Válságból a jóllét felé? Háztartások húzzák a gazdaság szekerét
„Míg a tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság következtében 2008 és 2012 között jelentősen csökkent a háztartások fogyasztása, azóta ez a folyamat megfordult, sőt, egyenesen a gazdasági növekedés egyik fő motorjává vált Magyarországon” – avatta be a hazai háztartások átalakuló fogyasztási és megtakarítási szokásainak részleteibe az Aegon Prémium Ügyfélklub hallgatóságát Bakos Norbert, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai tanácsadója.
Míg egy honfitársunk 2016-ban még csupán átlagosan 77 ezer forintot költött havonta szükségleteinek kielégítésére, ezen összeg mértéke a tavalyi évben már elérte 83 ezret. Az összkiadásokon belül nőtt az élelmiszerrel és lakásfenntartással, valamint a hírközléssel, technológia eszközökkel kapcsolatos költések aránya.
A KSH adatai szerint az étkezési szokásaink is átalakulnak. 2017-ben egy főre vetítve a háztartások több húst, halat, zöldségfélét és burgonyát fogyasztottak, mint tizenöt évvel korábban, miközben ezen időszak alatt a gyümölcsök, a tejtermékek, a gabonafélék fajlagos fogyasztási mennyisége csökkent.
Mennyi tartalékra van szükségem? - ITT kiszámolhatod!
Az elmúlt másfél évtizedben a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya 18 százalékról 21 százalékra növekedett. A tavalyi év folyamán a lakásfenntartási kiadások csaknem negyede gázszámlára, ötöde áramra ment el.
Az egyes háztartások kiadásainak nagysága és összetétele között jelentős különbségek fedezhetők fel. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelme alapján képzett tíz jövedelmi kategórián (jövedelmi decilisen) alapuló fogyasztási adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy míg 2016-ban a legkisebb jövedelmű, legalsó jövedelmi kategóriába tartozó család havi átlagos kiadása 420 ezer forint volt, a legmódosabbaké megközelítette a kétmilliót is. Az elmúlt tizenöt év fogyasztási adatait jelentős területi különbségek jellemzik: a rangsor élén Budapest áll a megyei nagyvárosok, majd a vidéki kistelepülések előtt, melyekben a fővárosinál jelentősen kisebb mértékű fogyasztás realizálódott. A közép-magyarországi régióban és a Nyugat-Dunántúlon szembeötlően nagyobb arányban jut keret szabadidős költésekre, kultúrára, tanulásra, mint az ország más térségeiben.
A biztosítások közül a legtöbbet az ingatlanokra kötött konstrukciókra költenek a magyarok. Az évi átlagos ingatlanbiztosításra költött összeg a 65 év feletti korcsoport esetén a legmagasabb (23 ezer forint személyenként), akik meglepő módon csak a dobogó alsó fokára fértek fel az életbiztosításokban: itt az 55-65 évesek költései a legmagasabbak, akiket a 25-54 évesek követnek. Szintén szokatlan, hogy az egészségbiztosításoknál a közepes jövedelmű háztartások költése a kiemelkedő, miközben a 25 és 54 közötti munkavállalók aktivitása e téren nem számít szokatlannak.
Az adósságfajták között továbbra is az ingatlanra felvett jelzáloghitel tarol, de bővül a fogyasztási hitelek állománya is. Lekötött betétszámlával a tavalyi statisztikák szerint a háztartások fele rendelkezik.
A gazdasági mutatók királyának aposztrofált GDP-adatokon túl a magyar gazdaság exportkitettségéről, a munkaerőpiaci helyzetről és régiós szereplésünkről is érdekes információkat osztott meg a hallgatósággal Kovács Krisztián, a KSH statisztikai tanácsadója. Beszélt a 2008-as válságot követő 2013-as pozitív fordulatról, arról, hogy az először beinduló exportvezérelt bővülés hogyan vált fokozatosan belső fogyasztás által meghatározottá, 2017-re az unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává emelve a magyart.
A 2018 első félévében regisztrált 4,7 százalékos GDP-növekedésben a KSH a termelési oldalról főként a kereskedelem, a turizmus és a szolgáltatási szektor hatását azonosította, a felhasználást tekintve a legfőbb mozgatórugó továbbra is a háztartások fogyasztásnövekedése. A kiskereskedelmi forgalom 2013 óta emelkedik, a lakásépítési kedv fokozódik, évről évre nő a minimálbér, és a munkaerő piacon szakemberhiány váltotta fel a korábbi túlkínálatot. 2018 II. negyedévében a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék, a foglalkoztatottsági ráta pedig 60 százalék feletti volt a 15-74 éves korcsoportban.
Kovács Krisztián ugyanakkor a felfelé kúszó inflációra figyelmeztetett, valamint az ország demográfiai helyzetének romlására: 2022-re tovább nő a 65 év felettiek és a 45-55 év közöttiek aránya, a 10 év alattiaké viszont csökken.
