Nemek harca: hány fok legyen az irodában?

A nyári időszakban állandó vita tárgya a megfelelő irodai hőmérséklet: míg a hölgyek gyakran ebben az évszakban is pulóvert visznek magukkal a munkahelyükre, a férfiak számára felüdülést jelent egy klimatizált helyiség. A munka hatékonysága szempontjából sem mindegy, hogy hány fokra állítjuk a termosztátot: egy friss felmérés például arra mutatott rá, hogy a nők jobban teljesítenek melegebb környezetben.

Nemek harca: hány fok legyen az irodában?

Nemek szerint is eltérő lehet, hogy milyen környezetben érezzük jól magunkat, sőt, egyes kutatások azt bizonyítják, hogy munkahelyi hatékonyságunk is múlhat a beltéri hőmérsékleten. Egy németországi vizsgálat eredményei szerint a női agy jobban teljesít magasabb hőmérséklet mellett, míg a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban. Ha szeretnénk igazságot tenni az irodai dolgozók egyik legjellemzőbb vitájában, érdemes áttekinteni, hogy a témában született kutatási eredmények alapján milyen típusú munkához milyen hőmérséklet ideális, és melyik nemnek mik a preferenciái. A munkáltatónak is hasznot hozhat a megfelelő klíma A több mint 500 fős németországi kutatás során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin. A nem túlhűtött iroda előnyeit bizonyítja az egyesült államokbeli Cornell University kutatása is, amely szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára. Melegben jobb a csapatmunka A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A magasabb hőmérséklet természetesen nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek. A túl meleg is hátráltathat minket Mielőtt túl magasra tekernénk a termosztátot, vessünk egy pillantást más eredményekre is. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének – így tehát a túlzott meleg sem megoldás a hatékonyság növelésére. Klímahasználati aranyszabályok Bár a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy könnyű beállítani az ideális irodai hőmérsékletet, nem árt szem előtt tartani néhány egészségügyi szempontot. „A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani. A légkondícionáló berendezés nem csak a komfortérzetünkre van jó hatással, de a hatékonyságot is növelheti, így mindenképp érdemes odafigyelnünk a helyes klímahasználatra.Nemek szerint is eltérő lehet, hogy milyen környezetben érezzük jól magunkat, sőt, egyes kutatások azt bizonyítják, hogy munkahelyi hatékonyságunk is múlhat a beltéri hőmérsékleten. Egy németországi vizsgálat eredményei szerint a női agy jobban teljesít magasabb hőmérséklet mellett, míg a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban. Ha szeretnénk igazságot tenni az irodai dolgozók egyik legjellemzőbb vitájában, érdemes áttekinteni, hogy a témában született kutatási eredmények alapján milyen típusú munkához milyen hőmérséklet ideális, és melyik nemnek mik a preferenciái.


A munkáltatónak is hasznot hozhat a megfelelő klíma

A több mint 500 fős németországi kutatás során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.


A nem túlhűtött iroda előnyeit bizonyítja az egyesült államokbeli Cornell University kutatása is, amely szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára.


Melegben jobb a csapatmunka

A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A magasabb hőmérséklet természetesen nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek. 


A túl meleg is hátráltathat minket

Mielőtt túl magasra tekernénk a termosztátot, vessünk egy pillantást más eredményekre is. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének – így tehát a túlzott meleg sem megoldás a hatékonyság növelésére.


Klímahasználati aranyszabályok

Bár a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy könnyű beállítani az ideális irodai hőmérsékletet, nem árt szem előtt tartani néhány egészségügyi szempontot. „A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani. 


A légkondícionáló berendezés nem csak a komfortérzetünkre van jó hatással, de a hatékonyságot is növelheti, így mindenképp érdemes odafigyelnünk a helyes klímahasználatra.

Nemek szerint is eltérő lehet, hogy milyen környezetben érezzük jól magunkat, sőt, egyes kutatások azt bizonyítják, hogy munkahelyi hatékonyságunk is múlhat a beltéri hőmérsékleten. Egy németországi vizsgálat eredményei szerint a női agy jobban teljesít magasabb hőmérséklet mellett, míg a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban. Ha szeretnénk igazságot tenni az irodai dolgozók egyik legjellemzőbb vitájában, érdemes áttekinteni, hogy a témában született kutatási eredmények alapján milyen típusú munkához milyen hőmérséklet ideális, és melyik nemnek mik a preferenciái.


A munkáltatónak is hasznot hozhat a megfelelő klíma

A több mint 500 fős németországi kutatás során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.


A nem túlhűtött iroda előnyeit bizonyítja az egyesült államokbeli Cornell University kutatása is, amely szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára.


Melegben jobb a csapatmunka

A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A magasabb hőmérséklet természetesen nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek. 


A túl meleg is hátráltathat minket

Mielőtt túl magasra tekernénk a termosztátot, vessünk egy pillantást más eredményekre is. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének – így tehát a túlzott meleg sem megoldás a hatékonyság növelésére.


Klímahasználati aranyszabályok

Bár a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy könnyű beállítani az ideális irodai hőmérsékletet, nem árt szem előtt tartani néhány egészségügyi szempontot. „A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani. 


A légkondícionáló berendezés nem csak a komfortérzetünkre van jó hatással, de a hatékonyságot is növelheti, így mindenképp érdemes odafigyelnünk a helyes klímahasználatra.

Nemek szerint is eltérő lehet, hogy milyen környezetben érezzük jól magunkat, sőt, egyes kutatások azt bizonyítják, hogy munkahelyi hatékonyságunk is múlhat a beltéri hőmérsékleten. Egy németországi vizsgálat eredményei szerint a női agy jobban teljesít magasabb hőmérséklet mellett, míg a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban. Ha szeretnénk igazságot tenni az irodai dolgozók egyik legjellemzőbb vitájában, érdemes áttekinteni, hogy a témában született kutatási eredmények alapján milyen típusú munkához milyen hőmérséklet ideális, és melyik nemnek mik a preferenciái.


A munkáltatónak is hasznot hozhat a megfelelő klíma

A több mint 500 fős németországi kutatás során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.


A nem túlhűtött iroda előnyeit bizonyítja az egyesült államokbeli Cornell University kutatása is, amely szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára.


Melegben jobb a csapatmunka

A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A magasabb hőmérséklet természetesen nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek. 


A túl meleg is hátráltathat minket

Mielőtt túl magasra tekernénk a termosztátot, vessünk egy pillantást más eredményekre is. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének – így tehát a túlzott meleg sem megoldás a hatékonyság növelésére.


Klímahasználati aranyszabályok

Bár a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy könnyű beállítani az ideális irodai hőmérsékletet, nem árt szem előtt tartani néhány egészségügyi szempontot. „A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani. 


A légkondícionáló berendezés nem csak a komfortérzetünkre van jó hatással, de a hatékonyságot is növelheti, így mindenképp érdemes odafigyelnünk a helyes klímahasználatra.


Nemek szerint is eltérő lehet, hogy milyen környezetben érezzük jól magunkat, sőt, egyes kutatások azt bizonyítják, hogy munkahelyi hatékonyságunk is múlhat a beltéri hőmérsékleten. Egy németországi vizsgálat eredményei szerint a női agy jobban teljesít magasabb hőmérséklet mellett, míg a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban. Ha szeretnénk igazságot tenni az irodai dolgozók egyik legjellemzőbb vitájában, érdemes áttekinteni, hogy a témában született kutatási eredmények alapján milyen típusú munkához milyen hőmérséklet ideális, és melyik nemnek mik a preferenciái.

A munkáltatónak is hasznot hozhat a megfelelő klíma

A több mint 500 fős németországi kutatás során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.

A nem túlhűtött iroda előnyeit bizonyítja az egyesült államokbeli Cornell University kutatása is, amely szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára.

Melegben jobb a csapatmunka

A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A magasabb hőmérséklet természetesen nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek. 

A túl meleg is hátráltathat minket

Mielőtt túl magasra tekernénk a termosztátot, vessünk egy pillantást más eredményekre is. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének – így tehát a túlzott meleg sem megoldás a hatékonyság növelésére.

Klímahasználati aranyszabályok

Bár a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy könnyű beállítani az ideális irodai hőmérsékletet, nem árt szem előtt tartani néhány egészségügyi szempontot. „A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani. 

A légkondícionáló berendezés nem csak a komfortérzetünkre van jó hatással, de a hatékonyságot is növelheti, így mindenképp érdemes odafigyelnünk a helyes klímahasználatra.

Hozzászólások

Lemaradtál az egyetemi felvételiről, de trendi és kiszámítható karrierre vágysz? – Mutatjuk hogyan válhatsz fejlesztővé!

Február 15-én lezárult a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés határideje, de azoknak sem kell csüggednie, akik erről idén lemaradtak, hiszen számukra is számos lehetőség adódik arra, hogy kiszámítható és versenyképes karrierbe kezdjenek. Az egyik legbiztosabb választás ma a fejlesztői pálya, hiszen óriási hiány mutatkozik itthon programozókból, az EU egészét nézve pedig közel 700 ezer betöltetlen állás várja az IT szakembereket. De milyen lépéseken keresztül építhet valaki sikeres karriert programozóként? – Erre a kérdésre próbál válaszolni Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum vezetője.
2020. 02. 17. 18:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kinek való a szabadúszó munkavégzés?

A szabadúszók száma folyamatosan növekszik világszerte. Amíg például az Egyesült Államokban rohamtempóban terjed a munkavégzésnek ez a formája, Magyarországon csak a fővárosban és a megyeszékhelyeken kezd látványosabban teret nyerni. Ennek az életformának kétségkívül rengeteg csábító előnye mellett árnyoldalai is vannak – erről kérdeztük Majsai Richárdot, a „2018-as év freelancere” díjazottját.
2020. 02. 17. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

12 milliárd dollárt utaltak haza a külföldön dolgozó ukránok

Tavaly csaknem 12 milliárd dollárt utaltak haza a külföldön dolgozó ukránok, míg 2018-ban ez az összeg 11 milliárd dollár volt - hozta nyilvánosságra az adatokat vasárnap az ukrán jegybank a honlapján.
2020. 02. 16. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Munkahely-fenntartásra is igényelhető lesz a képzési támogatás

Reagálva a munkaerőpiac változásaira, átalakulnak a képzési támogatás szabályai. A kedvező változásoknak köszönhetően rugalmasabbá válik a támogatás igénylésének és felhasználásának folyamata, új lehetőségként pedig már munkahely-fenntartásra is igényelhető a támogatás.
2020. 02. 15. 22:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A fiatalok a legmotiváltabb munkavállalók

Sokan aggódnak amiatt, hogy a napjainkban munkaerőpiacra lépő fiatalok nem lesznek olyan motiváltak, mint az előző generációk tagjai. A CorporationZ Z-generációs portál vezetője, Trunk Tamás generációs előadó és író elmondása szerint a Z-generáció munkamorálja magasabb, mint az előző generációké. Ez derül ki a világ egyik legnagyobb állásportálja, a Monster és a TNS Kutatóintézet közös kutatásából is:
2020. 02. 12. 20:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kapkodnak a kezdő fejlesztők után: 450 ezret is lehet keresni

Óvatos becslések szerint is húszezer körüli informatikus hiányzik jelenleg a magyar munkaerőpiacról, a hiány egyharmadát a szoftverfejlesztők teszik ki. Éppen ezért rohamosan nő azon vállalatok száma, amelyek elkezdtek arra berendezkedni, hogy junior, esetenként szakmaváltó kollégákkal bővítsék a csapatukat. Értük akár havi bruttó 450 ezer forintos fizetést sem sajnálnak.
2020. 02. 12. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

ITM: azonnal lép a minisztérium az ózdi ABB munkavállalói érdekében

Tárgyalást kezdeményez az ózdi ABB-gyár idei tervezett bezárásával kialakuló helyzet rendezéséről az innovációs és technológiai miniszter a helyi vezetőkkel annak érdekében, hogy a társaság munkavállalói mielőbb új állást találjanak - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
2020. 02. 12. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Naponta átlagosan 15 percet töltünk álláskereséssel

Hogyan keresünk állást 2020-ban? Mennyi időt töltünk kereséssel, jellemzően mely napokon és milyen napszakban válogatunk a munkalehetőségek között? Mikor jelentkezünk rájuk, és vajon milyen eszközről tesszük ezt? A Profession.hu friss felmérésének adataiból kiderül.
2020. 02. 12. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Nőtt a munkanélküliség Csehországban

Csehországban januárban 3,1 százalékra emelkedett a munkanélküliség a decemberi 2,9 százalék után. Ennek ellenére 1997 óta ez a legjobb januári eredmény - közölte a cseh munkaügyi hivatal hétfőn Prágában.
2020. 02. 11. 02:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A magyarok optimisták, ha a munkáról van szó

A magyar munkavállalók állásukat biztosnak érzik, az újbóli elhelyezkedési esélyeiket pedig továbbra is optimistán ítélik meg; a megkérdezettek 72 százaléka minimum öt évre biztosnak látja a pozícióját a munkahelyén, és 76 százalékuk véli úgy, hogy a cég, amelynél dolgozik, öt év múlva is működni fog.
2020. 02. 07. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre kevésbé aggódunk a munkanélküliség miatt

Tavaly novemberben is magasan állt a magyar munkavállalók saját állásuk iránt érzett bizalma, az pedig fontos fejlemény az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy egyre optimistábbak egy új munkahely megtalálásával kapcsolatban. Több részmutató pedig arról tanúskodik, hogy a munkaerőpicai stabilitás már a csökkenő munkavállalói motivációban is visszaköszön, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci kutatásából.
2020. 02. 06. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Érdemes megváltozott munkaképességű embereket alkalmazni

Rehab adó csökkenése, szocho kedvezmény, szakképzési hozzájárulás alóli mentesség, kommunikálható társadalmi felelősségvállalás, erősebb csapatszellem, megújuló szervezeti kultúra, érzékenyebb munkavállalók. Csak pár a vállalatok számára előnyös következmények közül, amiket a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő emberek alkalmazása hoz magával.
2020. 02. 05. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Óriási a munkaerőpiaci igény az informatikusokra

Óriási a munkaerőpiaci igény informatikusokra; Magyarországon jelenleg 22 ezer betöltetlen állás várja a szakembereket - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten.
2020. 02. 04. 15:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Program indul a foglalkoztatás ösztönzésére

Az országos átlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban programot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a foglalkoztatás ösztönzésére - jelentette be Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.
2020. 02. 04. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A béremelkedés kockázatokkal jár

Jelentősen 11,2 százalékkal nőttek a fizetések tavaly, az idén folytatódik az emelkedés, de lassabb ütemben. A nettó reálbérek is visszafogottabban emelkedhetnek.
2020. 02. 01. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Fizikai munkások órabére - mennyit keres 2020-ban, aki fizikai munkát végez?

2019 utolsó negyedévben 1203 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 21 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 993 forintos szintet. A felsőbb kategóriákban eközben továbbra is egy számjegyű a bérnövekedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2018 negyedik negyedévéhez képest 7,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt – ez nagyjából megegyezik az egy évvel korábban mért 7,1 százalékkal.
2020. 02. 01. 04:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Tavaly novemberben a várakozásokat meghaladóan nőttek a keresetek

A várakozásokat meghaladóan nőttek a keresetek tavaly novemberben az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, és idén is 9 százalékot meghaladó lehet a növekedés.
2020. 01. 31. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Minden eddiginél többen dolgoznak Magyarországon

Ilyen magas foglalkoztatási szintet még nem mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint a tavalyi negyedik negyedévben - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a legfrissebb adatokat értékelve.
2020. 01. 30. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

3,3 százalékosra csökkent a munkanélküliség 2019 végére

A tavaly október-decemberi három hónapos időszakban, azaz a negyedik negyedévben, a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt, a legalacsonyabb tavaly április-június, azaz a második negyedév óta - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2020. 01. 30. 00:20
Megosztás:
Hozzászólások:

Mennyit lehet keresni fizikai munkával?

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos órabére 1203 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ami 21 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért 993 forintos szintnél - derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország MTI-hez eljuttatott közös közleményéből.
2020. 01. 29. 15:30
Megosztás:
Hozzászólások: