A végrehajtói kamara szerint tisztázásra szorul még a devizahiteles törvény néhány rendelkezése
Császti Ferenc az MTI-nek kifejtette: nem egyértelmű például azok helyzete, akik devizában vettek fel hitelt és devizában is törlesztettek, a kamara ebben a kérdésben a szakminisztérium állásfoglalására vár. Hozzátette, hogy a törvény nem vonatkozik a kereskedelmi célú hitelekre és a vállalakozói hitel felvételekor tett kezességvállalásokra sem, függetlenül attól, hogy deviza-, vagy forintalapú hitelekről van szó. Császti Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy a törvény nem azt jelenti, hogy megszűnnének a felvett hitelekből adódó adósi kötelezettségek.
A jogszabály minden 2004. május 1. után felvett hitelt érint, ha a pénzintézet, amely a hitelt folyósította Magyarországon van bejegyezve, és itt legalább fiókteleppel, vagy telephellyel rendelkezik. Ez utóbbit azért fontos hangsúlyozni az alelnök szerint, mert Nyugat-Magyarországon nagyon sokan vettek fel úgy hitelt, hogy átmentek Ausztriába szerződést kötni. Ők az osztrák jog alá tartozó banktól vettek fel pénzt, így a most meghozott magyar törvény, ami a végrehajtásokat pillanatnyilag felfüggeszti, rájuk nem vonatkozik.
A többieknél a törvény értelmében most "szünetelnek" a konkrét végrehajtási cselekmények, ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy ettől a kamatok még folyamatosan ráterhelődnek a tőketartozásra - jegyezte meg. Császti Ferenc megerősítette azt is: az érintettek, akinek a hitelszerződése az új törvény hatálya alá esik, kérhetik a végrehajtótól, hogy állítsa le fizetése letiltására elrendelt végrehajtást. Ennek a végrehajtó mérlegelés nélkül eleget tesz - szögezte le. A törvény hatálybalépése előtt a végrehajtó által értékesített ingatlanokkal kapcsolatban lefolytatható a jogorvoslati eljárás.
Ezeket az ingatlanokat kiüríttetni és birtokba adni is lehet. Viszont ha lakóingatlanról van szó, belép a kilakoltatási moratórium. Az ilyen ingatlannál várni kell a birtokbaadással addig, míg a moratóriumot fel nem oldják. "Ugyanakkor fontos tudni azt, hogy a törvény nem akadályozza meg az adóst, tartozása kifizetésében, azaz, ha akarja, el tudja adni az adós az ingatlanát, miután kiegyenlítette a tartozást" - mondta az alelnök. Lehetőség van bírósági felülvizsgálatra, amennyiben a több százezer ügyből egy-egy esetben a végrehajtó téves jogértelmezést alkalmaz. Ezt kezdeményezheti az ügyfél a végrehajtást foganatosító bíróságnál a döntést csak a bíróság hozhatja meg - tette hozzá.
A végrehajtást kérő (hitelező) kérheti annak bírósági megállapítását, hogy szerződése nem esik most elfogadott törvény hatálya alá, mert sem az árfolyamrésre vonatkozó kikötés, sem az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó passzus nincsen benne - mondta. Ennek abban az esetben van jelentősége, ha valaki olyan forintban törlesztendő hitelre vesz, például televíziót, ami nem tartozna a törvény hatálya alá azonban ez az ügy irataiból nem derül ki. Ebben az esetben a bíróság jogosult kimondani, hogy rá ez a szabály nem vonatkozik, és a végrehajtási eljárást folytatni kell - jegyezte meg. (MTI)
