Magasabb fokozatra kapcsolt a magyar gazdaság
A KSH kedd reggeli jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a naptárhatás kiszűrésével 3,8 százalékos volt a növekedés. Az előző negyedévhez mérve 0,8 százalékos volt a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedése az előző negyedévi 0,9 és az első negyedévi 1,3 százalék után.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja az utolsó negyedévben határozott gyorsulásra számít, így idén éves átlagban a GDP 4 százalékkal nőhet. Jövőre 4,2 százalékra gyorsulhat a növekedés üteme fogyasztási dinamika, a lakás- és irodaátadási hullám, az EU-források, és más állami beruházások felfutása, új autóipari kapacitások, új feldolgozóipari beruházások miatt. Az európai és magyarországi konjunktúra indexek csúcson vannak, ezzel együtt Suppan Gergely szignifikáns felfelé mutató kockázatokat lát a jövő évi növekedésre nézve. A kilátások évtizedek óta nem voltak ilyen kedvezőek figyelembe véve azt is, hogy a hazai növekedés nem eladósodás, hanem a tartalékok szignifikáns növekedése mellett zajlik, így a fenntartható növekedés meghaladhatja a jelenlegi növekedési ütemet - írta a Takarékbank elemzője.
A gyorsabb növekedést ugyanakkor a munkaerőhiány korlátozhatja, így egyrészt a gyors bérdinamika hosszabb ideig fennmaradhat, ami növelheti a fogyasztást, a vállalatok pedig további technológiai és gépberuházásokra kényszerülnek, ami növeli a beruházásokat, és végül a termelékenységet, ezzel egyúttal pedig a növekedési potenciát is.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint kedvezőnek mondható, hogy a harmadik negyedévben már gyorsult a magyar gazdaság növekedési üteme a második negyedéves 3,3 százalékhoz képest. A régiós növekedési statisztikák ugyanakkor azt sugallják, hogy a többi közép-kelet európai ország jobban tud profitálni az általános európai fellendülésből.
Az Erste elemzői nem látnak olyan tényezőt, amely miatt felül kellene írniuk az idei évre prognosztizált 3,7 százalékos GDP növekedési ütemet. A fellendülést továbbra is a döntően belső keresleti elemek vezérlik, az élénkülő fogyasztás és a növekvő beruházások. A fogyasztás és a beruházás magas importvonzata miatt azonban a nettó export hozzájárulása mind a harmadik negyedévben mind az év egészében negatív lehet. A jövő évben 3,4 százalékos lehet a növekedés tempója. Továbbra is meghatározó tényezőnek látják a rendelkezésre álló EU-s források felhasználásnak időbeli lefutását, a reálbér-növekedés mértékét és annak a fogyasztói keresletre gyakorolt hatását, illetve az európai konjunktúra tartósságát.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője arra figyelmeztet, hogy az első becslésből még nem lehet részletesen látni, melyik ágazat milyen mértékben járult hozzá a növekedéshez. A gyorsabb növekedés többek között a lakossági fogyasztás bővülésének, ezen belül is a piaci szolgáltatások felfutásának köszönhető. Az ipar is magára talált, szeptemberben például a munkanaphatással tisztított adatok több mint 8 százalékos emelkedést mutattak, emellett az építőipar masszív bővülése is segíti a növekedést.
Az idén 3,7 százalékkal növekedhet a GDP, amiben az uniós források mellett a háztartások fogyasztása és az ipari termelés játszhat főszerepet. Szerinte jövőre 3,5 százalékos lehet a GDP-bővülés, azaz némi lassulás várható.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a KSH adatközlése enyhe negatív meglepetést okozott, bár a piaci elemzők és az ING is lefelé mutató kockázatokat jelzett. A felhasználási oldalon a fogyasztás járulhatott leginkább hozzá a növekedéshez a kiskereskedelem és a szolgáltató szektor kedvező teljesítményét látva. Meghatározó lehetett a növekedésben a beruházás is, amire az építőipar szárnyalása utal. Az ipar szerepe elhanyagolható lehetett a harmadik negyedévi GDP-növekedésben, ebből következően a nettó export sem tudott érdemben hozzájárulni a gazdaság teljesítményéhez.
Az ING várakozásai szerint az idei év utolsó negyedévében a gazdasági aktivitás tovább erősödhet, elérheti akár a 4 százalék feletti mértéket, amivel az év egészében 3,8 százalékos teljesítményt regisztrálhat a magyar gazdaság.
A CIB Bank elemzése szerint a növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az erőteljesen javuló európai konjunktúra szerepe is jelentős. A legnagyobb húzóerőt jelentő német gazdaság bővülése a harmadik negyedévben a piaci konszenzusnál gyorsabb, 2,3 százalékos volt, s az euróövezet egésze is hasonló vagy akár még nagyobb ütemben növekedhetett ebben az időszakban. A régiós versenytársak növekedési üteme a lengyel, a cseh, illetve a román esetben is meghaladta a várakozásokat.
Az idei teljes éves növekedés ezzel meghaladhatja a 3,5 százalékot, de valószínűleg nem éri el a 4 százalékos ütemet - vélekednek a CIB Bank elemzői.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
