Károkat okozhat a Citynek a Brexit
Colm Kelleher, a Morgan Stanley globális befektetési bankcsoport elnöke és Rob Kapito, a világ egyik legnagyobb alapkezelője, a Blackrock vezetője a BBC rádió hírmagazinjának nyilatkozott szerdán.
Kelleher szerint a City mindenképpen megszenvedi a Brexitet, vagyis a brit távozást az EU-ból, a kérdés csak az, hogy mennyire.
Hozzátette: a brit EU-tagságról rendezett júniusi népszavazás után - amelyen a kilépést pártolók győztek szűk többséggel - a Morgan Stanley igazgatótanácsában azonnal felmerült a kérdés, hogy a cégnek érdemes-e még befektetnie Londonban.
A Morgan Stanley elnöke szerint a ház egyes üzleti tevékenységeit át kell majd telepíteni Londonból a kontinensre, ha nem születik megállapodás a "passporting" jogokról, vagyis az EU kontinentális piacaira, főleg az euróövezeti piacokra bejárást biztosító szolgáltatási engedélyekről a Brexit-tárgyalásokon.
Kelleher szerint a brit kilépés hátráltatja a tőkepiaci unió megteremtését célzó erőfeszítéseket is. Az Európai Bizottság e kezdeményezésének célja az, hogy az európai vállalatok és az infrastruktúra-beruházások finanszírozásában jóval nagyobb szerepet kapjanak a tőkepiacok.
A Morgan Stanley elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kontinentális piacokon e hitelfinanszírozási tevékenységek 80 százalékát még mindig a bankok végzik.
Rob Capito, a Blackrok elnöke - akinek cége csaknem ötezer milliárd dollár befektetői tőkét kezel - a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy van olyan pénzügyi szolgáltató cég a Cityben, amely ne kezdett volna máris ingatlanok után nézni Nagy-Britannián kívül, arra az esetre, ha tevékenységük jelentős részét el kell vinniük Londonból.
Capito szerint a Cityben jelenleg mindenki azt számolgatja, hogy a Brexitnek milyen adózási és befektetési következményei lesznek.
A Blackrock vezetője kijelentette: véleménye szerint a brit választók az EU-tagságról tartott népszavazás előtt nem kaptak elégséges tényszerű tájékoztatást a Brexit "nem szándékolt járulékos következményeiről, márpedig e következmények igen jelentősek lesznek, és mindenkit érintenek az Egyesült Királyságban".
A passporting-jogok elveszítésének kockázataira a brit parlament és nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet.
A londoni alsóház pénzügyi bizottságának e héten ismertetett jelentése szerint 5476 nagy-britanniai székhelyű pénzügyi szolgáltató csoportnak összesen csaknem 340 ezer aktív "passporting" engedélye van jelenleg arra, hogy az EU más gazdaságaiban is kínálhassa szolgáltatásait.
A szakbizottság szerint ezekből az adatokból már le lehet vonni az első következtetéseket arra, hogy milyen hatással járna a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorra, ha Nagy-Britannia nem férne hozzá teljes mértékben az EU egységes piacához, miután kilépett az unióból.
A világ egyik legnagyobb munkapiaci szolgáltató csoportja, a ManpowerGroup új negyedéves felmérésében megállapította, hogy a City vállalatvezetőinek körében különösen jelentős mértékben gyengült a foglalkoztatási kilátások megítélése a népszavazás óta.
A Manpower szakértői szerint a Londonban megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek legfőbb aggálya az, hogy a City bankjai megtarthatják-e a passporting-jogokat Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után is, és a citybeli pénzügyi cégek munkaerő-toborzási hajlandóságának gyengülése azt tükrözi, hogy a szektor borúlátóan ítéli meg e jogok megtarthatóságának esélyeit.
A Manpower hangsúlyozta, hogy a londoni City két legnagyobb kontinentális riválisa, Párizs és Frankfurt máris "udvarol" a City nagy cégeinek.
A felmérés adatai szerint a dublini pénzügyi szolgáltatási állásokra Londonból beadott jelentkezések száma 800 százalékkal ugrott meg a népszavazás óta.
