A BREXIT és a vámháború hatása a magyar gazdaságra, üzleti kapcsolatokra
Az EU-ból való hivatalos kilépési határidőig, október 31-ig, már nem sok idő maradt a tárgyalási pontok megvitatására, ami azt is jelentheti, hogy az angolok megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból, ami természetesen az Uniós tagállamoknak kedvezőbb feltételeket szab. Ami a témát érintőleg fontos számunkra, Uniós tagállamokra nézve, vagy akár vállalkozói és befektetői szemmel vizsgálva, hogy a vámunió milyen formában marad fenn, és a határok módosítása miben változtatja az import-export árukra kivetett vámokat.
A vészhelyzeti vámuniós megoldás mind az EU és Írország számára is biztosítja, hogy továbbra is azonos szabályrendszer vonatkozna az északír és az írországi területekre, védve az EU közös belső piacát, így a kereskedelempolitikában nem kellene külön ellenőrző pontokat felállítani a határokon. A vészhelyzeti vámunióból az Egyesült Királyság egyoldalúan nem léphetne ki az EU engedélye nélkül. Jelen pillanatban nincsen időkorláthoz kötve, hogy meddig maradna érvényben ez a vámunió, így az Egyesült Királyság képtelen lenne önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni a világ többi részével, ami kisebb kockázat a vállalkozók külföldre exportált vámadójára. Ez azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy az export-import ügyletek akadozásából, az adminisztratív akadályok miatt dráguló ellátás következtében, a pénzügyi piaci jogosultságok sérülhetnek, és súlyos következményei lehetnek a gazdaságra, különösen az autóipari, az élelmiszeripari és a vegyipari cégekre.
A vámháború nincs jó hatással az európai és hazai kereskedelemre hosszútávon. Az Egyesült Államok júniusban bejelentette, hogy nem ad további mentességet az Európai Uniónak az acél és alumínium importjára kiszabott 25, illetve 10 százalékos védővámok hatálya alól. Az Európai Bizottság a WTO-hoz fordult az amerikai védővámok miatt, illetve még korábban vizsgálatot indított annak felderítésére, szükségesek-e intézkedések annak érdekében, hogy megvédjék az unió piacát az amerikai lépés nyomán nagy mennyiségben átirányított acéltól és alumíniumtól.
Az EU júliusban hatályba léptetette válaszintézkedéseit az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra. A tervezett lépések keretében első körben mintegy 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben vezetnek be 25 százalékos importvámot. A bevezetendő intézkedések nemcsak a magyar, de az összes EU-tagállam munkavállalóira kedvezőtlen hatással lesznek.
Az intézkedések közvetett hatásait is kell nézni, azt, hogy a franciák, osztrákok, németek mennyire lesznek kiszorítva az amerikai piacról, s mekkora az a termékhányad, amelynek új piacot kell keresni. A védővámok hatására nyilvánvalóan nem szűnik meg a kereskedés az Egyesült Államok és az EU, illetve tagállamai között, csak csökken a volumene. A magas védővámok miatt kevésbé lesz versenyképes az ágazat.
A kereskedelmi háború hatása Magyarországra főleg a német termékláncokon keresztül jut majd el. Ám ha eszkalálódik a helyzet, a járműiparon túl kiterjedhet a hatása az élelmiszerekre is, bár ez egyelőre kiszámíthatatlan.
Az autóipar jelenleg nehéz időszakot él Europában, sokan vélik úgy, hogy csak átmeneti, mások azonban súlyos válságra számítanak. Az autóbeszállítók megrendelése rendkívülit zuhant az elmúlt hónapokban, az alkatrészek beszerzési ára azonban egy jó ideje megállt a csökkenésben.
Az autóiparban legalább 20%-os árbevétel csökkenés várható idén, márkától függetlenül. A Magyar Központi Statisztikai Hivatal azonban emelkedést mutatott 2019 első felére, feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása májusban 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, és az autóipari export is hasonló mértékben, 17 százalékkal nőtt az előző évi szinthez képest.
Minden évben tervez tartalékot a költségvetésben a Pénzügyminisztérium, aminek az értékét most megemelték 50 százalékkal, épp az ilyen helyzetek orvoslására. Ezáltal Magyarországnak van mozgástere, hiszen növekszik a száma a hazai prosperáló vállalatoknak, amelyek át tudják venni a külföldi cégek szerepét. Így pedig csökken az ország kitettsége, külső sérülékenysége.
Ha megvizsgáljuk, hogy a vámháború milyen hatással van a régió devizáira, akkor azt látjuk, hogy az Egyesült Államok és Kína között dúló vámháború elharapózott. Ez a vártnál lényegesen nagyobb mértékű romlást okozott az euróövezeti befektetői hangulatban, és volatilitást az európai devizákban.
Az angol font 2.5 év után újra mélypontra ért és a kilépés valószínűségének növekedésével ez a gyengülés csak tovább fokozódik az EUR-val és USD-vel szemben. A problémát tovább növeli, hogy jókora dollárerősödést és részvénypiaci esést váltott ki a Fed július 31-i kamatdöntése, melynek hatására a forint 2,5 éves mélypontra zuhant, majd elkezdett megint fokozatosan erősödni. A forint euróhoz való viszonya az elmúlt napokban kevésbé változott, egyelőre 327-nél álldogál a bankközi piacon, azaz itt egyelőre nincs forint visszaerősödés.
Ha megfigyeljük, a forint-euró árfolyama a Brexit bejelentésekor 2016-ban 320-ra esett, ami most, 2019 augusztusára, 327 körül ingadozik. Erős volatilitás fogja jellemezni a kilátásokat mind a forint és egyéb devizák tekintetében is, ameddig a Brexit teljesen le nem zárul, és az angolok ki nem lépnek az Unióból.
Az elemzést az AKCENTA CZ gazdasági elemzője állította össze.