Szlovénia megnöveli a védelmi célú kiadásait
A dokumentum szerint Ljubljana évente 43 millió euróval növeli a kiadásokat, míg a teljes összeg 2023-ig el nem éri a 697 millió eurót, azaz a GDP 1,11 százalékát. Ez része annak a 2025-ig érvényes tervnek, amelyet a szlovén védelmi erők fejlesztésére és felszerelésük javítására készítettek.
Szlovénia 2004-ben lépett be a NATO-ba. A kormány éves szinten a GDP kevesebb mint egy százalékát fordította eddig a hadseregre. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a GDP két százalékát.
A szlovén védelmi politika középtávon a védelmi érdekek megvalósítására helyezi a hangsúlyt. Célja a kétoldalú és többoldalú együttműködés erősítése az ENSZ, a NATO, az Európai Unió (EU), valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), továbbá a szövetséges-, baráti- és partnerországok között. Ezenfelül támogatja a nemzetközi szervezetek erőfeszítéseit a béke és a stabilitás fenntartására és megőrzésére. Szlovénia a jövőben is részt kíván venni a béketámogató műveletekben Délkelet-Európában, és az uniós védelmi együttműködésben (PESCO) - olvasható a kormány által kiadott közleményben.
A kabinet februárban felmentette a hadsereg vezérkari főnökét és helyettesét, miután a 800 fős szlovén NATO-zászlóalj a harckészültségi ellenőrzés (CREVAL) során nem felelt meg az elvárásoknak. Sajtóhírek szerint a katonáknak nem volt megfelelő felszerelésük és felkészültségben sem jeleskedtek. Szakértők szerint a hadsereg állapota miatt az is kétségessé vált, hogy a jövőben részt vehet-e béketámogató műveletekben, például Koszovóban, ahol a legnagyobb szlovén kontingens teljesít külföldi szolgálatot.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor