Európa volt tavaly a befektetési célpont
Belső feszültségek és helyi válságok jellemezték tavaly az európai befektetési környezetet. Az Oroszországgal és számos más gócponttal kialakult geopolitikai feszültség, az uniós intézményrendszerbe vetett bizalom gyengülése, terrorcselekmények, valamint ellenőrizetlen migráció nehezítette a helyzetet. Számos európai nemzetgazdaságnak e mellett még saját gazdaságának rendbe tétele érdekében drámai nehézségekkel is meg kellett küzdenie. Mindezek ellenére Európa, mint befektetési célpont rekordévet tudhatott maga mögött 2015-ben.
A külföldi működőtőke befektetéssel (FDI) a 2014-eshez képest 14 százalékkal több, 5083 projekt indult és 17 százalékkal több, 217 ezer munkahely jött létre. A tőkeexport-aktivitás áttételesen az akvizíciókat is élénkítette tavaly: a vállalati egyesülések 68 százalékkal emelkedtek az előző évihez képest. A külföldi beruházások oroszlánrészét, 51 százalékát három ország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vette fel, de a munkahelyteremtés egy harmada is erre a három országra jutott. Nyugat-Európa az FDI 77 százalékát szívta fel 2015-ben a 2014-es 81 százalék után. Az FDI 54 százaléka belső európai forrásra támaszkodott tavaly. Kína 238 európai projektbe fektetett be, ami 2 százalékos növekedésnek felel meg, viszont 25 százalékkal kevesebb, 8917 munkahelyet teremtett. Az FDI legnagyobb részét a feldolgozóipar vonzotta magához, amit sorrendben a pénzügyi ágazat, a közlekedés-távközlés, a kiskereskedelem és vendéglátás, valamint az építőipar követett.
A növekedés súlypontja keletre tolódott: Nyugat-Európában tavaly 9 százalékkal, Kelet-Európában 34 százalékkal nőtt tavaly az FDI. Magyarországon 69 befektetési projekt indult tavaly, 103 százalékkal több, mint 2014-ben. Lengyelországban 34 százalékkal 117-re nőtt a projektek száma, Törökországban 52 százalékkal 105-re, Szerbiában 76 százalékkal 51-re, Romániában pedig 21 százalékkal 51-re. Magyarországon és Lengyelországban az autóipar vette fel az FDI túlnyomó részét, Törökországban, Szerbiában és Romániában pedig a gépipar. Az euróövezet visszafogott, 1,5 százalékos GDP-növekedése ellenére is javultak makrogazdasági és pénzügyi kondíciók, kedvezőbb fogyasztási minták alakultak ki, lejjebb mentek a kamatok, csökkentek az olajárak, a kormányok pedig keresletoldali költségvetési intézkedésekkel mindent megettek, hogy a multinacionális vállalatok, középvállalatok és általában is az európai, ázsiai és amerikai vállalkozók kedvébe járjanak.
A befektetők átmenetileg el is fordultak a kiábrándító növekedési adatokat mutató és problémákkal terhes kínai, brazíliai és afrikai piacoktól. Európát minden üzleti kockázat és geopolitikai feszültség ellenére is viszonylag biztonságos befektetési terepnek tekintik a befektetők. A felmérés résztvevőinek 82 százaléka számít a feltételek javulására, illetve arra, hogy nem romlanak az elkövetkező három évben. Európa befektetési vonzerejét digitális infrastruktúrája, képzett munkaereje, stabil politikai és jogi környezete adja. Akadályként tekintenek azonban a befektetők a viszonylag rugalmatlan munkaerő-piaci szabályozásra, a magas élőmunka költségekre, valamint a társasági adózás bonyolult rendszerére. Európa ellenállónak bizonyult a kedvezőtlen hatásokkal szemben.
A geopolitikai és makrogazdasági kihívások azonban nem kedveznek a befektetői hangulat javulásának: a felmérésbe bevont 1469 vállalati vezetőnek csak 22 százaléka tervez rövid távon terjeszkedést a térségben. Európában a befektetési környezet javítása érdekében egyszerűsíteni kellene a szabályozási rendszert - javasolja az EY "Destination Europe" tanulmánya. Ösztönözni kellene emellett az innovációt, a digitalizáció elterjedését, valamint törekedni kell a stabil üzleti környezet megőrzésére.
