Teret nyert az online média az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tájékozódásban
A Médiatanács elfogadta és közzétette az országgyűlési választással kapcsolatos hírek, eredmények és a pártkampányok ismeretéről a választások másnapján telefonon felvett adatokra épülő reprezentatív kutatás eredményeit – hasonlóan már három korábbi parlamenti választáshoz. A Médiatanács megbízásából közvélemény-kutatók Budapesten 400 főt és idén először vidéken további 600 főt kérdeztek meg.
A választópolgárok 86 százaléka a választások estéjén követte a híreket, a választások utáni hétfőn pedig a megkérdezettek 90 százaléka tudta, hogy a Fidesz–KDNP nyerte a választást. Ekkor a második helyezett, a Jobbik kilétét a válaszadók háromnegyede találta el, a harmadik helyezett MSZP–Párbeszédet 58 százalékuk adta meg helyesen. A politikatudományban jól ismert utánfutóhatás, azaz a győzteshez húzás erőteljesen jelentkezett: a szavazás másnapján a megkérdezettek 60,3 százaléka mondta azt, hogy a győztes pártra voksolt, miközben a Fidesz–KDNP választási eredménye 47,4 százalék lett. A válaszadók 62 százaléka beszélte meg valakivel a választási eredményeket, és jellemzően minél kisebb településen él valaki, annál kisebb arányban, valamint a választás témája pedig tipikusan csak családi körben volt publikus.
Megmutatkozott, hogy a televízió súlya még mindig domináns a választási eredmények közvetítésében, de erősödőben van az internet: 73 százalék volt azok aránya, akik a televízióból vagy a rádióból értesültek a választási eredményekről, 18 százalék viszont már elsősorban az internetről tájékozódott (Budapesten ez 22 százalék), míg 2006-ban a fővárosi adatok alapján az elektronikus médiát még 84 százalék jelölte meg, addig az internetet mindössze 5 százalék. A tájékozódásra a megkérdezettek 55 százaléka több információforrást is használt, közülük 91 százalék a televíziót, 49 százalékuk az internetet is.
A választásról a televízióból értesülő nézők között az M1 vezető szerepe csökkent – főleg a fővárosban –, idén országosan 32 százalékuk választotta. A budapesti választópolgárok egyre inkább a kereskedelmi hírcsatornákhoz pártoltak át: 21 százalékuk az ATV-re, 15 százalékuk a Hír TV-re kapcsolt, miközben a hírcsatornákat együttvéve is még csak 9 százalék nézte 2006-ban. A két országos kereskedelmi tévé idén gyengén teljesített: az RTL Klub a nézők 11 százalékát, a TV2 8 százalékukat tudhatta magáénak. A webes tájékozódásban kiemelkedik az Index – az online hírfogyasztók 37 százalékát szerezte meg országosan, a városokban arányaiban még többet –, amit a Facebook (18 százalék) és a választási iroda honlapja (11 százalék) követ. A hírportálok között második helyre, 8 százalékkal a 24.hu, harmadik helyre, 6 százalékkal az Origo került.
A felmérés szerint a pártok választási hirdetéseit idén már csupán a fővárosiak 69 százaléka hallotta, illetve látta a televízióban, ami 2006-ban még 93 százalék volt, de országosan még mindig ez a vezető politikai hirdetési forma. Idén felértékelődtek az utcai hirdetések, óriásplakátok, amelyek második helyezettként a felnőttek 59 százalékát érték el, sőt, a 30 év alatti felnőtteknél ez bizonyult a leghatékonyabb hirdetési formának, a tévét és az internetet is megelőzve. A társadalom egészét nézve az internet a harmadik legfontosabb kommunikációs eszköz (35 százalék) – a 30-49-es korosztályban ugyanakkor az első –, megelőzve a rádiót (29 százalék), illetve a nyomtatott sajtót is (17 százalék). A legtöbb embert a Fidesz–KDNP reklámjai érték el: négy emberből három úgy emlékezett, hogy látott vagy hallott a választás előtt velük kapcsolatos reklámot, a Jobbik, illetve az MSZP–Párbeszéd hirdetéseire pedig nagyjából minden második megkérdezett emlékezett. Konkrét választási szlogent azonban csak a válaszadók 37 százaléka tudott felidézni – Budapesten 41 százalék –, miközben ez a szám 2006-ban a fővárosban még közel kétszer ennyi, 79 százalék volt.
Újabb öt tévéfilm készülhet 600 millió forint támogatással
A televíziófilmek gyártását célzó Fehér György-pályázaton idén is öt alkotást támogat a Médiatanács összesen 600 millió forinttal. Két regényfeldolgozást láthatunk majd: Móricz Zsigmond azonos című kisregényét, a Házasságtörést viszi filmre Vitézy László, mely a Trianon utáni Magyarországon élő kishivatalnok vívódásáról szól, míg Dombrovszky Linda Szabó Magda Pilátus című regényét dolgozza fel, egy idős anya és a róla anyagilag gondoskodó, de rideg lánya történetéről. Két történelmi film is várható: A mayerlingi rejtély című filmben Pajer Róbert rendező Habsburg Rudolf herceg 1889-es halálának titokzatos körülményeit járja körbe, Novák Tamás pedig A halálügyészben az 1956-os események utáni megtorlás egyik kiemelt, győri perét állítja filmje középpontjába egy frissen végzett ügyész, Grátz Endre igaz történetén keresztül. Miklauzic Bence Nino bárkája című alkotása mai környezetben, egy olyan vendéglőben játszódik majd, ahol megváltozott munkaképességű emberekkel együtt dolgozik egy simlis, de szerethető főnök. A filmeknek a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően 2019. június 30-ig kell elkészülniük, és azokat jövő év végéig mutatják majd be a közmédia csatornái.
Huszonöt rádiós hír-, szolgáltató- és magazinműsor egy évi támogatása
A testület a Magyar Média Mecenatúra Program keretében rendszeresen jelentkező rádiós műsorok egyéves gyártásának támogatására meghirdetett idei pályázat első fordulójában összesen 73,9 millió forintot ítélt oda 22 helyi illetve körzeti rádió 25 hír-, szolgáltató vagy tematikus magazinműsorának készítésére. A támogatott kereskedelmi rádiók között van a kiskőrösiKunság Rádió, a fehérgyarmati székhelyű Rádió Som, a Rádió Most Kaposvár két műsorral, a miskolci Rádió M, a gyöngyösi FM7 Rádió, a Tamási Rádió és három – a zalaegerszegi, a pécsi és a békéscsabai – frekvenciával a budapesti székhelyű Rádió 1. A közösségi rádiók közül támogatja a testület a miskolci Csillagpont Rádiót és a szintén miskolci székhelyű Európa Rádiót a sátoraljaújhelyi és a debreceni frekvenciához köthető két pályázatával, a szentgotthárdi székhelyű Radio Monostert, illetve a fővárosból a Mária Rádiót két műsorral, a Magyar Katolikus Rádiót, az InfoRádiót, a Klubrádiót és a Trend FM-et két műsorral. A kisközösségi állomások közül támogatásban részesül a Rádió Törökszentmiklós, a nyíregyházi Mustár Rádió, a székesfehérvári Alpha Rádió és a szombathelyi Credo Rádió.
Rádiós jogosultságokkal kapcsolatos döntések
A Médiatanács elfogadta és honlapján közzétette a Kecel 99,6 MHz-es helyi kereskedelmi rádiós frekvenciára szóló pályázati felhívás tervezetét, a frekvenciát jelenleg használó Gong Rádió Kft. jogosultsága ugyanis hónapokon belül – 12 év után – lejár. Hozzájárult a testület ahhoz, hogy a kisközösségi Kontakt Rádió ezentúl Broadway Rádió néven folytassa szolgáltatását a Budapest 87,6 MHz-es frekvencián, Terézváros környezetében. A tanács továbbá tudomásul vette és a hatósági szerződésekben átvezeti azt a – médiatörvény alapján kötelező – bejelentést, amely a kiskunmajsai és a kiskunfélegyházai Sirius Rádió médiaszolgáltatójának cégadatváltozásairól szól, eszerint a Félegyházi Hírlap Kft. egyedüli új tulajdonosa a Radio Plus Kft.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
