Finomhangolásra szorul a román alkotmány
A taláros testületnél az 1866-os alaptörvény 150. és az 1991-es alkotmány elfogadásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget.
"A véleménykülönbség a pluralizmus természetes velejárója, de egy demokratikus vita nem jelentheti azt, hogy a többség ráerőlteti álláspontját a kisebbségre anélkül, hogy kíváncsi lenne érveire" - mutatott rá a kormányfő, aki szerint a küszöbönálló alkotmánymódosítást megelőző társadalmi vitában a feleknek meg kell hallgatniuk egymást, és közösen elfogadható álláspont kialakítására kell törekedniük.
Ciolos szerint az 1966-os alkotmány megalapozta a jogállamot és intézményrendszert a - fejedelemségek, Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött új - román államban, az 1991-es alaptörvény pedig a háborúk és az önkényuralmi rendszerek után visszahelyezte a posztkommunista Romániát a demokráciák sorába. Az 1918-as nagy egyesülés - Erdély és a Román Királyság egyesülése - centenáriumára készülve azonban Romániának az állam átfogó reformjára, a politikustársadalom megújulására van szüksége ahhoz, hogy hosszú távú fejlődését megalapozza - vélte a miniszterelnök.
Romániában az alkotmánymódosítást a parlamentnek kétharmados többséggel kell elfogadnia, és akkor lép hatályba, ha azt érvényes népszavazás is megerősíti. A 2012-es választásokon győztes szociálliberális szövetségnek - 2014-es széteséséig - megvolt ugyan a kétharmados többsége, alkotmánymódosítási kísérletük azonban elbukta az előzetes normakontrollt, az alkotmánybíróság ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a tervezett reformok - az államfői hatalom korlátozása és egy parlamenti demokrácia irányába való elmozdulás - meghaladják az alkotmánymódosítás kereteit.
A decemberi parlamenti választásokra készülő román politikustársadalomban ezért egyre inkább teret nyer az a nézet, hogy a megválasztandó parlamentnek új alkotmányt kell kidolgoznia.
