Öt érv a nyugdíjas szövetkezetek mellett

A tavaly ősszel bevezetett rendszer célja, hogy alacsonyabb céges közterhekkel és levonásokkal ösztönzőleg hasson a munkaerőpiacra és elősegítse azt, hogy azok a szépkorúak is visszatérhessenek a munka világába, akik eddig a koruk miatt nem feltétlenül gondoltak arra, hogy reggelente elinduljanak valamilyen munkahelyre. (Csak összehasonlításképpen álljon itt két szám azzal kapcsolatosan, hogy mit jelent ez az ösztönzés a hétköznapi gyakorlatban: amíg egy „átlagos” munkavállaló havi nettó 100 000 forintos bérének „összköltsége” 181 955 forintot tesz ki, addig ugyanez egy nyugdíjas szövetkezeten keresztül alkalmazott munkavállaló esetében csak 117 647 forint. Szövetkezeten keresztüli foglalkoztatás esetén nincs közteher, csak a szövetkezeti szolgáltatási díj kerül kifizetésre a béren felül.)

Mikor mehet nyugdíjba a szabályok szerint?

Az új rendszer “jó időben volt jó helyen”, azaz: nem csak előnyös a nyugdíjasok és a munkáltatók számára, de abban is segít, hogy az egyre magasabb kort megélő aktív és produktív nyugdíjasok is megvalósíthassák öregkori életcéljaikat, és-vagy: biztosabb és nyugodtabb öregkort biztosíthassanak önmaguk számára. 

Juhász Csongor, a 14 000 főt foglalkoztató Prohuman csoport ügyvezető igazgatója összeszedte azokat a legfontosabb – ám ritkábban hallott érveket – amelyeket a hazai nyugdíjas-szövetkezeti rendszerkapcsán érdemes tudnunk:

• Világtendencia, hogy megnőtt a nyugdíjasok részéről az igény, hogy tovább foglalkoztassák őket (Forrás: Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft.)
• Itthon is egyre nagyobb igény van a nyugdíjasokra. A munkaerőpiacon ma érezhető és jelentős hiány van felkészült és tapaszt szakemberekből. A Vállalkozók Országos Szervezetének csongrádi elnöke szerint ma Magyarországon az élelmiszeriparban és az építőiparban van a legégetőbb a munkaerőhiány.
• Egyre több nyugdíjas dolgozna – és ezen a téren van hova javulnunk. Az államkincstár adatai szerint ma Magyarországon 164 ezer nyugdíjas dolgozik. Az aktivitási ráta a 64 éven felüliek között hazánkban mindössze 2,4 százalék, amíg ugyanez a mutató Németországban 11 százalék. 
• Komoly társadalompolitikai haszonnal bír. Az új munkalehetőség kiváló alkalmat biztosít arra, hogy az idősek ismét közösségbe tartozhassanak, át tudják adni eddigi tapasztalataikat a fiataloknak. Ez pedig kiváló módja a generációk közötti együttműködésnek.
• Nem csak erkölcsi, de anyagi megbecsülés is. Csak 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a tagi jövedelmet, más költség nem merül fel. Nem kell nyugdíjjárulékot vagy szakképzési hozzájárulást fizetni. Ez – ahogy Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára is rámutatott korábban – olyan érdekeltségi rendszert teremtett, amelyben minden szereplő számára, így a nyugdíjas munkavállalóknak, az őket befogadó, illetve általuk alapított szövetkezetnek, valamint a foglalkoztatóknak is kedvező.