Érdemes a megszokottnál nagyobb figyelmet fordítani a kamatlevonás-korlátozási szabályokra
2019. 03. 01. 16:30
Az év elejétől az Európai Uniós adóelkerülést célzó irányelveivel összhangban Magyarországon is változnak az alultőkésítési szabályok. Az új megközelítés miatt a kamatlevonási korlátozás azokra a cégekre is hatással lehet, amelyeknek eddig egyáltalán nem kellett foglalkozniuk ezzel, ezért célszerű a banki hitelekhez kapcsolódó költségek és ráfordítások tételes vizsgálatára az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetni.
„Amennyiben a finanszírozás bevonásához kapcsolódó ráfordításokat – mint például tanácsadói vagy ügyvédi díjak, garancia díjak – későbbi évekre történő elhatárolás nélkül egy összegben, adott évi ráfordításként számolja el a társaság, úgy a kamatlevonási korlátozás alá eső adóévi nettó finanszírozási költség túlléphet a maximálisan megengedett korláton – különösen egy nagyobb összegű finanszírozás esetén. Ezért fontos az egyszeri, illetve a nem feltétlenül kamatként elszámolt, de a finanszírozáshoz szorosan kapcsolódó költségek és ráfordítások tételes vizsgálatára az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetni” – hangsúlyozta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
Bár az új szabályokat a 2016. június 17-e előtt megkötött szerződésekre nem kötelező alkalmazni (kivéve, ha ezt követően módosították a szerződést), a társaságok választhatják, hogy az ilyen szerződéseikre is az adóévben hatályos, vagyis az új kamatlevonás-korlátozási szabályokat alkalmazzák. „A magas tőkeáttételi mutatóval rendelkező, tehát valószínűleg a korábbi alultőkésítési szabályok alá eső vállalkozások esetében érdemes megvizsgálni, hogy az egységes nyilvántartásból eredő egyszerűsödésen túl egy viszonylag kiszámítható és magasabb EBITDA esetében az új szabályok alkalmazása nem biztosít-e nagyobb nettó finanszírozási kapacitást” - mutatott rá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
Az új kamatlevonhatósági szabályok alapján meghatározott kb. 940 millió forintos abszolút korlát a magyarországi társaságok széles körét mentesíti a korlátozás alól, mivel a hazai cégek jelentős része ezt az összeget meg nem haladó finanszírozási költséget számol el évente, különösen akkor, ha nincs új hitelfelvétel, vagy refinanszírozás. „Fontos azonban észben tartani, hogy a csoportos adóalany – erre szintén január 1-jétől van lehetőség – tagjainál ezt a korlátot csoportszinten kell vizsgálni, ami az egyes tagok szintjén ennél jóval alacsonyabb korlátot, és esetlegesen adóalap-növelést eredményezhet” tette hozzá Kocsis Gabriella a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
Az Európai Unió adóelkerülést célzó irányelveivel összhangban 2019. január elsejétől az alultőkésítési szabályok koncepcionálisan változtak Magyarországon is. Az új megközelítés alapján a társaságok által elszámolt nettó finanszírozási költség – ami a kamatbevételt meghaladóan elszámolt finanszírozási költség összege – egy, az EBITDA arányában meghatározott szintjét meghaladó része minősül el nem elismert ráfordításnak a társaságiadó-alap meghatározása során.
Az új szabályrendszer alapján a hitelintézeti kölcsönre elszámolt kamatráfordítás is része az esetleges korlátozás alá eső, nettó finanszírozási költségnek, ami változás az eddigiekhez képest, ugyanis korábban a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség nem esett az alultőkésítési szabályok hatálya alá. Előfordulhat tehát, hogy a kamatlevonási korlátozás azon társaságok adózására is hatással lehet, amelyek eddig kizárólag hitelintézeti kölcsönből finanszírozták a működésüket, és így egyáltalán nem kellett foglalkozniuk az alultőkésítési szabályokkal.
A 2019. január 1-jén hatályba lépett szabályok már nem csak a kamatként elszámolt ráfordításokat célozzák, hanem minden azzal gazdasági értelemben egyenértékű ráfordítást, így például a devizában nyilvántartott kötelezettségre elszámolt árfolyamveszteséget is. A jogszabály tételesen nevesíti továbbá a finanszírozás bevonásához kapcsolódó ráfordításokat, amelyek jelentősen meg tudják növelni egy hitelfelvétel vagy refinanszírozás esetében az adott évi nettó finanszírozási költség összegét.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
„Amennyiben a finanszírozás bevonásához kapcsolódó ráfordításokat – mint például tanácsadói vagy ügyvédi díjak, garancia díjak – későbbi évekre történő elhatárolás nélkül egy összegben, adott évi ráfordításként számolja el a társaság, úgy a kamatlevonási korlátozás alá eső adóévi nettó finanszírozási költség túlléphet a maximálisan megengedett korláton – különösen egy nagyobb összegű finanszírozás esetén. Ezért fontos az egyszeri, illetve a nem feltétlenül kamatként elszámolt, de a finanszírozáshoz szorosan kapcsolódó költségek és ráfordítások tételes vizsgálatára az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetni” – hangsúlyozta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
Bár az új szabályokat a 2016. június 17-e előtt megkötött szerződésekre nem kötelező alkalmazni (kivéve, ha ezt követően módosították a szerződést), a társaságok választhatják, hogy az ilyen szerződéseikre is az adóévben hatályos, vagyis az új kamatlevonás-korlátozási szabályokat alkalmazzák. „A magas tőkeáttételi mutatóval rendelkező, tehát valószínűleg a korábbi alultőkésítési szabályok alá eső vállalkozások esetében érdemes megvizsgálni, hogy az egységes nyilvántartásból eredő egyszerűsödésen túl egy viszonylag kiszámítható és magasabb EBITDA esetében az új szabályok alkalmazása nem biztosít-e nagyobb nettó finanszírozási kapacitást” - mutatott rá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
Az új kamatlevonhatósági szabályok alapján meghatározott kb. 940 millió forintos abszolút korlát a magyarországi társaságok széles körét mentesíti a korlátozás alól, mivel a hazai cégek jelentős része ezt az összeget meg nem haladó finanszírozási költséget számol el évente, különösen akkor, ha nincs új hitelfelvétel, vagy refinanszírozás. „Fontos azonban észben tartani, hogy a csoportos adóalany – erre szintén január 1-jétől van lehetőség – tagjainál ezt a korlátot csoportszinten kell vizsgálni, ami az egyes tagok szintjén ennél jóval alacsonyabb korlátot, és esetlegesen adóalap-növelést eredményezhet” tette hozzá Kocsis Gabriella a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11,6 milliárd forintot
Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11,6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0,7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28,9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben.
5 millióan indulhatnak útnak Afganisztánból
Az afgán konfliktus miatt mintegy 5 millióan indulhatnak útnak Afganisztánból, hogy Nyugat-Európába vándoroljanak - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
Több százezer magyar vállalkozás adminisztrációs terheit csökkenti az adóhatóság az áfatervezet kiajánlásával
Az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztése és az erre épülő áfatervezet-kiajánlás az elmúlt évek legjelentősebb eredménye lehet az adózáshoz kapcsolódó digitalizáció területén. Ugyan az adóhatóság által kiajánlott tervezet nem válik automatikusan bevallássá az adózók közreműködése nélkül, mégis hatalmas segítség a vállalkozások számára – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász elemzéséből, amely arra is kitér, mikortól működhet élesben a rendszer és milyen adminisztratív kihívásokra kell megoldást találniuk a cégeknek.
Lakhatási támogatás adómentesen – a munkásszállás lehetőségei
A világjárvány gazdaságra gyakorolt hatását tekintve elmondható, hogy a munkáltatók számottevő része munkaerőhiánnyal és a munkaerő megtartás problémájával küzd. E probléma enyhítésében segíthetnek az olyan típusú juttatások, amelyek adómentesen vagy kedvezményesen nyújthatók a munkavállalók számára. Ilyen lehet többek között a munkásszállás biztosítása.
Mazars: itt a NAV útmutatója a transzferár adatbázisok használatához
Először adott ki konkrét ajánlásokat tartalmazó útmutatót Magyarországon a vállalati szintű adatokat tartalmazó transzferár adatbázisok használatához az Adóhatóság, hívja fel az érintett vállalkozások figyelmét a Mazars. A Mazars szakértői szerint előremutató, hogy a NAV – adóhatósági ellenőrzések során már több esetben kialakuló vitás helyzetek elkerülése érdekében – több évvel a szabályozás bevezetése után közreadja az általa követendő példának tartott hazai és nemzetközi adatbázis-kutatási lépéseket, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezeket továbbra is egyedileg kell mérlegelni és alkalmazni.
Hamisítványokat is árultak az Eb-n
A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Budapest négy mérkőzésnek adott otthont, ahol a játékosok és a szurkolók mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei sem tétlenkedtek. A meccsek alatt a Puskás Aréna és a hivatalos szurkolói zóna környékén a társhatóságok támogatásával foglaltak le hamis termékeket és adózatlan cigarettát.
Bővült az álláskeresőt alkalmazók adókedvezménye
2021. június 10-től bővült az álláskeresőt alkalmazók adókedvezménye. A szociális hozzájárulási adó kedvezmény a korábbi hat hónap helyett már három hónap munkanélküliség után is jár, az intézkedés 30 milliárd forintot hagy a vállalkozói szektorban - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
Így változik augusztustól a házhoz szállított ételek áfája
2021. július 31-ig érvényes az elvitelre vagy házhozszállítással értékesített étel- és alkoholmentesital-forgalomra vonatkozó kedvezményes 5%-os ÁFA-mérték. Mivel ez a tevékenység nem szolgáltatásnyújtásnak, hanem termékértékesítésnek minősül, augusztustól már újra az ÁFA-törvény szerinti 27%-os adómértéket kell rá alkalmazni. A BDO szakértői ismertették az ÁFA-kedvezmény gazdasági háttereit, illetve a kedvezmény megszűnését követő időszak kilátásait.
Mégsem lesz júliusra áfa bevallás tervezet
Úgy tűnik, hogy az e-áfa bevallásokra történő felkészülés nem csak az adózóknak, hanem az adóhatóságnak is a tervezettnél hosszabb időt igényel. Ehhez ugyanis nem csak az szükséges, hogy az adózók adatszolgáltatása legye megfelelő, hanem az adatok feldolgozásának is hibátlannak kell lennie – mondta Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.
Mediterrán adórendszerek - nyár, tenger, adómentes osztalék
A nyári hónapokban sokan másra sem tudnak gondolni, mint a napfényes tengerpartra, az ínycsiklandó mediterrán konyhára, a portugál utcák színes épületeire, a kulturális feltöltődést nyújtó városokra. Kevesen tudják azonban, hogy a közkedvelt nyaralóhelyek a turistalátványosságokon túl az adórendszereik miatt is vonzó célpont lehetnek a fizetőképes, jómódú külföldiek számára. És nem csak egy nyári kaland erejéig, hanem akár hosszabb időre is.
Esküvő után - Mi lesz közös, és mi marad különvagyon házasságkötés után
Sok a tévhit a magyarok körében arról, hogy mi számít a házastársak közös vagyonának, és mi különvagyonnak. Az emberek 60 százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha azt a másik a házasságkötés előtt alapította – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több mint 1500 választ összesítő online felméréséből. A válaszadók csaknem harmada tévesen azt gondolta, a házasság előtt szerzett vagyontárgyak minden esetben különvagyonnak számítanak, míg sokan hibásan abban a tudatban élnek, hogy 5 év együttélés után az élettársaknak élettársi vagyonjogi szerződés nélkül is keletkezhet a törvény alapján közös vagyona.
Igencsak rögös lehet az út, ha podcast adásban éri jogsérelem cégünket
Különösen nehéz helyzetben találhatja magát az a vállalat, amely egy podcast adásban hamis állítások miatt jogsérelmet szenved el. Ugyanis igencsak problémás lehet a helyreigazítás kérése, hiszen egy podcast nem minden esetben sajtótermék, így a tartalom közzététele sem minősül mindig médiaszolgáltatásnak – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Eltérés az e-áfa tervezet és a cég által számolt áfaegyenlegben: visszaélhetnek az adószámmal
A legkésőbb a nyár végéig egy régóta várt funkció lép működésbe a NAV online számla-adatszolgáltatás rendszerében (OSA): az online pénztárgép (OPG) adatai is bekerülnek a számlaadatok közé, sőt a felhasználók számára is elérhetőek, letölthetőek lesznek. A két forrás összeillesztése, az összes adat egy rendszerben való kezelése teszi lehetővé az „e-áfa” szolgáltatás megvalósítását is, ami nem más, mint a NAV által készített áfabevallási tervezet kiajánlása a cégek számára. „Ezzel a kör végleg bezárul” – emeli ki Poór Károly az adóinformatikai megoldásokat fejlesztő SDSYS Zrt. cégvezetője – „a manuális rögzítés teljesen megszűnhet, hisz elegendő csak a számla (blokk) képét beszkennelni, lefotózni, és összekapcsolni a NAV által rendelkezésre bocsátott XML adatokkal.”
Célegyenesben az áfabevallási tervezetek kiajánlása
Hamarosan indul az áfabevallási tervezetek kiajánlásának a tesztüzeme, a cél az, hogy 2022-ben már a lehető legprofesszionálisabb szolgáltatást nyújtsa az adóhivatal, olyat, amely a vállalkozásoknak az egyszerűsítés mellett érdemi költségmegtakarítást is hoz - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.
