EU-munkavállalás - A brit liberálisok szerint szigorításra van szükség
Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, aki a Liberális Demokratákat képviseli a konzervatív-liberális brit kormánykoalícióban, a Financial Times című londoni gazdasági napilap online kiadásán szerdán megjelent cikkében azt írta, hogy "a lehetséges legrosszabb megoldás" lenne az EU-bevándorlás korlátozása felső számszerű határok megállapításával vagy kvótákkal. Ezek is szerepelnek a koalíciót vezető Konzervatív Párt elképzelései között, ám Clegg szerint ez úgysem lenne elég az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP), amely a bevándorlás leállításának és a brit EU-tagság felmondásának programjával szerez egyre több támogatót, az EU pedig nem is engedélyezne ilyen korlátozásokat.
Ezek az elképzelések csak a "vad túlígérgetések" újabb ciklusát indítják el, aminek óhatatlanul csalódás lesz a vége, és ez is csak a brit választók EU-szkepticizmusát erősíténé - fejtegette Clegg. A vezető liberális politikus szerint a brit kormánynak - ahelyett, hogy "a UKIP után loholva maga is zsákutcába rohan" - azt kellene biztosítania, hogy csak azok az EU-bevándorlók kaphassanak szociális juttatásokat, akik ténylegesen dolgoznak és adóznak. Az újonnan érkező álláskeresőknek például nem járnának segélyek, és meg lehetne emelni azt a kereseti küszöböt is, amely felett már igénybe vehetők lennének a külföldi alkalmazottaknak járó juttatások, köztük az adójóváírások.
Clegg szerint emellett véget kell vetni annak is, hogy az uniós társállamokból érkezők Nagy-Britanniában vesznek fel családi pótlékot olyan gyerekek után, akik másutt élnek. E gyakorlat kivezetésének első lépése az lehet, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak annyi családi pótlékot kaphatnának, amennyi abban az országban járna nekik, ahol gyermekeik laknak. Nagy-Britanniában havi 80 font (32 ezer forint) körüli ez az összeg, Lengyelországban azonban ennek a felét sem éri el - írta a brit miniszterelnök-helyettes. A Konzervatív Párt ennél jóval radikálisabb szigorítási terveket fontolgat.
A múlt hétvégén napvilágot látott legújabb sajtóértesülések szerint a brit kormány több évre megvonna minden bérkiegészítő szociális juttatást az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóktól, ezzel is csökkentve a nagy-britanniai bevándorlás vonzerejét. E javaslat az Open Europe nevű londoni kutatóintézet e héten megjelent tanulmányában is szerepelt, és a brit kormány állítólag ennek alapján dolgozik a szigorítási terveken. Az intézet szakértői a tanulmányban két-három évi átmeneti tilalmi időt neveztek "politikailag kivitelezhetőnek". A cél az, hogy sok olyan EU-állampolgár, akinek a jelenlegi szabályozások alapján még a törvényes brit minimálbért megkeresve is vonzóbb a nagy-britanniai munkavállalás, mint az otthoni, ne járjon annyira jól anyagilag az áttelepüléssel, mint most.
A brit Konzervatív Párton belül különösen azóta erősödtek fel az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok, hogy a UKIP májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két angliai időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben. David Cameron miniszterelnök az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. A kormányfő azt is többször leszögezte, hogy az EU-bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől. (MTI)
