A kormánynak kiemelten fontos a magyar egészségügyi dolgozók helyzete

Emlékeztettek, hogy július elseje, az anyák megmentőjeként ismert magyar orvos, Semmelweis Ignác (1818-1865) születésnapja egyben a magyar egészségügy napja is. A kormány 2011-ben július elsejét munkaszüneti nappá nyilvánította az egészségügyben dolgozóknak, ami munkájuk elismerését szolgálja.
    

Mint a közleményben írták, a kormány az emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátására törekszik. Az egészségügyben a rendszerváltás óta a legnagyobb, 500 milliárd forintos fejlesztést hajtották végre az elmúlt években, országszerte újultak meg a kórházak, rendelők. A fejlesztések mellett több mint 104 milliárd forintért új gépeket, eszközöket vásároltak.
    

Az államtitkárság tájékoztatása szerint a vidéki kórházak jelentős részében ma már XXI. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek. A vidéki egészségügyi infrastruktúra és a béremelésről szóló megállapodás után a budapesti ellátórendszer megújítása következik, amely kiterjed az infrastruktúrára és az eszközállomány megújítására is. Az átalakításnál fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek, és lehetővé teszik a betegek biztonságának és elégedettségének növelését.
    

Felhívták a figyelmet arra, hogy az egészségügyi dolgozók munkája nélkülözhetetlen, éppen ezért a kormány mindent megtesz azért, hogy élet- és munkakörülményeik a következő időszakban tovább javuljanak. Ebben jelent nagyon fontos lépést a velük kötött megállapodás - tették hozzá.
    

Az egészségügyi dolgozók számíthatnak a kormányra - hangsúlyozták, hozzátéve, a polgári kormány kezdettől tárgyal az egészségügyi érdekvédelmi szervezetekkel, mert hisz abban, hogy az ágazatban lévő nehézségeket csak közösen, a tárgyalóasztalnál lehet megoldani.
    

Fontos eredménynek nevezték, hogy a 2012-2013-ban megkezdett béremelések után, amelyeknek köszönhetően 95 ezer egészségügyi dolgozó kapott béremelést, és a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27%-kal nőtt, idén januártól törvényileg garantálják az egészségügyi dolgozók mozgó bérének alapbérbe épülését.
    

Garantálják azt is - írták -, hogy idén szeptembertől többéves bérfejlesztési program indulhat el. A többlépcsős bérfejlesztésnek köszönhetően béremelésben részesülnek a szakorvosok, szakgyógyszerészek és a szakdolgozók is.
    

Felidézték: az ápolók alapbére összesen 65%-kal emelkedik, ez négy lépésben valósulhat meg: a szakdolgozók bruttó alapbére idén szeptembertől átlagosan 26,5 %-kal, 2017 novemberétől 12%-kal, 2018. novembertől 8%-kal, 2019. novembertől pedig ismét 8%-kal nő. Ez az intézkedés összesen mintegy 78 ezer dolgozót érint.
    

Kitértek arra, hogy az elmúlt években az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 300 milliárd forintot fordított a kormány, a jövő év végig pedig 100 milliárd forintot biztosít egészségügyi béremelésre.
     

Fontos célnak nevezték az alapellátás megerősítését is, megemlítve, hogy a tavalyi 10 milliárd forintos többlettámogatás után idén újabb 14 milliárd forint pluszforrást biztosítanak az egészségügyi alapellátás megerősítésére. A háziorvosok így 10 milliárd forintos, a védőnők és fogorvosok pedig 2-2 milliárd forintos többletforrásra számíthatnak. Ez az összeg a védőnőknek 30-35 ezer forintot, a fogorvosoknak 50-55 ezer forintot jelenthet havonta.