Csepreghy: unortodox megoldások tehetik erősebbé Európát
Csepreghy Nándor beszédében azt mondta: az EU azért lehet sikeres a jövőben, mert a 2004 után csatlakozott tagállamok alapvetően másként gondolkodnak, mint a nyugat-európai országok, más válaszaik vannak a világ kérdéseire, így "fel tudjuk rázni az elkényelmesedett európai intézményeket".
Ha a megoldások ortodoxak, az eredmény is csak ortodox, a világgazdasági verseny viszonyrendszerét konzerváló lehet - fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva: az unortodox megoldások vezethetnek olyan eredményekre, amelyek a válság utáni világban Európát erősebbé, a világgazdasági versenyben meghatározóvá teszik. Ez szerinte alapvetően nem pénz kérdése, az EU-nak mentalitásában kell megújulnia, gyorsabban kell reagálnia.
Azt is felvetette, hogy az unió kohéziója egy teljesen új dimenzióban értelmeződik a jövőben. E kohéziónak alapvetően nem arról kell szólnia - folytatta -, hogy a kelet-európai tagállamok milyen felzárkóztatási támogatást kapnak az EU nyugati tagországaitól, hanem sokkal inkább arról, hogy "innovatívan hogyan szervezzük meg a saját életünket".
Az innovatív Európa attól lesz erős, hogy folyamatosan képes alkalmazkodni, képes megváltoztatni az őt körülvevő környezetet - mondta Csepreghy Nándor.
Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök beszédében kiemelte: a világ folyamatosan változik, és Európának csak akkor van esélye megfelelni a kihívásoknak, ha egységes marad. Az EU jelenleg nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni a világ fejlődéséhez, mint az Egyesült Államok. Hogy erre képes legyen, egységesnek kell lennie - tette hozzá.
Úgy vélte, az uniónak a migrációs válság megoldása esetében is egységesnek kell lennie. Az európai országoknak konszenzusra kell jutniuk, még ha ez nehéz is, még ha ehhez több idő is kell - hangoztatta. Hozzátette: ha meg akarjuk tartani Európa egységét, közös menekültpolitikára van szükség, amely minden tagállamnak elfogadható.
A korábbi bajor miniszterelnök hangsúlyozta: az európai egység talán a legnagyobb eredménye a második világháborút követő évtizedeknek. Aláhúzta a jelentőségét továbbá Németország újraegyesítésének, a kelet-közép-európai országok függetlenné válásának és uniós csatlakozásának.
Edmund Stoiber a magyar-bajor kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy azok nagyon hosszú történelemre tekinthetnek vissza. Bajorország a legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak a német tartományok közül, több jelentős bajor cég van jelen itt. Úgy vélte, Horst Seehofer jelenlegi bajor miniszterelnök múlt heti budapesti látogatása is bizonyítja, hogy a mostani kihívások közepette is szoros a kapcsolat, intenzív az együttműködés Magyarország és Bajorország között.
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára hangsúlyozta: az innovációs konferencia egyedülálló lehetőséget jelent Magyarországnak, a V4-nek és Közép-Európának, ez az első ilyen tanácskozás, amelynek témája a kutatás-fejlesztés, az innováció és az új technológiák. A tervek szerint ezentúl rendszeresen megrendezik a konferenciát, hiszen az élet minden területére hatással vannak az itt megvitatott témák - mondta.
Az államtitkár közölte: az üzleti, a tudományos és a politikai élet vezetői tanácskoznak az eseményen arról, hogy miként lehet a kutatás-fejlesztéshez megfelelő környezetet teremteni a régióban. A konferencia jó platformot kínál erre a párbeszédre - mutatott rá.
A think.BDPST tanácskozáson a gazdasági élet, a kormányzat és a tudomány képviselői vitatják meg a visegrádi régió fejlesztéspolitikájának legfontosabb kitörési pontjait, a gazdaságfejlesztés, a kutatásfinanszírozás, az innováció-politika együttműködési lehetőségeit. Az első alkalommal megrendezett konferencia célja, hogy éves innovációs stratégiai fórumként szorosabbra fűzze a gazdasági, kormányzati és a civil szféra közötti régiós együttműködést az innováció és a kutatás-fejlesztés területén.
