A devizahiteles történet még folytatódhat
„A probléma megoldásának elhúzódása jelzi, hogy rendkívül összetett problémáról van szó, ahol a politikai akarat, a gazdasági racionalitás, a fenntartható növekedési célok és a társadalmi költségek mérséklése egymással alapvető ellentmondásban állt. A megoldás során az eredeti várakozásokhoz képest a résztvevőket a devizahitelek megközelítőleg piaci árfolyamon történő forintosítása, a szakértőket pedig a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai felhasználásának a módja és mértéke lepte meg. Mindez előrevetíti a forint további gyengülésének az esélyét” – véli Horváth Zoltán, az Admiral Markets vezető elemzője.
A Kúria 2013. decemberében jogegységi határozatot hozott, amely nem mondta ki a devizahitelek tömeges érvénytelenségét, az árfolyamgyengülés következtében megnövekedett törlesztő részletek pedig továbbra is a hitelt felvevő banki ügyfeleket terhelték. Bár a Kúria iránymutatása az egyedi bírósági döntések esetén lett volna alkalmazható, azonban a kormányzat kérésére tavasszal az Alkotmánybíróság is állásfoglalást tett közzé, amelynek legfontosabb részlete szerint a kormány különleges esetben módosításokat hajthat végre a szerződéses jogviszonyban. Ennek megfelelően tehát a jelentős méretű devizahitel-szerződések esetében a jogalkotó a Kúria jogegységi döntésének értelmében „nagyobb méretekben” is átalakíthatja a szerződéseket, miközben azok az új Polgári Törvénykönyv alapján nem sérthetik a felek érdekeit.
A kormányzatnak a végleges devizahiteles mentőcsomag előtt meg kellett várnia a Kúria kiegészítését is, amelyet követően a pénzintézetek által végrehajtott egyoldalú kamatemelések, valamint a törlesztés során alkalmazott árfolyamrés semmisnek minősültek. Júniusban nyújtotta be a kormányzat a törvényjavaslatot, amely szerint a felszámított árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések által okozott veszteség visszajár a hiteleseknek, majd ezt követte ősszel a devizahitelek forintosításának, illetve kivezetésének a tervezete.
„A jegybanki devizatartalék bevetése és piaci árfolyamhoz közelítő forintosítás kérdőjelessé teszi a forint árfolyamának jövő évi alakulását. A forint éveken át veszített az értékéből, a lakossági hitelek részaránya viszont egyre növekedett. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bankszektort a kormányzat rendre újabb és újabb terhekkel és különadókkal sújtotta, akkor látható, hogy a mostani devizamentéssel bár lezárul egy történet, de lehet, hogy egy újabb fejezet kezdődik. Mégha jelentősen mérséklődhet is az adósok tőketartozása- és törlesztő részlete, a várt katarzis így elmarad.” – véli Horváth Zoltán.
A devizahitelesek terheinek mérséklődése akár a lakossági fogyasztás bővülésében is lecsapódhat, ez pedig a hazai növekedést is érdemben serkentheti. Ennek ellenére 2015-ben a növekedés az ideinél szerényebb ütemű lehet, miután az egyszeri hatások, így az uniós források fokozott ütemű felhasználása valamint a jegybanki hitelprogram felpörgetése elhalványul. Mindez, az Admiral Markets szerint, a forint jövőjének bizonytalanságát vetíti előre: a devziamentés utóhatásai és a hazai politika kiszámíthatatlansága mellett a geopolitikai aggodalmak ismételt felerősödése, az orosz-ukrán krízis esetleges fellángolása is rányomhatja bélyegét a forint árfolyamának az alakulására.
