Legalább 14 szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Nagy István beszámolt az albizottság tagjainak a HNP földbérleti pályázataival kapcsolatban készült Kehi-vizsgálatról. Az államtitkár a miniszterelnöknek a témával kapcsolatban korábban adott válaszára utalva elmondta, hogy a Kehi a kormány utasítására lefolytatta vizsgálatát, ennek alapján az FM módosította a földbérletek pályázati eljárását. A konkrét ügyben véleménykülönbség volt a Kehi és a szaktárca között, amelyet tisztáztak - tette hozzá. Az államtitkár megerősítette: a nyertes pályázók számára előírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésben vállaltaknak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelniük.
A vitatott szerződések felbontásán a nemzeti park igazgatósága dolgozik, majd újra megpályáztatja ezeket a földeket - közölte Nagy István. Az FM parlamenti államtitkára emlékeztetett: a mostani pályáztatást megelőző haszonbérleti ciklus 2009. szeptember 1-jétől 2014. augusztus 31-éig tartott. Ismertette: a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága másfél év alatt négy pályázati eljárási ütemben oldotta meg közel 66 ezer hektárnyi termőföld haszonbérbe adását. Az összes terület 65 780 hektár volt, a birtoktestek száma 565, átlagméretük 116 hektár. A pályázatra 2323 beadvány érkezett, közülük 2095 volt érvényes.
A megkötött szerződések száma 762 volt. Beszámolt arról, hogy a Kehi a múlt év januárja és júliusa között lefolytatott vizsgálata során 428 birtoktest eredményesen zárult pályázati eljárásainak nyertes pályázatait vizsgálta. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékát aggálytalannak találta. A megkötött haszonbérleti szerződések számát alapul véve hasonló az arány: a Kehi 590-ből 112 esetben tett észrevételt, tehát mintegy 81 százalékot teljesen szabályosnak talált. Nagy István kiemelte: a Kehi-vizsgálat eredményeként nem született büntetőfeljelentés, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a HNP igazgatóság földhaszonbérleti szerződések megkötésére irányuló pályázati eljárásai kapcsán.
A Kehi-jelentésnek ezekkel a megállapításaival a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság nem értett egyet, és fenntartotta korábbi álláspontját. Az államtitkár jelezte: az FM a Kehi-jelentés tervezetének megismerése után az észrevételek alapján módosította az ide vonatkozó, még 2012-ben hozott VM-utasítást, (a pályázat negyedik ütemét már ez alapján bonyolították le), továbbá engedélyezte a HNP-igazgatóságnak a haszonbérleti szerződések megkötését a nyertes pályázókkal. A HNP-igazgatóság így valamennyi, haszonbérleti jogviszony létesítésére irányuló eljárást lezárt, a szerződéseket az összes nyertes pályázóval megkötötte, és a területeket jegyzőkönyvileg birtokba adta.
Tájékoztatása szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 2015-ben megkezdi a haszonbérleti szerződésekben foglaltak teljesítésének helyszíni ellenőrzését. Ezt azokkal a birtoktestekkel kezdik, amelyeket már 2013-ban vagy 2014 elején birtokba adtak, de megvizsgálják azokat a területeket (Balmazújváros, Berettyóújfalu és környéke) is, ahol a "leghangosabbak voltak a mutyit kiabálók". Nagy István kitért arra: korábban nem voltak részletes előírások arra vonatkozóan, hogy hektáronként mennyi számosállattal (állategységgel) kell legeltetni. Másrészt a Hortobágyi Nonprofit Kft. nem tudta az ökológiai szempontból szükséges mennyiségű jószággal lefedni a használatában álló 13 ezer hektárnyi gyepet.
Az új szerződésekben az állategységet részletesen meghatározták, csökkentették továbbá a természetvédelmi szempontból nem kívánatos intenzív kaszálók területét. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően 2016-ra 2,0-2,5 szeresére nő a legeltetett állatok száma a Hortobágyi Nemzeti Parkban, továbbá felére csökken az intenzív kaszálók kiterjedése. A birtoktestek kialakításakor törekedtek arra, hogy a nagyobb területekhez szántó is tartozzon, ahol a bérlők megtermelhetik a legeltetett állatok téli takarmányszükségletét. A testület ülésén Harangozó Gábor (MSZP) vitatta a megtett intézkedések eredményességét, úgy vélte, hogy még a Kehi vizsgálata sem zárult le. Megkérdőjelezte a miniszterelnök szavahihetőségét is. Sallai R. Benedek (LMP) - a bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vevő országgyűlési képviselő - elvitathatatlannak nevezte, hogy az ügynek vannak negatív pontjai. (MTI)
