
Az egészségügyi szabályokon leginkább azok a cégek szigorítottak, amelyeknek alapműködésére a járvány nem volt hatással. A részleges leállásra kényszerülő vállalkozások esetében az átlagosnál alacsonyabb arányban történ ilyen típusú intézkedés. Azon vállalkozások, amelyek a járvány miatt teljes leállásra kényszerültek, az átlagos 40,7%-nál nagyobb arányban nem vezettek be semmilyen változtatást (56,1%), míg a részlegesen leállt cégek a vártnál nagyobb arányban tettek valamit – csak 36% azon cégek aránya közöttük, ahol semmilyen újítást nem vezettek be ezen időszak alatt. Ez azt jelentheti, hogy a teljes leállásra kényszerülő cégek „belenyugodtak” a helyzetükbe, míg a járványt megérző, de a működést fenntartó vállalkozások nyitottabbnak mutatkoztak az innovációra.
A felmérést a Budapesti Gazdasági Egyetem megbízásából a Scale Research végezte 2020. május 13. és május 26. között telefonos megkérdezéses módszerrel. A mintába azok a cégek kerülhettek, amelyek 2019-es árbevétele elérte az 50 millió forintot, de nem haladta meg a 14,9 milliárdot, valamint az alkalmazottak megkérdezéskori száma legfeljebb 249 fő volt. A minta régiók, árbevétel és alkalmazottak száma szerint reprezentálja a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Az interjúk során a kérdezőbiztosok a vállalkozások döntéshozóját, azaz tulajdonosát, ügyvezetőjét, illetve az 50 főnél nagyobb cégek esetén a gazdasági igazgatót kérdezték meg, többek között cégük irányításáról, pénzügyi és stratégiai helyzetéről, kilátásairól, a járvány okozta kihívásokról.

Az Otthon Start mellett a CSOK Plusz feltételeibe is belenyúlna a kormány

Egy éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján a CSOK Plusz két fontos részletébe is belenyúlna a kormány. Nem kell megijedni a változás inkább kedvező a támogatás iránt érdeklődők számára.
2025. 10. 27. 02:00
Megosztás:

Folytatódik a változékony időjárás a jövő héten is

A jövő héten is folytatódik a szeles, változékony időjárás, a hét elején még szórványosan lehet eső, majd szerdától melegedés kezdődik és csökken a csapadék esélye. Szombaton, mindenszentek napján a közepesen felhős ég mellett a legmelegebb órákban 16-22 Celsius-fok várható - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
2025. 10. 27. 00:05
Megosztás:

A Solana ($SOL) 200 dollár alatt küszködik, miközben a Digitap ($TAP) előértékesítése már átlépte az 1 millió dolláros határt

A Solana továbbra is a világ egyik legaktívabban használt blokklánca, napi több ezer tranzakcióval, DeFi protokollokkal és kiterjedt ökoszisztémával. Elméletben ez a valós felhasználás folyamatos növekedést kellene hogy eredményezzen – a SOL árfolyama azonban más képet mutat.
2025. 10. 26. 23:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 43. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2025. 10. 26. 22:00
Megosztás:

Zcash jelentése, értelmezése és gazdasági jelentősége: A magánszféra-alapú kriptovaluták jövője

A kriptovaluták világa sokszínű és gyorsan fejlődő, de a legtöbb ember számára még mindig egyetlen fogalom ugrik be elsőre: Bitcoin. Azonban a blokklánc-technológia nem csak a pénzküldés egyszerűsítéséről szól, hanem olyan alapvető emberi jogok technológiai támogatásáról is, mint a magánélet védelme. Ebben a tekintetben az egyik legfontosabb szereplő a Zcash, amely nemcsak egy újabb digitális fizetőeszköz, hanem egy filozófiai és technológiai irányzat zászlóvivője is.
2025. 10. 26. 21:00
Megosztás:

Verseny a 200 milliárd dollárért: Képes lesz a Solana felvenni a harcot azzal az új kihívóval, amelyet az elemzők a "következő PayPalként" emlegetnek?

A kriptovalutapiac feszült figyelemmel követi, ahogy a Solana (SOL) ambiciózus kampányba kezd, hogy elérje a 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációt – miközben intézményi felhalmozás és technikai lendület hajtja, ami akár meg is duplázhatja a jelenlegi, 105 milliárd dolláros értékelését.
2025. 10. 26. 20:00
Megosztás:

A Coinbase vezére szerint a jövő startupjai teljesen blokkláncra költözhetnek

El tudnál képzelni egy olyan világot, ahol a cégek már nem tőzsdére mennek, hanem közvetlenül a blokkláncra? Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója pontosan ezt vízionálja: olyan startup-ökoszisztémát, amely a cégalapítástól az elsődleges nyilvános kibocsátásig (IPO) teljes egészében okosszerződéseken és kriptopénzeken keresztül zajlik. A forradalmi terv nemcsak a kriptovilágot alakíthatja át, hanem a globális tőkepiacokat is.
2025. 10. 26. 19:00
Megosztás:

Miért nem indult még be az altcoin-szezon? Egy elismert elemző lebuktatja a bikapiac gyengeségeit

Bár az Ethereum (ETH) újra átlépte a 4.000 dolláros szintet, és sokan már a következő altcoin-szezon tetőzését várják, egy ismert kriptoelemző szerint még mindig nem érkeztünk el oda. Mi állhat a háttérben, és vajon mikor robbanhat be igazán az altcoin-piac? A válaszok meglepőek – és egyben reménykeltőek.
2025. 10. 26. 18:04
Megosztás:

Nem szavazta meg az új kormányt a koszovói parlament

A koszovói parlament nem szavazott bizalmat vasárnap Albin Kurti miniszterelnök-jelölt új kormányának.
2025. 10. 26. 16:00
Megosztás:

MNV Zrt.: az árverés licitidőszakában egy érvényes ajánlat érkezett a Belügyminisztérium épületegyüttesére

Az árverés licitidőszakában a Belügyminisztérium épületegyüttesére egy érvényes ajánlat érkezett, amelynek összege bruttó 50 milliárd 797 millió 460 ezer forint volt, az árverésen a végleges eredményhirdetés szeptember 25-én történt meg - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) szombat este az MTI-vel.
2025. 10. 26. 14:00
Megosztás:

Sétarepülést kínáló cég helytelen adózási gyakorlatát tárta fel a NAV

Sétarepülést kínáló cég helytelen adózási gyakorlatát tárta fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hivatal vasárnap az MTI-vel.
2025. 10. 26. 13:00
Megosztás:

Okos kiegészítők, amikről nem is tudtad, hogy szükséged van rájuk

Az ősember eszköztárában nem szerepelt a mobiltelefon, a tablet, a laptop, a PC, és a különféle játékkonzolok sem. Nem hiányzott neki sem a wifi, sem a bluetooth, de még a kombinált fogó sem. Talán ez utóbbinak vette volna leginkább hasznát a mindennapi élete során - ha akkoriban létezett volna. Praktikus, ezer dologra használható, multifunkciós eszköz, ami pillanatok alatt segíthet megoldani egy problémát. Ma már számtalan eszköz, szolgáltatás, és technológiai elérhető. Ezek hasznosságát az adott szituáció igényei határozzák meg. A különféle kütyük, kiegészítők pedig pont ilyenek. Nem is gondolnád, mennyire megkönnyíthetik az életed, amíg ki nem próbáltad őket.
2025. 10. 26. 12:00
Megosztás:

Orbán Viktort fogadja XIV. Leó pápa

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes társaságában látogatást tesz a Vatikánvárosi Államban és Rómában, az Olasz Köztársaságban - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
2025. 10. 26. 11:00
Megosztás:

Kiderült, hogy ki vette meg a Belügyminisztérium épületét 50 milliárd forintért

A Budapest V. kerület 24512, 24513, 24514 hrsz-ú, természetben a 1051 Budapest, Nádor utca 4., 1051 Budapest, Nádor utca 2., 1051 Budapest, József Attila utca 2. szám alatti ingatlanok (a továbbiakban: Belügyminisztérium épületegyüttes) értékesítése vonatkozásában az alábbi közlemény került hivatalosan kibocsátásra.
2025. 10. 26. 10:00
Megosztás:

Catherine Connolly győzött az ír elnökválasztáson

Catherine Connolly független képviselő győzött a szombaton tartott ír elnökválasztáson a voksok 63,4 százalékával - derült ki a szavazás eredményeinek ismertetéséből.
2025. 10. 26. 08:00
Megosztás:

A DK bemutatta nyugdíjprogramját és nyugdíjkalkulátort indított

A DK bemutatta nyugdíjprogramját és nyugdíjkalkulátort indított, amelyet Gy. Németh Erzsébet, a párt alelnöke ismertetett szombati online sajtótájékoztatóján.
2025. 10. 26. 06:00
Megosztás:

Története legerősebb első kilenc hónapját zárta az UniCredit Csoport

Erős, diverzifikált teljesítményének és fegyelmezett tőkegazdálkodásának köszönhetően a 19. egymást követő negyedévben zárt nyereséggel az UniCredit Csoport: 2025 első kilenc hónapjában a nettó eredmény elérte az új kilenchavi rekordot jelentő 8,7 milliárd eurót, ami éves alapon 13 százalékos növekedésnek felel meg - közölte a pénzintézet szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 26. 05:00
Megosztás:

Marco Rubio: a Gázai övezetben nem lesz szerepe a Hamásznak és a UNRWA-nak, és már alakul a nemzetközi stabilizációs erő

A Gázai övezetben nem lesz szerepe sem a Hamász palesztin iszlamista szervezetnek, sem az ENSZ palesztin menekülteket segítő hivatalának (UNRWA), és már alakul a terület békéjét felügyelő nemzetközi stabilizációs erő - jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a dél-izraeli Kirjat Gatban létrehozott amerikai főhadiszálláson tartott pénteki sajtóértekezletén.
2025. 10. 26. 04:00
Megosztás:

Új digitális rendszert kapott a csillagvizsgáló Egerben

Magyarországon egyedülálló színvonalú, új digitális planetáriumi rendszert kapott az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Csillagvizsgáló Tudományos és Élményközpontja - közölte a felsőoktatási intézmény szerdán az MTI-vel.
2025. 10. 26. 02:00
Megosztás:

Élménypedagógiai fesztivált tartanak a Magyar Zene Házában

MESH néven a gyerekeket a középpontba állító kétnapos élménypedagógiai zenei fesztivált rendeznek november 21-22-én a Magyar Zene Házában.
2025. 10. 26. 01:00
Megosztás: