Túlóra éjjel-nappal! Ez vár ránk a koronavírus után

Emellett számos további tünet is sújtja majd a munkaerőpiacot a járvány elvonulása után – figyelmeztetnek a Work Force Hungary Kft. szakértői. Miközben most még mindenki a távmunkát, az üzembiztonságot, illetve a kényszerű leépítéseket szervezi, tanácsos lenne már most előre gondolni a járvány utáni kihívások leküzdésére is.

A Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. hat pontban foglalta össze azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a foglalkoztatóknak szembe kell nézniük azután is, hogy az élet „visszatér a rendes kerékvágásba”. Az elsősorban munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei körében olyan több száz, vagy akár több ezer dolgozót foglalkoztató szervezetek vannak, amelyek önmagukban indikátorai egy-egy szektor munkaerőpiaci trendjeinek. A mostani tendenciákat figyelembe véve júliusra körülbelül 400 ezer ember marad munka nélkül Magyarországon. Előrejelzéseik során ugyanakkor azzal számolnak, hogy a j&a acute;rvány tetőzése, majd az elvonulása után akár néhány hét elteltével a karantént feloldják és a vállalatoknál extra erővel indulhat újra a termelés és szolgáltatás.

Túlóra éjjel-nappal

Azoknál a cégeknél, amelyek termékeire megfelelő igény mutatkozik, vagy éppen óriási hiányt kell bepótolniuk, a kényszerleállás után várhatóan kegyetlen tempót lesznek kénytelenek diktálni. Sok cégnél a járvány idejére tervezett leállást eleve adminisztratív átütemezéssel oldották meg, a tervezett nyári leállásokat előrébb hozták. A Work Force partnereinek 70%-a már most kiadta a nyári szabadságokat.

Ezek miatt szinte semmilyen szabadság nem marad az év hátralevő részére. Ha a terveiket hozniuk kell a vállalatoknak, nem is engedhetik meg maguknak a lazítást, hisz akár az év minden hátralévő napján termelni lesznek kénytelenek. „Ha az elbocsátott munkaerőállomány helyére a teljesen újonnan felvett munkavállalók kezdenek bele egy ilyen hosszú menetelésbe, akkor szinte borítékolhatók a hibák, részint a minőség romlása, részint az üzemi balesetek” – vetíti előre kétségeit Dulkai Miklós, a Work Force operatív igazgatója.  Ilyen környezetben a legolajozottabban működő cégeket is meglepetésként érheti, hogy a hatékonysági és biztonsági mutatóik egy csapásra zuhanni kezdenek. Fontos tehát, hogy az újrakezdés napjaira megfelelő műszaki háttér és működési modell álljon rendelkezésre a helyzet kezelésére. Ennek ré ;sze például a kölcsönzött munkaerő részére biztosított egészségügyi szűrőrendszer; igény szerint orvosi szolgálatatások, amelyeket akár megnövelt kapacitásokkal kell biztosítani az újrainduló termelésben.

Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress? ITT kiszámolhatod!

Szétesett brigádok

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a jól megszokott munkatársi gárdákat betegség, legrosszabb esetben elhalálozás vagy elbocsátás is széttördeli, akkor még nyilvánvalóbbá válnak a kockázatok. „Az összeszokottság hiánya, egyes eszközök vagy munkafolyamatok nem kielégítő ismerete tovább növeli a hibázás esélyét” – teszi hozzá Dulkai Miklós. A Work Force ugyanakkor bizakodó: előrejelzésük szerint a cégek be fogják látni, hogy a nagyobb kibocsátás többlet munkaerő felvételét igényli. Egyrészt saját jól felfogott érdekeik, másrészt a munkaerőpiaci szabályozások miatt is inkább a biztons&aac ute;gra fognak törekedni és nem a korábbi garnitúrától várnak majd el túlfeszített teljesítményt. „Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy várhatóan a visszaeső bérszínvonal miatt is vállalni tudják majd a plusz emberek alkalmazását a cégek” – teszi hozzá Dulkai. A Work Force szakértői szerint azt is érdemes lehet számításba venni, hogy a koronavírust – és annak esetleges mutációit – nem sikerül legyőzni, hanem folyamatos enyhítések és szigorítások váltakozására kell berendezkedni, hullámzó fertőzöttségi mutatókkal. Ez azt eredményezheti, hogy akár a korábban megszokott létszám dupláját is valamiképpen „rendelkezési állományban” kell tartani, hogy a biztonságosan hadra fogható létszám mindig elérhető legyen.

Kulcsfontosságú onboarding

Öröm az ürömben, hogy a cégek és a munkaerőközvetítők az elmúlt években már hozzászoktak ahhoz, hogy sok idő és pénz befektetését igényli, mire megfelelő létszámú dolgozó kerül a betöltendő helyekre. A vállalatok is elfogadták, hogy nem elég a posztot meghirdetni, hanem inkább alkalmas, képezhető embereket kell keresni. Ezért a szolgáltatóknak megvan a felkészültségük arra, hogy ne csak a minden paraméterében megfelelő munkaerőt hozzák be egy állásra, hanem olyanokat, akik megfelelő tréninggel a lehető legrövidebb időn belül munkába állíthatók. „A betanítás, beléptetés és az eligazítás folyamatának szaké ;rtő megtervezésében ugyanúgy óriási hatékonysági tartalék van, mint akár egy termelési munkafolyamat szervezésében.” – állítja a Work Force vezetője.

Előrejelzésük szerint a termelésben, logisztikában, különösen a nagy létszámú foglalkoztatóknál óriási kereslet lesz az irányítani képes műszakvezetőkre, terhelhető és empatikus HR-esekre, a beléptetési folyamatokat automatizálni és a dolgozói elégedettséget mérni és kiértékelni képes onboarding programvezetőkre. Ebben egyébként a HR-szolgáltató is tud segítséget nyújtani, kihelyezett projektmenedzserrel támogatva a tömeges friss beléptet ések időszakát.

Fejvadász kánaán

A válság elmúltával tehát egy csapásra teremhetnek új pozíciók, igazodva az új piaci környezethez. Ennek már most is látni jeleit, a Work Force például abban, hogy kontrollerek, pénzügyesek iránt hirtelen megnövekedett az igény, elsősorban a jövőre való felkészüléshez, tervezéshez. Sok helyütt pedig újra meghirdetik majd azokat a régi állásokat, amikről éppen csak néhány hónapja küldtek el embereket. Azonban kérdés, hogy milyen körülmények között kellett távozniuk a cégek egykori dolgozóinak.  Ahol híre ment annak, hogy méltatlan volt a leépítés, ott sokkal nehezebb lesz újra megfelelő foglalkoztatói arcula tot kialakítani. Ezért a Work Force szakemberei is azt javasolják, hogy igyekezzenek ezt is mérlegelni a cégek, amikor esetleg az elbocsátások szükségességéről döntenek. „Vajon 2-3 hónapnyi bér megspórolása megéri-e azt, hogy utána újra kelljen toborozni egy konjunktúra időszakában, fizetni a közvetítői díjat, a betanítást, és újra kiépíteni egy hatékony, jól együttműködő kollektívát.” – figyelmeztet Dulkai az elemzés szükségességére. A Work Force-nál úgy látják, hogy a cégek nyitottak a körültekintően lebonyolított átszervezések során a tapasztalt tanácsadók segítő közreműköd ésére, adott esetben lokációváltás és az azzal szükségszerűen együtt járó költözés elfogadtatására. A legelőrelátóbb ügyfelek kiszolgálásához már most előzetes toborzást végeznek, hogy a „zöld lámpa felvillanásakor” minél gyorsabban felállhasson egy új kollektíva.

Hány másodperced van hátra az életedből? Számold ki itt!

Motiváció, elköteleződés, fluktuáció – átértékelődő fogalmak

Egyes előrejelzések szerint akár minden negyedik ember is szakmaváltásra kényszerülhet a válság következtében – átmenetileg vagy akár véglegesen. Egyik napról a másikra kell azzal szembesülnie százezreknek, hogy a tanult, kiismert, szeretett foglakozásuk helyett „nemszeretem” munkák elvégzésére kényszerülnek. Akik korábban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a vendéglátóiparban vagy a turizmusban, azok be kell érjék más jellegű, akár fizikai munkával, a korábbit alig megközelítő bérezéssel. Hosszú hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat míg egy dolgozó elfogadja az új körülményeket, új szakm& aacute;jának mesterévé válik és még ez sem garancia arra, hogy nem tér vissza az első adódó alkalommal régi szakmájához. Erre a természetes folyamatra a munkahelyi HR-eseknek és a közvetítőknek fel kell készülniük, akár pszichológusok, tréningcégek, mentorok bevonásával is. „Régebben az interjúkon az volt a keresztkérdés, hogy akar-e valaki gyereket.

Most az lesz, hogy ha tehetné, visszamenne-e a mondjuk a turizmusba. És ha meginog az interjúalany, rásütik, hogy nem elkötelezett. Akárhogy is, ez egy kezelendő helyzet lesz, nem igazságos másodrendű munkatársként megbélyegezni egy generációnyi pincért és szobalányt.” – vázolja fel az ú ;j világot Dulkai Miklós.

Növekvő változatosság a kölcsönzéssel elérhető pozíciók kínálatában

Hétről hétre pörögnek a számlálók; a Work Force-nál csak az elmúlt héten 5000 új álláskereső jelentkezett be. Az általuk korábban kikölcsönzött állomány 20%-át küldték el eddig, de többségüket sikerült két napon belül új helyre áthelyezni. Akik bizonytalanok, hogy korábbi szeretett munkájuk után mihez fogjanak, és elszoktak már az állandó interjúztatástól, a különböző foglalkoztatási kockázatoktól, azoknak a munkaerő-kölcsönző cégek nyújthatnak jó megoldást, hiszen változatosabb kínálatból, folyton a megrendelői kereslethez igazodva tudnak állást adni a velük szerződött mun kavállalóknak. „Különösen a fiatalok körében várható robbanás, hiszen sok magyar családnál a kialakult helyzet következtében a felnőttkorhoz közeledő családtagnak is ki kell vennie részét a költségekből, még ha csak idénymunka vagy részidős diákmunka erejéig is” Ráadásul az ipari és kereskedelmi nagyfoglalkoztatók mellett új szereplők új állásai is felbukkannak majd a kínálatban, főleg az idő szorítása és a költségelőnyök miatt. Figyelembe véve a jelenlegi tendenciákat, a munkaerő-kölcsönzési modellben működő eddigi iparágak mellett a kisebb létszámú cégek is meg fognak jelenni a keresleti oldalon. Bár a 2008-9-es válság után nem tért vissza ez a kkv foglakoztató kör erre a piacra, most várhatóan ismét a munkaerő-kölcsönzés lesz a megoldás a HR-területen jelentkező problémáikra, hiányokra, egyrészt a toborzás okozta többletmunka csökkentése, másrészt a költségmegtakarítás miatt.