2015. 11. 30. 21:55
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) zökkenőmentes átalakításával indokolta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az adóhatóság központi hivatallá alakításáról, a tárcájához tagozódásról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását hétfőn, a Ház törvényalkotási bizottságának ülésén. Ellenzékiek bírálták, hogy a jelentős átalakítást 24 órán belül fogadhatja el az Országgyűlés.
A bizottság a hétfői ülésén az aznap benyújtott javaslat részletes vitáját még a keddi összevont vitát megelőzően folytatta le, mivel az Országgyűlés döntött annak kivételes eljárásáról. Ennek eredményeként a változtatásokról már kedd délután szavaz a Ház.
Tállai András, aki államtitkárként felel majd az adóhatóság felügyeletéért, a testület előtt elmondta: a többi közt a szervezeti és működési szabályzatokat is módosítani kell a január 1-jén életbe lépő átalakításig, ehhez elegendő idő kell.
Az átalakítás eredményeként az adóhivatal kormányhivatalból központi hivatallá alakul vissza, és a jövőben a nemzetgazdasági miniszter irányítja majd. Átalakul a NAV vezetése, amely a Nemzetgazdasági Minisztériumba kerül, figyelemmel nemzetközi tapasztalatokra - közölte.
A legjelentősebb változásnak nevezte, hogy a jelenlegi három szintről kettőre csökken az adóhivatali struktúra, miután megszűnnek a regionális főigazgatóságok, ehelyett egy központi hivatal (Központi Irányítás) és megyei igazgatóságok lesznek, utóbbiból - tekintettel a több budapesti hivatalra - összesen 23. E kettő alkotja az irányítási és a végrehajtási szintet.
Átalakul a jogorvoslati rend, létrejön a Fellebbviteli Igazgatóság, amely egységes jogértelmezést és hatósági tevékenységet biztosít. A szervezet integrációját is részletezi a változtatás, megyei szinten is integrálódnak az adó- és a vámigazgatóságok - tette hozzá.
Elmondta azt is: a vagyonátruházási illeték vagy a helyi adózással kapcsolatban is pontosításokat kezdeményezett tárcája. A kincstári monitoring rendszert is módosítják, uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt - zárta ismertetését.
A szocialista Tóth Bertalan élesen bírálta, hogy a NAV teljes átalakításával járó, mintegy 30 törvényt módosító törvényjavaslatot annak benyújtása után 24 órával már el is fogadhatja a Ház, a szerinte "Tállai Andrásról szóló törvényt pedig maga Tállai András ismerteti". Emlékeztetett: Vida lldikó az általa bírált változtatások miatt már mintegy fél éve lemondott a NAV vezetéséről, így nem érthető, miért most nyújtották be azt a 23 ezer dolgozót közvetlenül érintő változtatásokat - jelentette ki. Hozzátette: a megszűnő regionális igazgatóságokon mintegy 2400-an dolgoznak.
Felvetette: a változtatás teljesen új irányítási struktúrát eredményez, amelynek eredményeként pártpolitikus közvetlenül is hozzáférhet majd adótitoknak minősülő adatokhoz, de nyomozati jogkörrel rendelkező fegyveres szervet is irányíthat majd. Szerinte az adatvédelmi hatóság véleményét is ki kellett volna kérni.
Répássy Róbert fideszes alelnök nyomatékosította, hogy a kormány szabadon alakíthatja az államigazgatás szervezetrendszerét, mint ahogy azt is: az adóhatóságért felelős miniszter parlament előtti felelőssége is megmarad. Az államtitkár pedig a miniszternek és a miniszterelnöknek is felelősséggel tartozik, így alkotmányjogi aggály nem merülhet fel - mondta. Azt is alkotmányosnak ítélte, hogy állami vezető nyomozó hatóság felett gyakorol felügyeletet.
A jobbikos Szilágyi György szerint az adóhivatal eddig is "közigazgatási diktatúrát" valósított meg, ebbe illik az is, hogy most "közvetlen kézi irányítás alá kerül". Aggályosnak ítélte, hogy a szervezetet felügyelő államtitkár egyben képviselő is, így mentelmi joga van, vagyis szerinte fennáll a veszélye, hogy nem vonható majd felelősségre. Bírálta azt is, hogy négy helyettes államtitkár is részt vesz az irányításban, ezzel szerinte szétterítik a felelősséget, mint ahogy azt is: a Bűnügyi Főigazgatóság vezetőjét is az államtitkár nevezi ki.
Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke úgy felelt: eddig minden közvádas ügyben kiadták a az érintett képviselőt, Harangozó Tamás (MSZP) azonban Simon Miklós ügyet hozta fel példaként. Szerinte a Belügyminisztérium 1990 előtti, főcsoportfőnökségek általi működését idézi az, hogy az államtitkár gyakorolja a hivatal vezetőjének feladat- és hatáskörét, és nem csak felügyeli azt, és akár személyes szabadságot korlátozó jogköröket is kaphat egy államtitkár.
Répássy Róbert ezt azzal utasította vissza: most alkotmányos megoldásokat választanak, 1990 előtt pedig a pártállami megoldások voltak a döntők.
Tállai András a vitára úgy felelt: törvény garantálja, hogy az államtitkár, helyettesei és a miniszter adatokhoz nem férhet hozzá. Emellett az államtitkárnak semmilyen joga nincs arra, hogy a irányítsa a Bűnügyi Főigazgatóságot, a nyomozást végzőket, mivel az önálló szervezetként működik majd. Megjegyezte: adótitokhoz jelenleg is hozzáférhet közvetlenül akár a miniszter, akár az államtitkár, az azzal való visszaélés azonban bűncselekmény.
Szerinte a felelősség éppen most válik egyértelművé: a miniszter lesz a felelős. Megjegyezte: az adóhatóság irányítása az uniós országok felében tartozik a szakminisztérium alá. A négy helyettes államtitkár csak szakmai irányítást végezhet majd - ismertette -, az államtitkár pedig nem elnök, nem operatív döntéshozó lesz, csupán stratégiai döntéseket hoz majd.
A törvényalkotási bizottság jogtechnikai pontosító módosításokat fogadott el az előterjesztéshez.
(MTI)
