Így lehetne még több útdíj bírságot megelőzni

A HU-GO megtett úttal arányos útdíjfizetési rendszer 2013. július 1-jei bevezetése óta az elektronikus útdíjfizetésre használt OBU (On Board Unit) fedélzeti eszközök száma folyamatosan gyarapodik, és eközben, a fuvarozók tudatosságának bizonyítékaként, a rendelkezésre álló egyenlegek is növekednek: a NÚSZ 2016. októberi számításai szerint már mintegy 5,3 milliárd forintos letéti egyenlegről beszélhetünk. A mára jócskán megnövekedett és lassuló ütemben, de még mindig növekedő volumen miatt a felhasználók folyamatos, ám változó intenzitású ellenőrzésnek vannak kitéve.

A NÚSZ épp a jogkövető fuvarozók védelméért hozta létre a HU-GO bírságriasztási funkcióját, ami 30 perces adatkiesés (vagyis a központi ellenőrzési rendszer által detektált, vélelmezett vagy megállapított jogosulatlan úthasználat) esetén értesítést küld a felhasználónak. A felhasználó pedig, amennyiben figyelemmel kíséri a rendszer jelzéseit, a bírságot is jó eséllyel elkerülheti. A tudatosságot illetően azonban még lenne hova fejlődni, miként azt az egyik útdíjbevallási közreműködő saját piaci tapasztalatai és adatai is alátámasztják.

„Jelenleg százmilliós nagyságrendű szakaszjegyeket közvetítünk, és több mint 35 ezer OBU-eszköz közreműködésében nyújtunk szolgáltatást. Ezek közül mi úgy látjuk, hogy csupán a készülékek alig több mint felénél, 54%-ban van aktiválva a bírságriasztási funkció. Ha ügyfelekre bontjuk, még tanulságosabb a kép: a cégek csupán 31,7%-a, azaz a több OBU-t igénybe vevő, nagyobb flottát üzemeltető vállalatok élnek ezzel a lehetőséggel. Az egy-két OBU-t használók körében még sajnos sokan nem figyelnek erre, holott egy esetleges útdíj bírság a kisebb társaságokat sokkal érzékenyebben érintheti” – emelte ki Farkas Károly, az útdíjbevallási közreműködő i-Cell Kft. operatív igazgatója.

Mekkora a bírság ha matrica nélkül használod az autópályát? ITT megtudhatod!

Az i-Cell Kft-n keresztül futó, százmilliós nagyságrendű szakaszjegyek esetében eddig kevesebb, mint 1%-os arányban keresték meg a vállalatot büntetési eljárás megindítása miatt.
A megkeresések közül:

⦁    74,5%-ban valamilyen eszközhasználati hiba történt, vagyis az eszköz jelezte a hibát/problémát, amit azonban az üzemeltető vagy gépkocsivezető nem kezelt időben, illetve nem vette figyelembe a készülék jelzéseit. (Hiszen az is jelzés, ha a készülék egyáltalán nem világít.)
⦁    6,5%-ban HU-GO adatregisztrációs probléma (rendszám, ID azonosító stb.) jelentkezett.
⦁    19%-ban pedig volt szakaszjegy, de az ugrásból vagy menetillesztésből történt hiba miatt mégis eljárást indítottak, a büntetést viszont később elengedték.

„Az eszközhasználati hibák közelebbi megvizsgálásakor azt láttuk, hogy az esetek 55%-ában a felhasználók kikapcsolt készülékkel közlekedtek, 30%-ban tartósan fennálló GSM csatlakozási probléma történt, csaknem 10%-ban pedig nem rendesen adminisztrált, a rendszerről lekapcsolt vagy lecsatlakozott készülék okozta a kellemetlenséget. A fuvarozók önhibáján kívüli vis maior esetek, mint amilyen a készülék- és tápellátási hiba, vagy például a nem kielégítő GPS-jel, csupán az esetek megközelítőleg 5%-ában eredményeztek büntetési eljárást. Vagyis a mi szemszögünkből kijelenthető, hogy nagyobb odafigyeléssel és tudatossággal a bírságolások túlnyomó része is megelőzhető lenne” – tette hozzá Farkas Károly.