Teljesítmény-értékelési rendszer és hónaljszag

A teljesítmény-értékelési rendszer olyan, mint a hónaljszag egy hajszolt nap végén: mindenkinek van, és mindenki utálja. A hónaljszag civilizált, mesterséges világunkban nem igazán hajt közvetlen hasznot – és ebben lényegesen különbözik a teljesítmény-értékelési rendszertől – gondolhatják sokan. Nagyon úgy néz ki, hogy nincs igazuk.

Teljesítmény-értékelési rendszer és hónaljszag

Egyes források szerint az egész a hadseregben kezdődött, ahol objektív alapot szerettek volna teremteni az előléptetések eldöntéséhez. Más megközelítések szerint a cégek önállóan felismerték, hogy a dolgozóik teljesítménye központi kérdés a vállalat sikeressége szempontjából.

1911-ben jelent meg a The Principles of Scientific Management Frederick Winslow Taylor tollából. Taylor a Fordnak dolgozott, és nem csak monitorozta a szalagmunkások teljesítményét, hanem olyan részletes tanácsokat is adott nekik, mint hogy milyen mozdulatokkal tudnak időt spórolni, és még többet termelni egységnyi idő alatt. Az így kiderített munkamódszerek aztán hipp-hopp követelményként épültek be a munkába, és maradjunk annyiban, hogy a nem teljesítők nem jártak jól.

Mindemellett már más vállalatok is foglalkoztak annak kiderítésével, hogy ki a jó és ki a rossz munkaerő, de a kezdetekben ezt nem mérőszámokhoz, tetten érhető eredményekhez kötötték, hanem inkább olyankívánatosnak gondolt személyiségjegyek meglétéhez vagy hiányához, mint lojalitás, kitartás, megbízhatóság, stb.

Kicsit később, az 1920-as évektől kezdve a Return on Investment (ROI) szemlélet kezdett kiterjedni a munkavállalókra is: a menedzsment látni szerette volna, hogy a melósok valóban megdolgoznak a pénzükért és fáradozásaik eredménye még több profit. Az 1950-es években kezdett teret hódítani a Management by Objectives irányítási szemlélet, ami a vállalatok működését konkrét, jól körülhatárolt célok mentén írta le. Ez vezetett oda, hogy ezeket a célokat szépen sorban lebontották az összvállalati szinttől a különböző igazgatóságokon át egészen az egyes dolgozókig. Ez a szisztéma a mai napig általánosnak tűnik.

Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!

Fontos körülmény, hogy a morfondírozásunk tárgyának környezetét jelentő kapitalizmus konkrétan a pénzről szól. A cégeket kifejezetten azzal a céllal hozzák létre és működtetik, hogy nyereséget termeljenek a tulajdonosaiknak. Mivel a munkavállalók is pénzért dolgoznak, a több pénz pedig vitán felül jobb a kevesebbnél, igazából gondolkodni sem kellett azon, hogy a jó teljesítménynek mi legyen a jutalma: pénz. A rossz teljesítményért pedig pénz-elvonás jár. Csomó átvágva. Ja, nem.

Van itt ugyanis pár jókora probléma. A teljesítmény elég egyszerűen mérhető, ha egy olyan termékből kell minél többet gyártani és eladni, amiért ölik egymást az emberek: minél több, annál jobb. De mi van akkor, ha belép pár versenytárs, és már nem lehet profitábilisan gyártani az adott terméket? Ilyenkor hülyeség anyagilag ösztönözni a még több gyártást és értékesítést. És mi van akkor, ha pl. demens embereknek adnak el bukó részvényeket amúgy nagyon impozáns bevételi számokat produkálva? És mi van azokkal, akiknek a munkája fontos a cég működése szempontjából (klasszikusan a belső kiszolgáló tevékenységek), de annak a kimenete nem mérhető magától értetődő módon, nem köthető közvetlenül a pénzügyi eredményekhez? Nem baj, azért csak mérjük meg őket is – terjedt el az egész világon az ötlet.

Az elképzelés az volt, hogy számukra olyan célokat kell meghatározni, amik közvetve hozzájárulnak a cég eredményességéhez. Persze, hogy mik ezek, az már eléggé homályos lehet, ez a homályosság pedig nyilván további gondokat okoz. Például jogosnak tűnő cél lehet, hogy egy toborzó az új munkaerő kiválasztásának és felvételének folyamatát 45 napon belül abszolválja, hiszen ha az üzletnek kell az ember, akkor minél hamarabb, annál jobb. Így is van, ha az új ember beválik. De ha nem, akkor rögtön felvetődik egy tucat kérdés. Ki tehet róla, ha a felvett új ember a próbaidő alatt elfogadott egy jobb ajánlatot? „Honnan szerezzek tökéletes embert, ha a cég nem fizet eleget?” „Honnan szerezzek elég jelöltet, amikor már mind elhagyták az országot?” „Én tehetek arról, hogy az osztályvezető senkivel sem jön ki?” „Na de ha nem arra akarjátok végül használni, mint ami alapján ki lett választva?” Stb.

Tegyük a szívünkre a kezünket. Ki nem látott olyat a közvetlen környezetében, hogy erősen „biztonsági” célok születnek az év eleji kitűzéskor, és már rögtön az elején megpróbálunk kizárni minden olyan tényezőt, ami veszélyt jelenthet a bónuszunkra, és addig csavarjuk a dolgot, amíg nem marad semmi valóban számon kérhető, csak olyanok, mint a fenti, vagy hogy elkészítünk valami koncepciót, de hogy az életszerű vagy hogy megvalósítják-e, az már más lapra tartozik. „Nehogy már tőlem vonjanak le miatta!”. Az egész cselezésben nem csak az egyes emberek, hanem az őket összefogó vezetőjük is érdekelt: ő is szép eredményeket, megvalósult célokat akar mutatni a felsővezetés felé.

Miközben a célok így erodálódnak, az anyagi ösztönzés alapelve megmarad, de átalakul valami egészen mássá. Az emberek úgy kalkulálnak a bónuszukkal, mint az alapbérükkel, és ha nem kapják meg, az olyan demotiváltságot eredményez, hogy annak negatív hatása messze túlszárnyalja azt a közömbösséget, aminek a biztos pénz megléte ágyaz meg.

Ezzel újabb problémába botlottunk. Kutatások szerint a pénz tulajdonképpen csak igen szűk keretek között motivál. Rövid távon, konkrét célhoz kötve és eseti jelleggel. Egyszerűen nem működik az, hogy egy tompa áprilisi péntek délutánján elszenvedett szétesett értekezlet közben az tartsa bennem a lelket, hogy mindez azért történik, hogy jövő márciusban megkapjam az idénre szóló bónuszomat – már ha a jelenleg érvényes célomnak még év végén is lesz értelme egy olyan világban, ahol három hónapot is mutatvány előre látni.

Egyeseknek már menet közben gyanússá vált, hogy a fent vázolt mechanizmus nagyon lelketlen, gépies, és valamit kezdeni kellene azzal a ténnyel, hogy a dolgozók egyúttal, sőt, talán elsősorban úgynevezett emberek. Egy Douglas McGregor nevű ember 1960-ban a The Human Side of Enterprise című könyvében nem kevesebbet állított, mint hogy az ember nem eredendően lusta, hanem igenis lehet motivált. Belsőleg. Tehát azáltal, hogy ő maga szeretne elérni valamit, eljutni valahova, szeretné örömét lelni abban, amit csinál.

Ha pedig valóban ez a helyzet, akkor annak nyilván a teljesítmény-menedzsmentben is meg kell látszani – gondolták sokan, és így merült föl először, hogy a dolgozóknak önfejlesztési, tudásuk bővítésével és új készségek megszerzésével kapcsolatos célokat is kell adni. Ezeknek a céloknak természetesen alapvetően a szervezet profit érdekeit kell szolgálniuk, de vegyük észre, hogy itt a munkaadó és a munkavállaló közötti viszony azért kezd a csupán szerződéses jellegtől a partnerség felé mozdulni. (De csak kezd, és ha ma esetleg erősebb lenne a munkavállalók pozíciója a korábbiaknál, az nem ettől van).

Egyelőre tehát valahol itt tartunk. Az embernek évente, fél évente vagy negyedévente le kell ülnie a főnökével egy mindenki által gyűlölt szeánszra, amiből az esetek 87%-ában vagy egy gyorsan letudott, megúszós „papírozás” lesz, vagy balhé. Az év során a célokat vagy elfelejtik, vagy azok értelmetlenné válnak a gyorsan változó körülmények hatására és ezért felejtik vagy pont nem felejtik el őket. Aki nem felejti el, az könnyen beleeshet abba a hibába(?), hogy annyira arra a három célra koncentrál, amiért pénzt remél, hogy közben a munka és az együttműködés más aspektusait elhanyagolja. A hangulat versengővé válik, acsapatmunka háttérbe szorul, a tudásmegosztás beszűkül, a motiváció valódi tartalom nélkülivé válik.

Az a helyzet, hogy az értékesítésen, illetve a rövid, kampányszerű projekteken kívül a teljesítmény-ösztönzés pozitív hatása kimutathatatlan ahhoz képest, mintha az emberek csak simán dolgoznának.


Az eddig említett rendszerszintű problémák felismerése egyes vállalatokat arra késztetett, hogy megpróbálják alapvetően újra gondolni a teljesítmény-menedzsment intézményét. Az így kiötlött megközelítéseknek van pár jellemző vonása. Folyamatosak, azaz nem éves ciklusokban gondolkodnak, hanem a való élet ritmusához igazodnak azzal, hogy célokat bármikor lehet kitűzni és elérni. Az egyének készségeire és tudására, valamint azok fejlesztésére koncentrálnak. Kiemelten támaszkodnak a folyamatos visszajelzésekre, és azok beépülésére a készségek közé és a napi munkába. Ja, és nincsenek pénzhez kötve.

Forrás: Gázmár Domán EMPX Solutions Kft. tanácsadó

KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?

Hozzászólások

Maradnánk home office-ban!

Szerettünk tovább aludni és örültünk, hogy többet lehetünk a családunkkal a karantén idején, derült ki az Allianz Hungária Zrt. által végzett felmérésből. A társaság egy rövid idejű felmérés keretében arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt hónapok milyen hatással voltak a magyarok otthonukhoz és munkahelyükhöz való viszonyára, mi hiányzik és mit nem sírnak vissza a karanténidőszakból munkavégzésük szempontjából.
2020. 07. 13. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is elősegítheti a hamarosan hatályba lépő EU-rendelet

A koronavírus-járványt követő gazdasági visszaesés a KKV- és start-up szektorban is érezteti hatását, az induló vállalkozások számára a forrásszerzési lehetőségek ebben az időszakban még korlátozottabbak lehetnek. A Kapolyi Ügyvédi Iroda úgy látja, hogy az Európai Unió közösségi finanszírozásra (crowdfunding) vonatkozó szabályozásának jelenlegi státusza hazánkban is lendületet adhat az innovációval foglalkozó vállalkozások finanszírozásának, és új munkahelyek létrejöttét is elősegítheti.
2020. 07. 11. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Csökkenőben van az álláskeresők száma Magyarországon

A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására június második felétől ismét csökken a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon - hangoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szentgotthárdon, ahol az iparban távfelügyeleti szolgáltatást nyújtó, győri székhelyű, Szentgotthárdon is telephellyel rendelkező Leadec Kft. ügyvezetőjének adott át munkahelyvédelmi támogatásról szóló okiratot.
2020. 07. 10. 00:20
Megosztás:
Hozzászólások:

Franciaországban kétszer annyi munkahely szűnt meg idén, mint tavaly

A koronavírus-járvány következményeként Franciaországban március 1. és július 5. között 193 nagyvállalatnál mintegy 27 ezer munkahely megszüntetését jelentették be, ami kétszerese a tavaly ugyanezen időszakban elindított leépítéseknek - írta szerdai összesítésében a munkaügyi tárca.
2020. 07. 09. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

4 ezer embernek igényeltek munkahelyvédelmi bértámogatást Somogy megyében

Somogy megyében 341 vállalkozás nyert el 630 millió forintnyi munkahelyvédelmi támogatást, amivel 3850 ember munkahelyét sikerült megmenteni - mondta Gelencsér Attila (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, a Kaffka Kft.-nek szóló támogatási okirat átadásakor szerdán Kaposváron.
2020. 07. 08. 23:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket

A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
2020. 07. 07. 22:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Emelkedett a munkanélküliség Csehországban

Júniusban 3,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta Csehországban, 0,1 százalékkal magasabb, mint májusban - közölte Jana Malácová, cseh munkaügyi és népjóléti miniszter keddi prágai sajtótájékoztatóján.
2020. 07. 07. 21:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Nyaralás alatt munka - Mire vigyázzunk a gépen?

A Sophos kiberbiztonság tanácsadó öt tippje, hogy elkerüljük a bajt, ha külföldön, nyaralás alatt dolgoznánk a számítógépünkön vagy mobilunkon.
2020. 07. 07. 20:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Ez a technológia jelenthet megoldást a munkaerőhiányra a vendéglátásban

Évről évre egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány a vendéglátásban világszerte, amit a koronavírus-járvány csak felerősít Magyarországon is. Miközben a magyar gasztronómia folyamatosan fejlődik, jó felszolgálót nehéz, jó szakácsot még nehezebb találni napjainkban. Pataky Péter kreatív séf arról beszélt, a világjárvány miatt kialakult bizonytalanság a magas szinten elkészített, úgynevezett sous vide termékekkel könnyen kiküszöbölhető, hiszen a kényszerkényelmi kínálattal nemcsak munkaidőt lehet megtakarítani, de úgy növelhető a hatékonyság, hogy tökéletesen adagolható és tervezhető. Éppen ezért a sous vide termékek már lakossági használatban is nagy népszerűségnek örvendenek.
2020. 07. 07. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Mennyi a munkanélküli Magyarországon? Ábrán mutatjuk!

foglalkoztatottak száma, munkanélküliek száma; a munkanélküliségi ráta alakulása
2020. 07. 06. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Így változnak az átlagkeresetek Magyarországon - ábrán mutatjuk!

teljes munkaidőben foglalkoztatottak; havi nettó átlagkereset; költségvetés és a versenyszféra; forint/hó
2020. 07. 05. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Így alakul a munkanélküliség az EU-ban - egy ábrán

Munkanélküliség az EU-tagállamokban (2020. május)
2020. 07. 05. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nőtt a munkanélküliség Spanyolországban

Spanyolországban 0,13 százalékkal, több mint ötezerrel nőtt a munkanélküliek száma júniusban - közölte a spanyol munkaügyi minisztérium csütörtökön.
2020. 07. 04. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

5 zázalékra felett a román munkanélküliségi ráta

Májusban 5,2 százalékra nőtt a román munkanélküliségi ráta, amely legutóbb három évvel ezelőtt volt ilyen magas - közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet.
2020. 07. 02. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

15 ezer álláshelyet szüntet meg az Airbus

Tizenötezer álláshely megszüntetését irányozta elő az Airbus a koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés miatt - közölte a toulouse-i gyártó szerdán az MTI-vel.
2020. 07. 02. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Idén is lehet pályázni családbarát munkahelyek kialakítására

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tizedszer hirdet pályázatot családbarát munkahelyek kialakítására - közölte a tárca szerdán az MTI-vel.
2020. 07. 02. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Így emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére

Átlagosan 30 százalékkal nő a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére július 1-től - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatón.
2020. 06. 30. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A fordulat még várat magára – fontos kérdésre kell választ adnia a munkaerőpiacnak

Májusban 4,7 százalékos szintre nőtt a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma áprilishoz képest nőtt, éves szinten pedig csökkent. Korai lenne fordulatról beszélni a munkaerőpiacon, az egyik legnagyobb kérdés, hogy a járványhatás miatt eddig hány munkahely szűnt meg tartósan, valamint az, hogy a gazdasági lassulás miatt hány állás szűnik meg a következő hónapokban.
2020. 06. 29. 15:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A jövő munkahelyeinek 5 ismérve

A munka és a mód, ahogyan dolgozunk, mindannyiunk életében komoly változásokon esett át az elmúlt hónapok során. A koronavírus-járvány megmutatta a munka kapcsán már régóta kopogtató változások szükségességét: a gyors alkalmazkodás képessége, a gyakoribb otthonról történő és rugalmasabb munkavégzés, vagy épp a digitális technológiák fokozott bevonása csupán néhány olyan kézzel fogható változás, melyet a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg a közelmúltban. Ezek ugyanakkor azokat a globális munkaerőpiaci változásokat is jelzik, ami felé a munka világa sebesen halad. Az Allianz Hungária most sorra veszi, mire világított rá e témában globális szinten a koronavírus és mi várható a jövőben. Nézzük, hogyan változtak a jövő munkahelyeivel, munkavégzésével kapcsolatos elképzeléseink és mi az, amiről nem szabad elfeledkeznünk akkor sem, ha beköszönt az élményszerű munka világa!
2020. 06. 29. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Ilyen kedvezményeket kapnak a dolgozó nyugdíjasok

Július 1-től minden dolgozó nyugdíjasra érvényesek lesznek a kedvező adószabályok, így sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. A tehercsökkentés idén fél év alatt tízmilliárd forintot hagyhat az érintettek zsebében - közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.
2020. 06. 29. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások: