Nagyjából egyforma a baloldal és a jobboldal híveinek száma
Baloldalinak a megkérdezettek 36,6 százaléka minősítette magát, míg jobboldalinak a megkérdezettek 34,8 százaléka. A politikai középhez tartozónak 21 százalék vallotta magát, 7,6 százalék pedig nem tudott vagy nem akart választani a politikai irányzatok között.
A mostanihoz hasonló egyensúly a baloldal és a jobboldal hívei között 2008-ban és 2009-ben volt. 2004-ben és 2007-ben, valamint 2010-2011-ben a jobboldaliak voltak enyhe többségben, azóta viszont emelkedik a baloldali politikai tábor híveinek aránya - mutatott rá a CVVM. Határozottan baloldalinak a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) választói, illetve a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) választóinak nagyobb része vallja magát.
A határozottan jobboldali irányultságúak alapvetően a Polgári Demokratikus Párt (ODS), valamint a TOP 09 párt választói. A kereszténydemokrata párt (KDU-CSL) és az ANO mozgalom hívei mindkét oldalon megtalálhatóak. Általában érvényes - állapították meg a szociológusok -, hogy az alacsonyabb végzettségűek nagymértékben a baloldalhoz húznak, míg a magasabb végzettségűek körében növekszik a jobboldaliak aránya.
A fiatalabb generációk körében jobboldali fölény tapasztalható, ami azonban az életkor növekedésével baloldali fölénnyé alakul át. Érdekes megállapítás, hogy Morvaország lakói között nagyobb a baloldal híveinek aránya, mint a csehek körében. Prága lakossága többségében már hagyományosan jobboldalinak minősítette magát. (MTI)