Magyarország 2010-14 között az EU legsikeresebb konszolidációját és stabilizációját hajtotta végre
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Közgazdaságtudományi Szekciójának ünnepélyes megnyitóján tartott előadásában kiemelte: ebben nem kis szerepet játszott az, hogy Magyarország, a magyar kormány új megoldásokat keresett, és elsősorban strukturális reformokkal egy tehermegosztásra épülő sikeres adóreformmal kísért gazdaságpolitikát vitt véghez. Ennek része volt, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) mért államháztartási hiány 3 százalék alá csökkent, az államadósság GDP-hez viszonyított szintje mérséklődött, a folyó fizetési mérlegben tartós többlet alakult ki, a foglalkoztatás jelentősen bővült 2010-hez képest, a gazdasági növekedést tekintve pedig tavaly - az írek mögött - az EU második legnagyobb bővülését érte el az ország - sorolta Matolcsy György.
Az MNB elnöke felidézte: a 2000-es évek elején Magyarország a régió éllovasa volt, de a 2002-2010 közötti időszakban a térség sereghajtó állama, "bukott angyala" lett. Magyarország 2000-ben még joggal bízhatott abban, hogy a sikeres felzárkozás előtt áll az ország, a 2002-től megvalósított gazdaságpolitikai fordulat azonban rossz irányba vitte a folyamatokat. Ennek következtében ikerdeficit alakult ki, volt olyan időszak, amikor egymás mellett az államháztartás hiánya a GDP 8 százalékát, a folyó fizetési mérleg deficitje a GDP 7-8 százalékát érte el, "ez rémisztő, döbbenetes volt" - mondta a jegybank elnöke.
Matolcsy György kiemelte: az egyensúly és növekedés alakulására egyszerre kell odafigyelni, ráadásul a kettő csak akkor valósulhat meg kedvezően, ha közben a kormány kellő figyelmet szentel a foglalkoztatottság alakulásának. Elmondta: 2002-2010 között mintegy 250 ezer munkahely szünt meg az országban, annyi, mint amennyit létrehoztak 1998-2002 között. Magyarország kényszerpályára került 2002-2010 között, ezt csak egyedi, új megodásokkal, és a foglalkoztatottságra való odafigyeléssel lehetett megváltoztatni - mutatott rá. Az MNB elnöke emlékeztetett arra: 2010-től a hivatalban lévő magyar kormány mintegy 50 új megoldást vezetett be a gazdaságirányításban, úgy, hogy a gazdaságpolitikáját az IMF-EU védőhálója nélkül valósította meg.
Az új megoldások közül számosat átvettek, alkalmaznak más uniós tagállamok is, például a bankadót - jegyezte meg. Arról is szólt a jegybank elnöke, hogy a bevezetett egykulcsos szja mellett megéri tanulni az országban. A tudás, "a tehetség természeti kincs", minden személynek, vállalkozásnak meg kell találni azt a tevékenységet, egyéni megoldást, amelyet szenvedéllyel tud hosszabb távon is végezni - mondta. Megjegyezte: így lehet csak felzárkózni az európai országok között, így lehet a versenyt állni, így lehet például elérni, hogy a magyar gazdaság növekedési rátája hosszú távon akár 2 százalékponttal meghaladja a német bővülési rátát. (MTI)
