50 milliárd forinttal indul az állami tőkealap-kezelő társaság
A Kormány 143/2016. (VIII.17.) Korm. határozata rendelkezett a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő létrehozásáról. Ennek értelmében az Állami Alapkezelő működéséhez első körben 50 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelyhez GINOP forrásból 30 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, illetve saját forrásaiból 20 milliárd forintot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
Az alapkezelő létrehozásának elsődleges célja, hogy a teljes hazai kis-és középvállalkozói szektor profitálni tudjon a rendelkezésre álló uniós forrásokból. A koncepció lényege ugyanis egy olyan, tisztán állami tulajdonú kockázati tőketársaság felépítése, amely uniós és MFB-s forrású tőkebefektetésekkel, emellett pedig folyamatos szakmai támogatással, mentorálással segíti azoknak a kkv szektorba tartozó innovatív cégeknek a fejlődését, amelyek tevékenységüknél fogva nagyobb rizikófaktor mellett működnek.
A rendelkezésre álló 50 milliárd forintból 10 milliárd a legkisebb cégekhez juthat el: itt alapvetően inkubátori szintű, a magvető fázist megelőző KFI fejlesztések kerülnek fókuszba és a számítások szerint több száz, de akár félezer induló vállalkozás kaphat közel tízmillió forintot. Ez a korai fázisú finanszírozás egyedülálló mind Magyarországon, mind pedig a régióban. További 16 milliárd forint adható innovatív cégek magvető jellegű tőkeigényeire, amely átlagosan akár 60 millió forintos támogatást is jelenthet mintegy 160-200 vállalkozás számára. A fennmaradó 24 milliárd forintra a már érettebb fázisban lévő cégek és projektek pályázhatnak, számukra átlagosan 350 milliós támogatást biztosít az Állami Alapkezelő.
A többlépcsős konstrukcióval a Kormány olyan fiatal vállalkozókat és projekteket kíván helyzetbe hozni, amelyek a korábbi uniós forrásokból (pl. a Jeremie alapokon keresztül) nem részesülhettek támogatásban, mivel a fejlesztésekhez szükséges saját forrást a piaci alapú befektetési alapok nem szívesen biztosították, főként a kezdeti inkubációs szakaszban.
Az elképzelések szerint az állam azzal, hogy a piaci alapon működő alapok helyett maga vállal kockázatot, új, kiterjedt startup innovációs ökoszisztéma létrejöttéhez járul majd hozzá mind vidéken, mind pedig a fővárosban. Számítások szerint 2020-ig az állam akár több mint 1000 KFI területen aktív vállalkozásba is pénzt tehet az új alapkezelőn keresztül. Ezáltal a hazai kkv-k számára áthidalhatóvá válik az a korai életszakasz, amikor a sikertelen üzleti kezdeményezések aránya jellemzően 90 százalék körüli. A többlépcsős modell pedig azt is biztosíthatja, hogy a kezdeti tőkeinjekciónak köszönhetően a támogatott cégek fejlődésük minden szakaszában tőkebefektetésekhez juthatnak.
A koncepció segítségével jelentősen javulhat Magyarország nemzetközi versenyképessége, mivel ösztönzésre kerülnek olyan életképes kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek, amelyek eddig a finanszírozás hiányában nem válhattak üzletileg sikeressé, illetve nem juthattak globális piacra.
A szakmai kiválasztást, azaz az újítás vagy ötlet elbírálását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pedig saját forrásaira építve biztosítja valamennyi hazai régió lefedését, beleértve Budapestet és Pest megyét is. Az MFB Csoport célja, hogy a következő esztendőkben a korai inkubációs piac meghatározó szereplőjeként hatékonyan segíthesse a jelenleg tapasztalható hiányosságok, piaci rések kiküszöbölését a kockázati tőkepiacon.
Az Állami Tőkealap-kezelő Társaság működéséhez szükséges feltételeket az MFB Csoport - a Kormányhatározatnak megfelelően - 2016. október végéig alakítja ki, az első befektetésekre 2017 első negyedévében kerülhet sor.
