Kiderült! Az elhízásra való hajlam nem a génjeinkben van megírva
A fehérje az egyik legfontosabb makrotápanyag, amely szükséges az emberi test fejlődése és egészsége szempontjából, de túlzott bevitele csecsemőkorban növeli a felnőttkori elhízás kockázatát. Ugyanakkor a konferencia egy másik fontos bejelentése volt, hogy a gének csupán 1%-ban befolyásolják a felnőttkori egészségi állapotunkat, az elhízásra való hajlamunkat – szemben a korábbi elmélettel -, életünk első 1000 napjának táplálkozása viszont befolyással lehet a fiatal- és felnőttkor életminőségére.
A táplálkozástudomány legnevesebb kutatói, 187 gyermekorvos és kutatóorvos érkezett Kelet-Közép-Európából és a Baltikumból Budapestre az NNI által szervezett tudományos eszmecserére. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarország és a közép-kelet-európai régió otthont adhatott a nemzetközi táplálkozástudomány egyik legfontosabb eseményének, amely a hazai táplálkozáskutatás elismerésének is tekinthető.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a magas fehérjetartalmú korai táplálás nemcsak a felnőttkori, krónikus, nem-fertőző megbetegedések kockázatát növeli meg, hanem akár több generáció egészségi állapotát is negatívan befolyásolhatja.
A konferencia egyik leginkább várt előadása a német táplálkozáskutató, Dr. Berthold Koletzko professzoré volt. Előadásából kiderült, hogy a felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza, amely összefüggést mutat a korai magas fehérje bevitellel – az elhízás szövődményei pedig minden ötödik elhalálozásért tehetők felelőssé a világon.
A Nestlé elkötelezett minden olyan tudományos kezdeményezés támogatása mellett, amely a csecsemőkori táplálás korszerűsítését, a lakosság felvilágosítását célozza. Ez összhangban van a kormány egészségpolitikájával, amely a csecsemőkori táplálást a népegészségügy legfontosabb területének tekinti – hangzott el a konferencia fővédnöke, Zombor Gábor egészségügyi államtitkárnak a konferencia résztvevőinek írt köszöntő leveléből.
