Ha az alapok nincsenek rendben, ne akarjunk wellbeinggel foglalkozni

A kiégés, elkötelezettség hiánya a legtöbb vállalatnál előtérbe helyezte a wellbeing kérdését, miközben Csikós-Nagy Katalin, fluktuációkezelő szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője arra figyelmeztet, hogy ha egy cégnél az alapok nincsenek rendben, a jólléti programok akár kontraproduktívvá is válhatnak. A szakember Holló Ágnessel, a MITO HR vezetőjével és Szombath Krisztinával, a KPMG People Experience Team Lead-jével arról beszélgetett, hogy különböző iparágakban és céges kultúrában mitől lehet sikeres egy wellbeing stratégia. “Mit tehet még érted a HR? Bullshitek vs. valós motiváció” címmel került megrendezésre Out Of The Box HR rendezvénysorozat harmadik állomása.

Kovászos uborka befőző verseny, sütivásár, gyógymasszőr és coach - szervezettől, iparágtól, cégmérettől, de még személytől függően is nagyon széles skálán mozoghat, hogy mitől érzik jól magukat a kollégáink. De hogyan döntse el a vállalat, hogy az ő munkatársainál mi működik, vagy éppen hogyan érheti el, hogy minél többen bevonódjanak a wellbeing programokba? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a meghívott szakértők a CX-Ray, Green Fox Academy és The WorkLife Company közös rendezvényén, az Out Of The Boxon. A beszélgetést Radnai-Tóth Judit, a Talentbrand foundere és CEO-ja vezette.

Minden szakértő egyetértett abban, hogy a wellbeingnek nem elég egyetlen aspektusára fókuszálni. Holló Ágnes, a MITO-tól a szociális kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet: ha valaki úgy tud beilleszkedni egy cégbe, hogy megtalálja a hasonló érdeklődésű embereket, jobban fogja érezni magát. A MITO-nál ezt egy saját fejlesztésű rendszer is támogatja: “Már az onboarding folyamán megkérdezzük az új kollégákat, hogy miket szeretnek csinálni. Mit sportolnak, szeretnek-e sütni, milyen zenét hallgatnak. Így össze tudjuk kötni őket a hasonló érdeklődésű emberekkel, és sokkal könnyebben fognak beilleszkedni.”

Szombath Krisztina a KPMG wellbeing stratégiája kapcsán elmondta, hogy a fizikai és mentális jóllétet támogató programokra helyezik a hangsúlyt. Többek között szűrővizsgálatokat szerveznek, és minden munkatárs számára biztosítanak coaching lehetőséget is. Csikós-Nagy Katalin elismerte a coaching jótékony hatását, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy kékgalléros környezetben egészen más eszközökre van szükség. “Egy betegség vagy válás feldolgozásában például nagy segítség lehet egy vállalati pszichológus vagy egy zöld szám, amit névtelenül felhívhatnak” - említett néhány példát.

A legjobb wellbeing ötletek sokszor a munkavállalóktól jönnek

A vállalatoknak széles wellbeing eszközrendszer áll rendelkezésükre, az egyik nagy kihívást az jelenti, hogy ezek közül megtalálják azokat a programokat, amik a munkatársaik esetében valóban működnek. Szombath Krisztina elmondása szerint a KPMG-nél ezen a területen is adat alapon hoznak döntést, a programok indítása előtt és után is készítenek mérést. “Már az ötletelési szakaszban igyekszünk bevonni a munkatársakat, hogy lássuk, egy-egy speciális területen milyen szolgáltatásokat vennének igénybe. A HR is kitalálhat valamit, de hogy végül mi fog működni, az az egyénektől függ.” Csikós-Nagy Katalin a mérés nyomán bevezetett programokra egy nagyon izgalmas példát hozott: “Az egyik ügyfelünknél egy felmérés során kimutatták, hogy a betegségek 60-70 százaléka izületi problémákból adódik, ezért a dolgozók munkaidőben is igénybe vehetnek gerinctornát vagy gyógymasszőrt, és a sorról is kijöhetnek.”

A MITO gyakorlata kapcsán Holló Ágnes elmesélte, hogy nagyon sok alulról jövő kezdeményezés van, mint a kovászos uborka befőző verseny, a parasztreggeli vagy éppen a MITO gólyatábor. Ezeket jellemzően a program gazdája szervezi meg, a HR csapat az operatív feladatokban segít, illetve pénzt ad a megvalósításra.

Csikós-Nagy Katalin arra is rámutatott, hogy egy rosszul választott wellbeing program kifejezetten káros is lehet. “Nagyon fontos figyelembe venni, hogy az adott vállalat hol tart, mi fáj a munkavállalóknak. Ha átlag alatt van a bérezés, akkor ne akarjunk wellbeinggel foglalkozni. Ha az alapok rendben vannak, akkor vezessünk be programokat, akkor már nagyon fogják értékelni.”

A középvezetők bevonása kulcsfontosságú

A wellbeing programok sikere sokszor a kommunikáción dől el. A HR-Evolution ügyvezetője szerint a megfelelő csatornák megválasztása mellett termelővállalatoknál nagyon fontos, hogy a középvezetőket is vonjuk be, az ő nyelvükön fogalmazzuk meg a kommunikációt. Egy 1800 fős gyár példáján mutatta be ennek fontosságát. “A dolgozók számára sütiversenyt hirdettek, és 10 nappal a verseny előtt mindössze 10 jelentkező volt. Átalakítottuk a kommunikációt: egyszerűsítettük a nyelvezetet, plakátokat helyeztünk ki a WC ajtók belsejére, a büfében jól látható helyre kitettük a nyereményt. A középvezetők bevonására pedig külön versenyt hirdettünk: a legtöbb pályázót állító vezető a csapatával együtt egy pizzázást nyert. Végül 71 pályázó és több mint 500 szavazat érkezett, ráadásul beindult egy közösséget erősítő folyamat, azóta több hasonló program is elindult.”

A szervezeten belüli tudást is érdemes hasznosítani

A szakértők szerint wellbeing kezdeményezések indítására ugyan bármennyi pénzt el lehet költeni, de sok olyan program van, ami minimális költségből, vagy akár önfinanszírozással megvalósítható. A MITO-nál például  a kollégák egész évben igénybe vehetnek masszázst vagy gerinctornát, de a cég évente csak 1-2 alkalmat finanszíroz. Szombath Krisztina szerint a cégen belüli tudás hasznosítása is jó lehetőség a költségmegtakarításra. “Sok olyan munkatársunk van, akik a szabadidejükben elvégeztek valamilyen képzést, például van végzett pszichológusunk, de a coaching lehetőség is így érhető el minden munkatársunk számára.” Csikós-Nagy Katalin szerint a házon belüli sportcsapatok is ide sorolhatók, a HR-Evolution tavaly fluktuáció kutatása szerint ráadásul a csapat a legerősebb megtartó erő. “A fizikai munkavállalóknál még a törődést hangsúlyoznám ki: ha a vezetők törődnek a munkavállalókkal, az nekik kincset ér.”


KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?

Hozzászólások

Megmaradhat a home office és a csökkentett munkaidő a kkv-k körében

A gazdaság részleges újraéledésével a cégek várakozásai is javultak az idei évre, ugyanis a K&H júniusi felmérése alapján a hazai kis- és középvállalkozások közel fele optimista saját helyzetét tekintve. Mivel a vírus miatt bevezetett intézkedések – mint például a csökkentett munkaidő és a home office – sok vállalkozás esetében hatékonynak bizonyultak, így ezek megmaradhatnak a jövőben is.
2020. 08. 08. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Mennyire volt jellemző a home office a veszélyhelyzet idején?

A veszélyhelyzet idején a magyarországi cégek 33 százalékánál az alkalmazottak heti 5 napot dolgoztak otthonról, 16 százalékuknál 3-4 napos, 7 százalékuknál pedig 1-2 napos távoli munkavégzést rendeltek el; minél nagyobb egy cég, annál magasabb volt a folyamatos távmunka aránya - derül ki a Profession.hu felméréséből, amit csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
2020. 08. 07. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A cégeknek és a fiataloknak is megéri: egyre több gyakornokot foglalkoztatnak diákszövetkezeten keresztül

A klasszikus diákmunka és a diploma előtti – gyakran kötelező – szakmai gyakorlat hosszú időn keresztül két külön fogalomnak számított. Míg a tipikus diákmunkára diákszövetkezeteken keresztül jelentkeztek a fiatalok, addig szakmai gyakorlati helyet jellemzően maguknak kerestek a képzés végéhez közeledve, a cégek pedig egyedi munkaszerződéssel foglalkoztatták őket. Ez a modell az elmúlt időben megváltozott: egyre több vállalat és diák ismeri fel, hogy gyakornoki munka is vállalható diákszövetkezeten keresztül, sőt ez mindkét félnek megéri.
2020. 08. 06. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Megkapták a pedagógusok az emelt bért

Július 1-től 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére, az iskolaigazgatók és helyetteseik pedig vezetői pótlékemelésben részesültek. A megemelt bérek augusztus első napjaiban megérkeztek a pedagógusok bankszámláira - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke csütörtökön az MTI-vel.
2020. 08. 06. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Vírusállóbbak voltak a gyakornoki pozíciók, mint a klasszikus diákmunka

A klasszikus diákmunka és a diploma előtti – gyakran kötelező – szakmai gyakorlat hosszú időn keresztül két külön fogalomnak számított. Míg a tipikus diákmunkára diákszövetkezeteken keresztül jelentkeztek a fiatalok, addig szakmai gyakorlati helyet jellemzően maguknak kerestek a képzés végéhez közeledve, a cégek pedig egyedi munkaszerződéssel foglalkoztatták őket. Ez a modell az elmúlt időben megváltozott: egyre több vállalat és diák ismeri fel, hogy gyakornoki munka is vállalható diákszövetkezeten keresztül, sőt ez mindkét félnek megéri.
2020. 08. 05. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Munka nélkül már nincs tanulás?

Az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkent idén a felsőoktatásba jelentkezők száma. Országosan a 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an szerettek volna bekerülni. A felvételizők 74 százaléka örülhetett idén, tavaly ugyanez az arány 70 százalék volt. Végül 55 521 diáknak nem kell fizetnie a tanulásért, a költségeket esetükben az állam állja, míg 12 591 elsőéves hallgató költségtérítéses képzésre nyert felvételt.
2020. 08. 05. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

25 ezer fővel csökkent az álláskeresők száma

A június közepi mélypontot követően augusztus első napjaira közel 25 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, ami egyértelműen jelzi, hogy kedvező fordulat megy végbe a munkaerőpiacon - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára keddi közleményében.
2020. 08. 04. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Így változnak az átlagkeresetek - ábrán mutatjuk!

teljes munkaidőben foglalkoztatottak; havi nettó átlagkereset; költségvetés és a versenyszféra; forint/hó
2020. 08. 02. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

390 ezer a bruttó átlagkereset Magyarországon - De hol?

Májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 ezer 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2020. 08. 02. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nem a bérek csökkentésével reagáltak a vállalkozások a járványhelyzetre

Nem a bérek csökkentésével reagáltak a vállalkozások a járványhelyzetre, de az adatokat óvatosan kell kezelni, mert a létszámváltozás révén az alacsonyabb keresetűek súlya csökken, ami felfelé tolja az átlagot - vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb bérstatisztikáját kommentálva.
2020. 07. 31. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Szabadság járványügyi helyzetben - Milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalóknak?

Az elkövetkező hetekben számos munkavállaló megy szabadságra, és lesznek közöttük, akik ezt az időt külföldön fogják eltölteni. 2020. július 15-től a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra menő munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is.
2020. 07. 31. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

5 tipp, hogy könnyen összeegyeztesd a munkát a nyaralással

Sokunk számára okoz fejtörést, hogyan tudnánk anélkül élvezni a nyaralást, hogy közben a munkánkon töprengünk? Megéri-e egy-két hétre elengedni a gyeplőt, hogy a tengerparton hátradőlve átadjuk magunkat az élménynek? Vagy inkább érdemes ilyenkor is rápillantani az e-mailekre? Soós Dávid sorozatvállalkozót és üzleti mentort kérdeztük, milyen az ideális időbeosztás a nyaralás alatt.
2020. 07. 31. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Adókedvezmény betanított munkásokra

Évek óta igénybe vehetnek a vállalatok adókedvezményt a szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után. Rengeteg felső-és HR vezető nincsen tisztában ezzel a lehetőséggel, pedig ezzel akár több tízmillió forintot is spórolhatnának. Sőt, az adókedvezmény akár visszamenőlegesen is igényelhető. – véli a Niveus Consulting Group.
2020. 07. 29. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Koronavírus: elsősorban a fizikai dolgozóknak maradt kevesebb szabadsága az idei nyárra

A koronavírus miatti leállások következményeként mind márciusban, mind áprilisban a szokásos napok dupláját töltötték szabadságon a fizikai dolgozók – derül ki a Trenkwalder kimutatásából. A BDO Magyarország a második félév bizonytalan járványügyi helyzete miatt arra számít, hogy év végéig további számos munkahelyen vezetik majd be a munkaidőkeretet.
2020. 07. 29. 04:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Nem is rossz Amerikában munkanélkülinek lenni

Napvilágot látott a republikánusok újabb fiskális stimulusának tervezete. Ebben heti 200 dollárra csökkentenék az eddigi addicionális 600 dolláros munkanélküli segélyt, de csak onnantól kezdve, hogy az egyes államok meg tudják oldani azt, hogy egy bizonyos plafonig a korábbi fizetések 70%-át ki tudják fizetni segély formájában az elbocsátott munkavállalók számára.
2020. 07. 28. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Tömegével váltottak karriert az emberek a COVID-19 miatt

Azt eddig is sejthettük, hogy a járványidőszak sokak megélhetését megnehezítette, esetleg teljesen el is lehetetlenítette. Az mégis meglepetésként érinthet bennünket, hogy még a negyvenesek közt is rengetegen döntöttek a szakmaváltás mellett - derül ki a joszaki.hu felméréséből. A dolgozó magyarok többségének nincsenek megtakarításai, mégis derűlátók a jövőt illetően.
2020. 07. 24. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

KATA: Újra a NAV célkeresztjébe kerülhet a bújtatott munkaviszony

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályai a visszaélések elkerülése érdekében a közelmúltban módosultak. A döntés előjele annak, hogy Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövőben kiemelt figyelmet fog fordítani a bújtatott munkaviszony elleni harcra – hívja fel a figyelmet az EY. A társaságoknak érdemes megvizsgálni a katás partnereik kapcsán felmerülő kockázatokat, mielőtt az ellenőrök kopogtatnak.
2020. 07. 23. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Jóval motiváltabban dolgozunk a válság hatására és az állásunkat is jobban féltjük

Bár a koronavírus-járvány miatti egészségügyi vészhelyzet alaposan megrendítette a már hosszabb ideje stabil hazai munkaerőpiacot, a munkavállalók körében továbbra is részben optimista hangulat uralkodik. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy a vírus okozta válság hatására hirtelen megugró munkahely megtartása iránti motiváció, valamint a saját állás, illetve a munkahely stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése miatt megfordulni látszik a korábbi évek munkaerő-piaci trendje, azaz egy kínálat által meghatározott irány felé indulhat az álláspiac, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
2020. 07. 22. 10:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma

Ötödik hete csökken a regisztrált álláskeresők száma a munkahelyteremtő bértámogatási program eredményeképpen, amely csaknem 38 900 új munkahely létrejöttéhez járul hozzá - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, a Gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásának előrehaladását ismertetve.
2020. 07. 20. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Rugalmasabb lesz a távmunka szabályozása

A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését, ami a munkáltatók és munkavállalók érdeke is - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca hétfői közleménye szerint.
2020. 07. 20. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások: